A
hatalom átvételére, annak technikáira, a foglalásra, a médiatörvény
átírására nagyon alaposan készült a Fidesz, a gazdasági feladatok
megoldására viszont felkészületlenek voltak, legalábbis akciózásaikból
ez látszik - állítja Petschnig Mária Zita.
A Pénzügykutató Zrt.
főmunkatársa szerint az Orbán-kormány a makrogazdasági stabilitás
megteremtéséről eddig egyetlen elfogadható programot sem hozott
nyilvánosságra; ami viszont kirajzolódik az elképesztő, nagykockázatú
improvizációról tanúskodik.
-
Kezdenek felocsúdni az emberek és a vállalatok a kormányzás miatt
bénultságból. Az autósok a minap tüntetve dudáltak az utakon a benzinár
miatt, a multik pedig levelet írtak az Európai Bizottságnak a különadó
ügyében.
- Ami a vállalkozókat illeti, róluk elég nagy
merítési tapasztalatot szereztem. Részt vettem a Príma Primissima díjak
kiosztása előtti vállalkozói rendezvényén, ahol mindenki nagyon
kritikusan beszélt. Köztük Chikán Attila, a valamikori fideszes
miniszter, és Török Ádám akadémikus, aki szintén nagyon elégedetlen
volt a kormányzati teljesítménnyel. Én sem fogtam be a számat, és nagy
tapsot kaptam. Nemrég voltam a szekszárdi Vállalkozói szalonban, meg
egy magyar külkereskedő cégnél. Mindenütt azt tapasztaltam, hogy
elfogyott a vállalkozók türelme.
- Általános a csalódottság a kis- és középvállalkozói körben.
-
Pedig őket nem is sújtják a válságadók. Nagy a csalódás a pályázatokat
illetően is. A legnagyobb problémát abban látják, hogy teljesen
kiszámíthatatlanná vált a gazdasági környezet, mert általános
tapasztalat lett az elmúlt fél évben: bármi megtörténhet. Márpedig egy
olyan országban, ahol bármi megtörténhet, nagyon kockázatos
beruházásokat indítani. Általános a bizalomvesztés a magyar
gazdaságpolitikával szemben a külföldi befektetők, a hitelminősítők,
Brüsszel és az IMF részéről is. Ez nyilvánul meg többek közt a magas
kamatfelárakban, a hosszúlejáratú állampapírok hozamának növekedésében.
- Mekkora ma ez a felár?
-
A magyar államcsőd elleni biztosítás, a CDS-felára 400 bázispont
közelében van, április közepén 170 volt, az Orbán-kormány alatt nem
került 300 bázispont alá, és ebben a nemzetközi körülményeken túl a
kabinet kétes teljesítménye vaskosan benne van. Matolcsy György
november végén bejelentette, jövőre radikális szerkezeti átalakítások
lesznek a költségvetés kiadási oldalán, amivel 600-800 milliárd
forintos megtakarítást érnek el, de a piac meg se mozdult. Holott az
üzenetet bizalomerősítőnek szánták. Ezután jött a Moody's két fokozatú
leminősítése és a Fitch is kilátásba helyezte a lépést. Mondhatja a
kormány, hogy nem ért egyet a minősítésekkel, de attól ez még tény, és
a helyzet nem javul.
- Kezd kialakulni a bizalomvesztés a választópolgárok részéről is...
-
Ez jól érzékelhető. Úton-útfélen megállítanak, és kérdik, mit
csináljanak a megtakarításaikkal, mert nem tudni, mi lesz itt. Egyelőre
nem tartunk még ott, hogy magukat is menekítenék, bár van, akinek ez is
megfordult a fejében. Félnek az emberek, hiszen ha egyetlen
tollvonással 3 ezer milliárd forintot el lehet venni tőlük, akkor a
következő lépésnek gondolják, hogy zárolják például a devizaszámlákat
vagy 30 millió forint fölött a megtakarításokat - mint ezt a rémhírt
tegnap hallottam. A politikai bizalomvesztés most már megjelent a
legutóbbi felmérésekben, eddig csak az volt látható, hogy megnőtt a
bizonytalan szavazók aránya.
