|
A címben szereplő "fék" értelmezéséhez – angolul: fake, jelentése: hamisítás, hamisítvány, csalás
Tisztelt hölgyeim és uraim!
Nagy nap ez a mai, mindannyian tudjuk, mindenki számára
jelentőségteljes, aki csak eljött, akit csak itt látok és aki csak lát
engem e pillanatban: sok százezren, akik személyes jelenlétükkel
tisztelik meg az ünnepet és személyemet itt, e helyszínen – és sok
milliónyian, akik nem jöhettek el, de a rádiók és televíziók
segítségével ugyancsak itt vannak. Velünk, velem.
Együtt vagyunk.
Együtt, nemcsak ebben az ünnepi hangulatban és időpontban, hanem a dolgos hétköznapok sokaságában is.
Együtt csináltuk a forradalmat alig több, mint két és fél éve, együtt folytatjuk a szabadságharcot, azóta is, rendületlenül! (Nagy taps, éljenzés)
Magyarország történelme tele van dicsőséges forradalmakkal és az
igazságtalan túlerő miatt tragikus végbe fordult hősies
szabadságharcokkal. Rákóczi fejedelem hét évig csatázott egy ereje
teljében levő birodalommal, Kossuth kormányzó másfél évig tartotta
hazánkat dicsőségben, de Európa két zsarnoki birodalmával nem tudott
megbirkózni. Mindketten száműzetésben haltak meg, soha nem léphettek
szülőhazájuk földjére. Nagy Imre miniszterelnök a világ második
legerősebb katonai hatalmával került szembe. Nem futott el, mártírhalált
halt, ő azonban a haza földjében sem találhatott nyugalomra. Csak több
mint három évtizeddel később. Amikor megmutattuk az erőnket! (Hosszantartó, ütemes taps)
De ne foglalkozzunk sokat a múlttal. Minket, magyarokat amúgy is
gyakran kritizálnak, hogy a jelen problémái elől a múltba fordulunk. A
mi forradalmunk két és fél évvel ezelőtt előretekintett, a mi
szabadságharcunk a jelen és a jövő kérdéseivel foglalkozik. Tetteinkhez
önöktől kaptunk felhatalmazást, és mindaddig élünk vele, amíg önök
velünk vannak. Most is világbirodalmak, földrésznyi hatalmak igyekeznek
megkeseríteni az életünket, de nem hagyjuk. Küzdünk, harcolunk.
Magyarországról elterjedt vélekedés, hogy kompország lenne. Ne
tagadjuk, eddig így is volt. A mi hazánk nem önszántából, hanem idegen
hatalmak kényszerítésére volt kénytelen hol ide, hol oda kötődni. De
most ennek vége, forradalmunk és szabadságharcunk eredményeképp,
felelősséggel kijelenthetem: ennek örökre vége. Hazánkat és nemzetünket
lehorgonyoztuk, és egyenlő távolságban – vagy ha úgy tetszik, egyenlő
közelségben – vagyunk a Nyugattól és a Kelettől. Mi vagyunk a
csillagpont, amihez, vagy akihez mérheti magát mindenki más: népek,
országok, barátok és ellenségek, fejlődők és fejlettek egyaránt. Ez a mi
jövőnk! (Taps, éljenzés)
Példát adunk mindazoknak, akik megelégelték, hogy úgy táncoljanak,
ahogy a katonailag vagy gazdaságilag erősebbek fütyülnek. Megmutatjuk,
hogy miként lehet és hogyan kell úrrá lenni a gazdasági, a politikai, a
kulturális, a nyelvi és sportbéli nehézségeken. Követendő példát
mutatunk fel még a nálunk gazdagabb, hatalmasabb, népesebb és
szerencsésebb nemzeteknek is. Segítséget is adunk hozzá. Ne
csodálkozzanak, tisztelt hölgyeim és uraim, segítjük őket.
Elmagyarázzuk, hogy ha első nekifutásra nem értenék a csíziót, akkor is
higgyenek nekünk, kövessenek minket, lépjenek a nyomunkba, és akkor ők
is a boldogulás útjára léphetnek. Voltak országok már tavaly és idén is,
amelyek átvették a tapasztalatainkat, a módszereinket, és miközben
furcsábbnál furcsább nevekkel illették, mégis ugyanazt tették, mint mi.
Az
előbb azt mondtam, hogy ne tagadjuk az igazságot, és ezt most
hangsúlyozottan megismétlem. Az igazságot azonban nemcsak azért nem
szabad tagadni, mert az erkölcstelen dolog, hanem azért sem, mert az még
erkölcstelenebb, ha mások akarják megmondani nekünk, hogy mi az
igazság, és azután megpróbálják számon kérni rajtunk. Ez így nem megy.
