A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény hosszú időn keresztül tartalmazta az öregségi nyugdíj összegének meghatározása címszó alatt az 1997. december 31-ét követő és 2013. január 1-jét megelőző időpont között megállapításra kerülő öregségi nyugdíj, illetve a 2012. december 31-ét követően megállapításra kerülő nyugdíjak esetén alkalmazandó számítási szabályokat.

A két számítási mód között több lényeges különbség volt, többek között az előbbi nettó összegű, az utóbbi bruttó összegű havi átlagkeresetből rendelte el a nyugdíj kiszámítását, és eltérő a két időszakban a nyugdíj mértékét meghatározó szolgálati idő tábla is.

Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény nyugdíjszámítási szabályaiból elhagyja azokat a korábban a törvényben szereplő rendelkezéseket, amelyek 2013-tól bruttó átlagkeresetből történő nyugdíjszámítást tartalmaztak volna.

A nyugdíjak kiszámítása továbbra is a járulékokkal és a személyi jövedelemadóval csökkentett, azaz nettó átlagkeresetekből fog történni. A szükségtelen szabályok kiemelése a törvényből a korábbinál áttekinthetőbb szabálycsoportot eredményez.

A nyugdíjszámítás módja a jelenlegivel azonos marad, a korábbiakkal ellentétben a legújabb jogszabály tervezet szerint nem változik, a legmagasabb keresetek csökkenő mértékű beszámítása (a degresszió alkalmazása) sem.

Ezzel kapcsolatban az Országgyűlés honlapján olvasható a T9401. számú törvényjavaslat. A törvényjavaslat figyelembe veszi továbbá 2013-tól elért kereseteknél az adójogszabályok változását is, az adóalap kiegészítés számolás elhagyásával.

A 2013-ban megállapítandó öregségi nyugdíjak összegét azonban ennek ellenére pontosan nem lehet kiszámítani 2012-ben, mert az ún. valorizációs szorzószámok, amelyek a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez igazítják a korábban elért kereseteket az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve, még nem ismertek. Ezt a szorzószámot évente március végéig kell meghatározni, közzétenni.

Arra a kérdésre tehát nem adható válasz, hogy 2012-ben vagy 2013-ban érdemesebb-e a nyugdíj összege szempontjából nyugdíjba vonulni.

A jogszabály módosítás tanulmányozásánál technikai tanácsként arra kell a figyelmet felhívni, hogy 2012-ben a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 20. §-ában találjuk a szolgálati idő hosszához igazodó nyugdíj mértékeket, 2013-ban azonban ez a szabályozás átkerül a jogszabály 2. számú mellékletébe, tartalmában egy kissé változva. A változás abban áll, hogy a korábbi táblázat 20 év szolgálati időtől tartalmazza a nyugdíj összegének meghatározását, az új pedig 15 év szolgálati időtől. Az egyes évekhez rendelt százalékos mértékek azonban azonosak a 2013. előtti táblázatban foglaltakkal.

Marad a nyugdíjrögzítés

Fentiekből is látható, hogy annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy milyen időpontban a legoptimálisabb a nyugdíj megállapíttatása, nem kis jelentőségű.

A változó nyugdíjszabályok közepette az is lényeges dolog, hogy ha nem a lehető legkorábbi időponttól kérjük nyugdíjunk megállapítását, a későbbiekben hatályos szabályok miatt nehogy hátrányosabb helyzetbe kerüljünk, esetleg alacsonyabb összegű nyugellátáshoz jutva.

Ezen a problémán segít az ún. nyugdíjrögzítés intézménye.

Aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, kérheti nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását, azaz rögzítését. Ha legalább további háromszázhatvanöt nap szolgálati időt szerez, választási lehetőség illeti meg rögzített nyugdíja emelésekkel, kiegészítésekkel történő folyósítása, illetve az új időpontra nézve történő, új nyugdíjigénykénti elbírálás eredményeként meghatározott nyugdíj összege között.

Az eljárás arra a helyzetre ad megoldást, hogy a már nyugdíjjogosultságot szerzett személy a nyugdíj rögzítésével biztonságot szerezzen arra nézve, hogy a változó nyugdíjszabályok miatt nyugdíja legalább a nyugdíjrögzítéskor meghatározott összegű lesz, ennél kevesebb nem lehet akkor sem, ha a tényleges nyugdíjba vonulás időpontjában számított összeg alacsonyabb lenne a rögzített összegnél.

A nyugdíjrögzítésre csak a teljes nyugdíjkorhatár betöltését követően kerülhet sor, korábbi életkorban nem.

Erre tekintettel a nők negyven év jogosultsági idővel igényelhető kedvezményes nyugellátásánál sem alkalmazható ez az eljárás, mert ennél a nyugdíjtípusnál életkorra tekintet nélkül vehető igénybe a nyugdíj, tehát a nyugdíjrögzítéshez megkívánt nyugdíjkorhatár betöltése nem történik meg.

Speciális eset a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjait érintő kötelező, hivatalból elvégzendő nyugdíjrögzítés, mely a szolgálati jogviszonyhoz kötődő nyugdíjazás szabályainak változásából eredő különbségeket hivatott rendezni, és jelenleg 2012. december 31-ig végzendő el a fegyveres nyugdíjmegállapító szervek által.

Forrás: ado.hu