- A kormány arra büszke, hogy nincsenek és nem is lesznek megszorítások. Hihető ez?
-
A kabinet háztartásokat közvetlenül érintő megszorításoktól fél. Ezért
is próbálja a magán-nyugdíjpénztárak államosítását merőben másként,
nyugdíjmentésként beállítani. Az szja-rendszer átalakítása sokak
számára mégis jövedelemvesztést jelent majd. A februári fizetéseknél
lesz nagy rácsodálkozás. Az új rendszer a reálkeresetek növekedését
csak azoknak teszi lehetővé, akik havi 380-400 ezer forint fölött
keresnek. A többieknél nem lesz reálkereset-emelkedés, leszámítva a
gyerekkedvezmények hatását.
-
Demján Sándor szó nélkül követi a kormányt, Csányi Sándor, az OTP
vezetője sem horkant fel a magánnyugdíj-pénztári fejlemények miatt,
holott nyakig benne ül. Vajon miért hallgatnak?
- Az említett
vállalkozói fórumon az a vélemény formálódott meg, hogy adnak még
egy-két évet a kormánynak, ami alatt meg kell hoznia az államháztartás
méretét stabilan csökkentő reformintézkedéseket. Tehát most időt nyert
a kormány. Az más dolog, hogy a saját vállalkozásukban milyen
döntéseket hoznak majd. Egyébként épp a Demján vezette VOSZ volt az,
amelyik 2008 őszén kezdeményezte a Reformszövetség létrehozását, hogy a
hatalomra kerülő új kormány azonnal bevethesse a gazdasági reformokat.
Furcsa, hogy akkor sürgős volt, értették az idő szavát, most meg
elnézik ezt a nagykockázatú, "nem konvencionális" gazdaságpolitikát.
- No persze, hiszen százmilliárd forinttal feltöltik a Demjánhoz közel álló takarékszövetkezeteket ...
-
Igen, volt erről is szó, hogy a multikkal szemben egy erős magyar
bankrendszer álljon fel. Ezért próbálták először mentesíteni a
takarékszövetkezeteket a pénzintézeti adó alól, végül csak
könnyebbséget kaptak. És kétségtelen, hogy az OTP igényének megfelelően
alakították a bankadó fizetési alapját.
- Orbán azt mondta, hogy van egy éve. Eltelt háromnegyed év, három akcióval. Mi lesz a negyedik? A Matolcsy-féle reformígérvény?
-
Úgy mondanám, hogy fél év alatt a Fidesz háromszor rontott rá a magyar
gazdaságra, juttatta az országot a vészhelyzet közelébe. Az első,
június elején Kósa Lajos megnyilvánulása volt, amire ráerősített
Szijjártó Péter, a miniszterelnök személyes szóvivője és először Varga
Mihály is. Ez pillanatokon belül 430 bázispontra hajtotta fel a
CDS-felárat, az euró árfolyama szinte órák alatt 290 forint közelébe
emelkedett. Áprilisban még 265 forint körül alakult, pedig abban már a
görög válság is szerepet játszott. A maguk által okozott vészhelyzet
közeli állapotot a 29 pontos akciótervvel tudták leszerelni,
megnyugtatandó a befektetőket, de ebből igazán csak a 30. pont hatott.
- Mire gondol?
-
Hogy Orbán Viktor tartja a Bajnai-kormány által elfogadott 3,8
százalékos GDP arányos államháztartási hiányt. Ám a miniválság
lecsengése után sem tértek vissza a monetáris mutatók a válság kitörése
előtti szintekre.
- És a kormány függetlenségi harca?
