Az idén is egy sor érdekes termékkel és szolgáltatással bővült a fogyasztói árindex kiszámításához használt inflációs kosár. A fogyasztási szokások változását követve az egyes tételek súlya is változott, de továbbra is az élelmiszerek, szeszes italok és dohánytermékek árváltozása a leginkább meghatározó. Megnéztük és infografikán is ábrázoltuk, mi minden változott 2011-2015 között.

A fogyasztói infláció kiszámításához használatos KSH-kosárban egyre inkább számít az üzemanyagok ára, míg a háztartási energia súlya évek óta folyamatosan csökken - tudta meg a Napi.hu.

Éves összehasonlításban inkább a megfigyelésbe vont termékek és szolgáltatások körének változása lehet az érdekes, míg hosszabb távon az egyes tételek súlyának módosulását érdemes megvizsgálni. A fogyasztói árindex alakulása nem pusztán statisztika, egy sor magánszerződésben foglalt díj és költség mellett a nyugdíjakat is az infláció alakulásához igazítják.

Bekerült a kölesgolyó és a barnacukor

Idén az uniós harmonizációs igények miatt nem kerültek be új elemek a kosárba, vagyis csak a fogyasztási szokások változása indokolta az eddig nem megfigyelt termékek és szolgáltatások számba vételét, a régiek kilistázását - derül a KSH szakértője, Mináry Borbála kommentárjából. A szakember a Napi.hu-nak elmondta: olyan változtatás is történt, ahol egy meglévő termék - például a kerámialapos tűzhely árának - követését megszüntették, helyette a főzőlap és külön a sütő szerepel, mivel ez a felállás már keresettebb a vásárlók részéről.

Az élelmiszereknél pedig igyekeztek az egészséges táplálkozás térnyerésével az ehhez kapcsolódó termékeket is bevonni a megfigyelésbe. Az utóbbira példa a teljes kiörlésű búzaliszt, a müzliszelet és az extrudált kölesgolyó kosárba vétele, illetve - bár a szakértők szerint nincs egészségügyi előnye a fehér cukorhoz képest - a barna cukor.

Kikerült a cd és a színes film előhívása

A sütőhöz hasonló "szétválást" másutt is lehet tapasztalni: a komplett babaágy helyett külön követik az ágybetét és külön az ágy árát, az ötdarabos műanyag kerti garnitúra helyébe pedig a műanyag kerti karosszék lépett.

Kikerült a kosárból a könnyűzenei cd, a színes film előhívása és a színes 9x13 cm-es nagyítás, bekerült viszont az online filmkölcsönzés. Szintén idei újonc az épületek energetikai tanúsítványának díja (ezt ingatlan-adásvételkor kötelező elkészíttetni), illetve a kutyák kötelező mikrochipjének az ára. A használt autók esetében a 2010-es 1.4-es Seat Cordobát az annál idősebb, 6-8 éves Renault Megane 1.5 dCi váltotta fel.

Hát a futóbicili hol marad?

Azután, hogy a KSH néhány évvel ezelőtt elkezdte figyelni a háromkerekű, műanyag, lábbal hajtós gyerekmotorok árának figyelését, megérkezett e termék nagytestvére is: az idén már a futóbiciklik ára is számít az infláció szempontjából.

Hogyan változtak a súlyok?

Az elmúlt években - 2011 és 2015 között - a legnagyobb mértékben az üzemanyagok súlya nőtt a fogyasztói kosárban: ez az idén már meghaladja a 8,7 százalékot - igaz, ez valamivel kisebb a 2014-esnél -, míg 2011-ben még 6 százalék alatt volt.

Az egészségügyi szolgáltatások aránya is 2 százalékpont felett emelkedett, míg a kulturális és szabadidős szolgáltatások, oktatási szolgáltatások, az élelmiszerek, a dohányáruk és a szerencsejátékok szelete 1 százalékpontot meghaladó mértékben nőtt 2011 és 2015 között.

A nagyobb képért kattintson!

Nem meglepő, hogy négy évvel ezelőttihez viszonyítva a háztartási energia súlya csökkent a legnagyobb mértékben, közel 2,6 százalékponttal a kosárban. Ebben ráadásul a rezsicsökkentésnek még csak kisebb szerepe volt, hiszen a kosár összetétele hagyományosan a két évvel korábbi fogyasztási szokásokat tükrözi - a háztartások azt megelőzően kisebb fogyasztással igyekeztek takarékoskodni.

Miközben az üzemanyagok súlya nőtt, a járműjavítás, karbantartás szolgáltatásé - ha csak kis mértékben is, de - csökkent. A tömény italoké - szemben a dohányárukkal - szintén átlagon felüli mértékben lett kisebb.

A tavalyi súlyokat összevetve az ideiekkel az látszik, hogy a háztartási energia részesedése csökkent a legnagyobb mértékben, közel 1 százalékponttal 8,3 százalékra. A rezsikörön kívül a kulturális cikkek súlya mérséklődött a leginkább, negyed százalékponttal 2,3 százalék alá. A legnagyobb mértékben az élelmiszerek és a járművek súlya nőtt 2014-ről 2015-re, előbbi háromnegyed, utóbbi fél százalékponttal.

A tavalyi növekedéssel továbbra is az élelmiszerek, szeszes italok, dohányáruk főcsoporté a legnagyobb súly, ezek árváltozása az infláció több mint egyharmadát befolyásolja, majd a szolgáltatások (28,1 százalék) és a háztartási energia, egyéb cikkek főcsoport (27,5 százalék) következik.

A főcsoportokon belül az egyes termékek közül a járműüzemanyagoké a legnagyobb súly, 8,2 százalék, de jelentős - ráadásul a húsféléket, illetve a tejtermékeket valamivel meghaladó - a szeszes italok (közel 5 százalék) valamint a dohányáruk (4,7 százalék) súlya is.