Az igazságot nekünk kell megmondanunk, és ez azért helyes és erkölcsös
dolog, mert az a mi igazságunk: márpedig azt nyugodtan számon kérheti
rajtunk bárki.
Mondok egy példát, amely annyira friss, hogy még most is tart. A
Világbank és az Európai Unió többféle megszorításhoz akarta kötni a
kölcsönt, noha előre megmondtuk, hogy nincs rá égető szükségünk,
legfeljebb biztonsági tartalék lenne a szerepe. Ennek ellenére ahhoz a
feltételhez akarták kötni, hogy csökkentsük a nyugdíjakat és a
fizetéseket, emeljük az alapvető élelmiszerek áfáját, és töröljük el
azokat a kedvezményeket, amelyeket a szegényebb néprétegek számára
harcoltunk ki. Mi azonban nem engedtünk a negyvennyolcból,
sziklaszilárdan kitartottunk az igazságunk és a rászorulók millióinak az
érdeke mellett. És most mi történt? Miután látták mozdíthatatlan
igazságunkat, meghátráltak. Sőt! Most azt hangoztatják, hogy ők soha nem
is akartak ilyen megszorításokat! Győzött az igazunk, győztünk! (Hatalmas, szűnni nem akaró taps)
Sok, korábbi igazságtalanságot tudtunk orvosolni a jelenlegi
határokon kívül élő nemzettársaink állampolgári jogainak visszaadásával.
Ezzel a tettünkkel egy sok évtizedes, majdnem évszázados
igazságtalanságot igazítottunk helyre, s így szereztünk érvényt az
igazságnak. Annak az igazságnak, amely kétségbevonhatatlanul kimondja,
hogy éljen bárhol, aki magyarnak született, aki magyar akar lenni, aki
magyarként akar élni, az a honfitársunk. Egyszer és mindekorra!
Külföldön élő honfitársaink, akik magyar állampolgárként szavazhatnak
a regisztrációt követően, nem kerülnek hátrányos helyzetbe a jelenlegi
határokon belül élő nemzettársaikhoz képest. Ezt itt és most
ünnepélyesen megígérem. Nem ér feleannyit a szavazatuk azzal, hogy
országos listára szavaznak, hiszen ennek fejében csak feleannyi adót
fizetnek majd Magyarországon, mint azok, akik személyekre is
szavazhatnak. Ez is igazságos és tisztességes feltétel, mint minden,
amelyet mi teremtettünk azoknak a számára, akik bíznak bennünk.
Egy a tábor, egy a zászló, hiszen a nemzet nem lehet ellenzékben. A
kétharmadra büszkék vagyunk, vállaljuk a döntéseink súlyát és
következményeit, de többet szeretnénk. Mostanra meggyőztünk néhány
képviselőtársunkat a tőlünk jobbra ülők közül a parlamenti patkóban.
Mostantól velünk együtt küzdenek hazánk felemelkedéséért. Ezt a
munkánkat tovább folytatjuk, és eközben az eddiginél is nagyobb
figyelmet fordítunk a tőlünk balra ülő képviselőtársainkra. Bízom benne,
hogy hamarosan belátják: a nemzetnek nem lehet ellenzéke, mert
egységben az erő. Erősek vagyunk. Meggyőző erővel képviseljük
meggyőződésünket és meggyőzzük őket, hogy igazuk van. Igazuk van és
igazuk lesz, ha csatlakoznak hozzánk. S ha csatlakoztak, biztos vagyok
benne, hogy választóikat is meg fogják győzni a mi közös, magyar
igazságunkról. Együtt haladhatunk újabb magyar győzelmek felé! (Taps, éljenzés)
Az egyesült magyar akaratra percről percre nagyobb szükség van. Új
európai rend mutatja előjeleit: az erősek egyesülnek, a gyengék
széthullanak, vagyis az erős nemzetek tagjai összefognak, a gyenge
nemzetek eltűnnek a Föld színéről. Meg kell mutatnunk, hogy mi az erősek
táborába tartozunk, mert nekünk dolgunk van a jövő Európájában. Példát
mutatunk az erőnkről. Míg az Európai Unió más országainak politikai
erőterében legalább kétfelé, de inkább sokfelé irányuló széthúzás
tapasztalható, nálunk ennek vége lesz. Ha képviselőtársaink, ha a
politikai pártok csatlakoznak hozzánk és egyesülnek velünk, eddig még
nem látott politikai, gazdasági, sport- és szellemi erőt tudhatunk majd
magunk mögött.