-
Körülbelül hat héttel később jött a z IMF-fel szembeni támadás, ez volt
második attak, amit már nehezebb volt lehűteni. Igazán csak szeptember
elején történt ez meg, amikor Orbán Viktor Kötcsén "bemondta", hogy
elfogadjuk a konvergencia-programban még az elődökkel egyeztetett 3
százalék alatti deficitet 2011-re.
- Ez az önkormányzati választások előtt volt. Hiteles ígéret volt ez?
-
Akkor még semmit nem tudtunk a részletekről, a piac úgy viselkedett,
mint a parlamenti választások előtt, várta a hiánycsökkentéshez
szükséges reformintézkedések bejelentését a politikai kampány elvonulta
után.
- És jött a kormány harmadik dobása...
-
Ez akkor történt, amikor bejelentették a magán-nyugdíjpénztári vagyon
államosítását. Először csak a pénztárakba fizetendő összegnek a
költségbe való becsatornázásáról volt szó 14 hónapon át, azzal az
ígérettel, hogy utána kompenzálják a pénztári tagokat. Csak később jött
a teljes vagyon államosításának az ötlete, és a már erre az évre is
érvényes válságadók meghirdetése. Szó sem esett szerkezeti
átalakításokról, ami újabb bizalomvesztési hullámot indított el a
piacokon, emelkedtek a kamatfelárak főként a hosszabb lejáratú
állampapíroknál.
- Ezután tett ígéretet Brüsszelben Matolcsy a februári reformcsomagra.
- Ez már teljesen hidegen hagyta a befektetőket. Bevallom, én sem hiszek a 600-800 milliárd forintos hatású reformcsomagban.
- Miért nem?
-
November elején Matolcsy azt mondta, hogy ez a megtakarítás a kisebb
adósságszolgálatból, a bürokrácia, az adminisztráció csökkentéséből és
a PPP (magán- és állami tőke együttműködésével megvalósuló) beruházások
átfésüléséből, leállításából jönne össze. Tíz nappal később a gazdasági
miniszter már csak a bürokrácia csökkentését említette forrásként.
Államtitkárától, Cséfalvay Zoltántól viszont úgy tudjuk, hogy a 800
milliárdos bürokráciacsökkentést négy év alatt kívánják végrehajtani.
December
közepén a miniszter arról beszélt, hogy a Munkaerő-piaci alapot
100-120, a gyógyszerkasszát 100 milliárddal vágják meg, felére
zsugorítják a rokkantnyugdíjasok számát, amiből 150 milliárd forint
szabadul fel, továbbá visszavesznek 50 milliárdot a MÁV támogatásából.
Vagyis szó sincs reformokról, csak mennyiségi lefaragásokról. Az én
fejemben egyébként ez még mindig nem teszi ki az emlegetett 600-800
milliárd forintot, amire szükség lenne.
-
Sebaj, az esetleges társadalmi feszültségek kezelésére Pintér többet
kapott. A Financial Times közben arról cikkezett, hogy Orbánék
felkészületlenek voltak, pedig másfél évvel a választások előtt tudták,
hogy győznek.
- A hatalom átvételére, annak technikáira, a
foglalásra, a médiatörvény átírására nagyon alaposan készültek,
gazdasági feladatok megoldására viszont tényleg felkészületlenek
voltak, legalábbis az akciózásaikból ez igazolódik.
- Ezek szerint a fenntartható politikai hatalom már megvan, csak a gazdaság egyensúlya nem fenntartható.
-
A makrogazdasági stabilitás megteremtéséről eddig egyetlen elfogadható
programot nem hoztak nyilvánosságra, lehet, hogy voltak ilyenek, aztán
elsüllyesztették, mert féltek a politikai hatásától. Ami kirajzolódik
az elképesztő, nagykockázatú improvizációról tanúskodik.
- Gazdaságpolitikai stratégia kidolgozása helyett megjelent az improvizálás?
-
Ezt nem lehet másnak minősíteni. Ezért sem hiszem, hogy valódi reformok
lesznek. Nem a gazdaság van válságban, hanem a Fidesz, amelyik az
ígéretei által keletkeztetett csapdából keresi a menekülési irányokat.
