• Nyomtatás

2015. február 22. vasárnap, 03:55

Herényi Károly

Ott, ahol nemzeti dohánybolt létezhet, a formállogika szabályai
szerint a dohányfüst okozta hányinger is csak nemzeti lehet.

Nem szívesen lennék most egy Fidesz-szavazó bőrében. Mert – Bacsó Péter után szabadon – a belpolitikai helyzet fokozódik. A Bayer-féle uszításon szocializálódott nyomorult Fidesz-szavazó most csak kapkodja a fejét. Milyen egyszerű és szép volt az élet, amíg csak a komcsikat meg a libsiket kellett anyázni és gyalázni. Némi zavart okozott ugyan, hogy a Fidesz is tele van egykori komcsikkal – Pintér, Martonyi, Fónagy, Pozsgai, Szűrös és a többiek –, de hát ők a Fidesz megtért kommunistái, akik csecsszopó koruk óta másra sem vágytak, mint az Ormán-féle centrális erőtér elődjére, a demokratikus szocializmusra és a nemzeti együttműködés rendszerére. Ez az aprócska zavar gyorsan áthidaltatott a Fidesz-hívők fejében, spongya rá. Milyen mámoros, nosztalgiát keltő érzés az élemedett korú híveknek Orbán képét cipelni azon az Andrássy úton, ahol bolondos ifjúságuk idején Rákosi, Marx, Engels és Lenin képével tették ugyanezt a büdös imperialisták elleni harc tüzétől áthevítve. Istenem, a virsli mustárral és sörrel-illatú ifjúságot idézi az a gyönyörű transzparens, amelyen ismét üzenjük a döglődő kapitalista Nyugatnak, akiket a saját fészkükben fogunk agyontaposni, hogy NEM LESZÜNK GYARMAT. És Putyin képében újra itt vannak az egykori kedves szovjet elvtársak. Hát igaz volt és ma is igaz: a szovjet-magyar barátság tényleg megbonthatatlan. Kell-e ennél idillisztikusabb, szebb öregkor a magyarnak?

Na de most váratlanul viharfelhők gyülekeznek a nemzet kék egén! Egy Fidesz-alapító, a másik alapító szerint a legokosabb, legecizte azt, aki a legokosabbnak tartotta őt. Nyilvánosan. Többször. Egymás után. A legecizett történetesen Magyarország miniszterelnöke. Aki hallgat, mint a sír, pedig a hallgatás évszázadok óta a beleegyezést jelenti a magyar fejekben. A legokosabb ezzel persze nemcsak a miniszterelnököt, hanem összes hívét is legecizte, mert csak magafajta követ magafajtát. Spongya rá, csak ne kelljen állást foglalni. Mert kínos, hogy a bölcs miniszterelnök majd harminc évig nem vette észre, hogy kígyót melenget a keblén?

Szegény Fidesz-szavazó, feltételezve, hogy tovább gondolkodik, keresi a casus belli okát. Akárhogy is firtatja, csak egy ok bukkan elő, a pénz, vagyis a konc. Nem elvek, nem hazafiság, nem ideológiák, csakis a mocskos anyagiak. No de akkor – döbbenettel az arcán jut erre a megállapításra a Fidesz-gyülekezet tagja – ezeket eddig is csak a pénz tartotta össze? Ebbe bele sem mer gondolni. Ha mégis, akkor meg oda lyukad ki, hogy hát a geciző is a mi kutyánk kölyke. Akkor meg hallgatni arany, ne szólj szám, nem fáj fejem.

Az ordenáré szavak a kimondójukat minősítik. A miniszterelnök hallgatása meg őt.

A hallgatás a táboron belül pedig az egész Fidesz-gyülekezetet minősíti, Balog lelkész-minisztertől, az ingatlanvirtuóz Rogánig, a hamis pénzzel kereskedőtől a komondoros polgármesterig.

Az még nagyobb baj, hogy hallgat az ország. Hallgat azzal a szabadságharcos részével egyetemben, amely az őszödi beszéd után tiltakozásképpen úgy összerondították a Kossuth teret, hogy félméteres vastagságban talajt kellett cserélni.

Ez a hallgatás a legfájóbb. A Fidesz-gyülekezet oda jutatta az országot, hogy már csak a geciző legokosabb meg a bölcs hallgatag között választhat. A Fidesz-gyülekezet a híveivel együtt oda jutatta az országot, hogy ifjúsági vezetőjét hamis pénzzel való üzérkedésért a Keletiben letartóztatják. A Fidesz és hívei oda jutatták az országot, hogy népe egykedvűen veszi tudomásul, ha az általa választott politikai vezetők gátlástalanul gazdagodnak, lopnak, hazudnak, kastélyt vásárolnak, állami támogatásokat magáncélra lenyúlnak. Már azon sem döbben meg, hogy a volt monoki polgármester állítólag  pénzért árulja a magyar állampolgárságot. Miért is ne, ez ugyanaz kicsiben, amit Rogánék az offshore állampapírkereskedő cégeikkel nagyban csinálnak. Egykedvűen veszi tudomásul annak a jobbikos jelöltnek a győzelmét, aki ellen az ügyészségnek, cigányozásai miatt, közösség elleni izgatás címén már rég hivatalból eljárás alá kellett volna indítania. Bölcsnek tartja Vonát, amiért környezettanulmányra egy súlyosan antiszemita cigány megyei elnökhöz rendeli ezt az idiótát, akit azért a többi rasszista megválasztott. A normálisak inkább otthon maradtak.

Köszönjük a Fidesz nemzeti és keresztény szavazóinak, hogy ezt az ordenáré, tolvaj, műveletlen társaságot az ország nyakára ültette. Köszönjük a Fidesz nemzeti és keresztény szavazóinak, hogy segítségükkel sikerült kiölni egy nemzet egészséges immunrendszerét, amely immár némán és beletörődve tűri a testén kétharmaddal élősködőket.

Téved, aki azt hiszi, hogy csak a jobb megélhetés miatt menekült el a saját hazájából félmillió magyar. A fideszes élősködők és az élősködők támogatói elől és miatt is menekül. Menti a gyerekét, a jövőjét, a becsületét, a jó hírét. De leginkább a lelkét. Hányingere van a hazájában uralkodó viszonyoktól. Menekül, mert nem fogadja el, az „ahol mindenki szaros, ott mindenki tiszta” hamis igazságát. Menekül, mert ebben a fideszországban nem tud tiszta maradni.

Sok egyéb mellett ezért nem lennék most egy Fidesz-szavazó bőrében. Mert nemcsak a politikusokon, rajta is ott a felelősség. Őt nem fogja bíróság elítélni, de ha értelmes unokája egyszer majd felteszi neki a kérdést, papa vagy mama, hogy tudtad ezeket támogatni, akkor az kínos lesz. Ennek a kínos helyzetnek elejét kéne venni. Még nem késő. Még lehet.

Herényi Károly, volt MDF-es politikus