Az Unió gazdagabb, alapító országai az utóbbi időben a mi
objektivitásunkkal az ő regresszivitásukat helyezték szembe. Egyesült
erőinket látva azonban a jövőben jobban meggondolják a minket illető,
szemellenzős kritikáikat. (Ütemes taps, fújolás)
Hadd említsek egy példát, tisztelt hölgyeim és uraim! Hazánk
felvirágoztatásának mindennapos csatájában nem az a fontos, hogy ortodox
vagy unortodox módon akarjuk megvalósítani célkitűzéseinket. Hanem az a
fontos, hogy megálljuk a helyünket a világválság viharában. Hogy jól
kormányozzuk a hajónkat. Hogy jó szélbe állítsuk a vitorláinkat. Hogy
biztos kikötőkbe futhassunk be, ahol megpihenhetünk. És ha új erőre
kapunk a kikötőben, akkor megint útra kelünk! Hogy hová? Új célok
elérésére! Új kihívások elfogadására! Új nehézségek legyőzésére! Új,
minden eddiginél nagyobb sikerekre! Ez Magyarország jövője! (Viharos, szűnni nem akaró taps)
A csatákban, a harcban, megingathatatlannak kell lennünk. Kemény
kitartásra van szükségünk, hiszen legnemesebb céljaink közt szerepel a
szegények és elesettek segítése, sorsuk javítása. Természetesen nem egy
csapásra, hanem lépésről lépésre. Az elmúlt években komoly sikereket
értünk el a céges közteherviselésben. Elsősorban azokat az intézményeket
vettük rá, amelyek kimagasló mértékű hasznot vágtak zsebre évről évre,
sőt, annak nagy részét vagy egészét kivitték az országból. Sikereinket
látva máris követőink támadtak az Unió több országában. Most újabb
terveket kovácsolunk. Magánszemélyeket is bevonunk a közteherviselésnek
ebbe a formájába, mindenekelőtt azokat, akik az elmúlt években kimagasló
mértékű hasznot vágtak zsebre, vagy off-shore bankokba mentették ki.
Rendbe hozzuk hazánk költségvetését. A fizetési mérleget és az
adósságrátát lenyomjuk a lehető legalacsonyabb mértékűre. Ehhez nemzeti
összefogásra van szükség, és ezért mindenkire számítunk ebben a harcban.
Igen, igen! Számítunk az önök együttműködésére és önfeláldozására. Nem
törvényi, hanem erkölcsi alapon. Meg kell mutatnunk, hogy mi különbek
vagyunk!
A legnagyobb adósságtól szenvedő uniós országokat (Portugália,
Olaszország, Írország, Görögország, Spanyolország) angol elnevezésük
kezdőbetűiből alkotott szóval illetik: PIIGS. Ez angolul azt jelenti és
úgy hangzik, mintha azt mondanám: DÍÍÍSZNÓK! Ezt akarjuk?! Ide akarunk
jutni?! Hát nem! Nem! Soha! (Hatalmas taps, éljenzés)
Vannak kipróbált, bevált, hatékony módszereink adósságunk
csökkentésére és egyúttal gazdaságunk fellendítésére. Folyamatosan
csökkentjük a jegybanki alapkamatot, és ezzel párhuzamosan alacsony
kamatú államkötvényeket bocsátunk ki. Ma már az általános iskolában is
tanítják, hogy minél alacsonyabb az államkötvények kamatfelára, annál
jobb. Hogy miért? Mert a vevők elsősorban nem a magas kamat miatt veszik
az adott értékpapírt, hanem a kötvény biztonsága, a mögötte álló, az
értékét szavatoló állam megbízhatósága miatt.
Svájcban majdnem nulla a kamatszint, és szinte mindenki oda viszi a
pénzét, svájci frankot vesz. Nem eurót. Nem dollárt. Azt a célt tűztük
ki, hogy bebizonyítjuk a világnak: érdemes magyar államkötvényt venni,
érdemes forintban tartani a megtakarításaikat. A mi forintunk számottevő
valuta lesz, egy sorban fogják emlegetni a legjobbakkal. Sőt! Néhány év
leforgása alatt menedékvaluta is válhat belőle, ha a befektetők és a
spekulánsok csalódnának a többiben.
Nagy Imre és négy társa újratemetésén, 23 éve azt mondtam: a hatodik
koporsóban nem csupán egy legyilkolt fiatal, hanem a mi elkövetkezendő
húsz, vagy ki-tudja-hány évünk is ott fekszik. De ennek most vége! (Taps)
Minket nem lehet legyilkolni! (Hosszantartó, nagy taps)
Minket nem lehet arccal lefelé elföldelni! (Taps, zúgás, éljenzés. Hangok: Nem lehet!)
Mi harcolunk, küzdünk és győzni fogunk! Miénk lesz a világ!! A mi világunk!!!
(Szűnni nem akaró taps, éljenzés, „hurrá!” kiáltások)
|
Kapcsolódó hírek:
'Nem hagyhatjuk, hogy Orbánék Ázsiába deportálják Magyarországot!'
Milliárdokat szórt szét a kormány decemberben
Kormányszóvivő a hallgatói tiltakozásokról: Érdekes helyzet
Pető Péter: Orbán és a többiek