- Milyen menekülési útvonalakat találtak?
-
Mások pénzéből finanszíroztatni a beígért adócsökkentést. Erre
szolgálnak a válságadók, a pénzintézeti adó, a magán-nyugdíjpénztári
vagyon, a Robin Hood adó meghosszabbítása. A pálinkafőzés, a számla
nélküli takarítás csak körítés.
- Ki tudta számolni, mennyi pénzt szedett be idén a kormány és mennyit seper be 2011-re?
-
Az idei lépéseket bevallom, alig értem. Október közepén bejelentették a
visszamenőleges hatályú válságadókat, ami 161 milliárdot hoz a
büdzsének. Tegyük hozzá a kéthavi át nem utalt nyugdíjjárulékot, ami 60
milliárd, az összesen 221 milliárd. Ennyivel nagyobb az idei bevétel
annál, mint amivel szeptemberben, a Varga Mihály vezette gazdasági
tényfeltáró bizottság számolt. Jelentésük szerint a 29 pontos
akciótervnek, a költségvetési tartalékoknak és a nem kalkulált,
hiánycsökkentő tételeknek köszönhetően ez az év rendben van, a 3,8
százalékos hiánycél minden további nélkül teljesíthető. Csak a
növekedési többletből nagyjából 200 milliárd forintot kasszírozhattak.
De ha megnézzük a novemberi költségvetési adatot, azt látjuk, hogy még
mindig 50 százalékkal nagyobb a deficit a tervezettnél, és az
önkormányzatokról még nem tudunk semmit. Elvileg 864 milliárdnak
kellene lennie a pénzforgalmi hiánynak, ehelyett 1305 milliárd körül
jártak múlt hónapban.
- Hova lett a pénz?
-
Nem tudom, a folyamatok átláthatatlanok. Erre a veszélyre a
Költségvetési Tanács (KT) is felhívta a figyelmet. Ha végigszámolom,
hogy mekkora lyukat üt az adócsökkentés például a jövő évi
költségvetésen, akkor sem stimmelnek a dolgok. A KT szerint 500
milliárd megy el az szja csökkentésére. Megszüntettek tíz kisadót, ami
a társasági adócsökkentéssel együtt 100 milliárdot tehet ki.
Ez
összesen 600 milliárd. Ezzel szembeállítható a pénzintézeti adó, a
válságadók, 530 milliárdot vesznek ki a magán-nyugdíjpénztárakból és
360 milliárdot az átterelésből, ami a visszalépésekkel tovább
szaporodik. A Robin Hood adó 35 milliárdot, a munkavállalók
tb-járulékemelése és a jövedéki adók emelése is körülbelül ennyit hoz.
Emellett 3 százalékos gazdasági növekedést terveznek, ami számításaik
szerint 1500 milliárd forintos GDP-többletet jelent.
- A kormány bejelentette, hogy kárpótolja a visszalépő pénztári tagokat és csökkenti az adósságot.
-
A reálveszteség pótlásához - ez is egy mézesmadzag - lesz elég pénz,
nagy kérdés az államadósság csökkentésének mértéke. Tulajdonképpen a
teljes átvett vagyont csak erre volna szabad fordítani, de ez biztos
nem lesz így.
- Van ami azért csökken?
-
A táppénz, az anyasági- és a munkanélküli ellátás, a családi pótlék, a
gyerekek után járó juttatások 2011. évi költségvetési előirányzata
nominálisan is kisebb, mint 2010. évi volt.
- Hosszabb távon követhető-e az adócsökkentési stratégia?
-
Követhető, de önmagában véve kevés a növekedés belendítéséhez, és úgy
kell megvalósítani, hogy a hozadékánál ne okozzon nagyobb kárt. Most
éppen nem ebbe az irányba váltottunk.
Regős Zsuzsa, Zsebesi Zsolt / Népszava
Kommentáld!