Leginkább a kereskedelmi, egészségügyi és
szociális ellátás és a személy- és vagyonvédelmi ágazatot jellemezte
jogsértés a bérkompenzációval összefüggésben – összegezte
tapasztalatait a Népszabadságnak a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH).
A szervezet szerint az ellenőrzések kapcsán az elmondható, hogy az
ellenőrzött munkáltatók nagyrészt eleget tettek az elvárt
munkabéremelésnek (a NAV adatai szerint a versenyszférában az érintett
cégek több mint 80 százalékában ez megtörtént).
Általános tapasztalatként írtak arról, hogy a munkavállalók
nincsenek tisztában azzal, a bérkompenzáció nem kötelező. Az
alkalmazottak a felügyelő szervektől remélik, hogy ezt kikényszeríti a
munkáltatójukból, ezért panaszt és közérdekű bejelentést is tesznek –
derül ki a válaszból, ami azt sejteti, hogy sok bejelentés érkezhet a
szervezethez.
A bérkompenzációval kapcsolatban a Kormányzati
Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) is megkereste a lap, miután egyebek mellett
az egyházak által üzemeltetett intézmények ellenőrzését végezhetné a
hivatal.
Válaszukban arra hívták fel a figyelmet, hogy a
vonatkozó kormányrendelet az egyházak közcélú tevékenységet folytató,
nem költségvetési szervként működő intézményei tekintetében a Kehi
részére a felhatalmazást adja meg a bérkompenzációs támogatás
felhasználásának ellenőrzésére, de nem rendeli el annak lefolytatását.
Így ezen ellenőrzés végrehajtásához mindenképpen szükséges a kabinet
döntése. Erre azonban nem kapott utasítást a szervezet, így ilyen
jellegű vizsgálatokat jelenleg nem is folytatnak – válaszolták.
Az
NMH által említett egyik ágazat a kereskedelem, ahol a Népszabadságnak
felemás eredményekről tudott beszámolni a Kereskedelmi Alkalmazottak
Szakszervezete (KASZ) az idei bérkompenzációs tárgyalásairól.
8-10 ezer forinttal kevesebb fizetés
A
szakszervezettel kapcsolatban álló kiskereskedelmi cégeknek csak kisebb
része – idetartozik a Spar vagy a Penny Market is – emelte lényegesen, a
bérkompenzáció mellett az infláció szintjével is a dolgozók fizetését.
Volt, ahol azonban a bérkompenzáció is csak részlegesen valósult meg,
vagy éppen a KASZ szerint gyakorlatilag elmaradt, ilyenformán tavalyhoz
képest jelentősen romlott az ágazat dolgozóinak reálpozíciója.
A
kiskereskedelmi ágazat mintegy félmillió munkavállalója többségében
megsínylette az egykulcsos adóra történő átállást, a KASZ becslései
szerint az amúgy is alacsony fizetésű dolgozók az egykulcsos adó
(pontosabban az adójóváírás megszűnése) miatt 8-10 ezer forinttal is
kevesebbet kaphattak januártól.
Ugyanakkor nemcsak a dolgozók, a
munkáltatók számára is nehéz időszak a mostani: a hazai kiskereskedelem
2007 eleje óta súlyos recesszióval küzd, továbbá a kormányzat által
bevezetett válságadók a nagy foglalkoztatók java részét veszteségessé
tették. Így viszont az ágazat cégei zöménél a bérkompenzációt is éppen
csak sikerült kialkudnia a szakszervezetnek.
Bérfejlesztés a Tescónál
A
kiskereskedelmi piac legnagyobb szereplőjénél, a 22 ezer munkavállalót
foglalkoztató Tescónál csak részeredményeket ért el a KASZ. A Tesco
személyügyi igazgatója nemrég a Napi Gazdaságnak nyilatkozva elmondta:
amellett, hogy változatlanul megmaradtak a dolgozók béren kívüli
juttatásai, a cég az idén összességében 9,33 százalékos bérfejlesztést
hajt végre. Ebből négy százalékot tett ki az a béremelés, amit a cég az
egykulcsos adó okozta bércsökkenés ellensúlyozására költött.
Bár a
cég képviselője szerint a bérfejlesztést az érintett munkavállalói
szervezetekkel közösen alakították ki, a KASZ azért nem teljesen
elégedett azzal, amit elért. Buday Pálné KASZ-alelnök szerint a
négyszázalékos béremelés csak részben fedezi az egykulcsos adó okozta
jövedelemkiesést, azonban ahhoz, hogy a cég dolgozóinak a zöme
megőrizhesse a tavalyi kereseti szintjét, további néhány százalék
körüli béremelésre lett volna szükség.
Kommentáld!