A jelenleg 25 százalékos áfakörbe tartozó termékek esetében elvileg 1,6 százalékos drágulást eredményezhet a januári áfa-emelés. Mint ismert, a kormányzat szeptember végén jelentette be, hogy a mostani 25 százalékról uniós csúcsra, 27 százalékra növeli az általános forgalmi adó mértékét. A módosítást a kabinet költségvetési okokkal magyarázta: az indoklás szerint a várakozásoktól elmaradó gazdasági növekedés miatt ugyanis csak ezzel a lépéssel tartható a 2012-es a tervezett hiánycél. A Fidesz számításai szerint az áfa-emelés jövőre 150 milliárd forintos többletbevételt eredményez, ami az úgynevezett Országvédelmi Alapba kerül majd. Szakértők szerint a kormány számításai bejöhetnek, hiszen az áfa-emelés hatása igen jól kalkulálható, ráadásul a forgalmi adó azonnal befolyik a büdzsébe.

Tovább drágul az üzemanyag

Az elméleti  1,6 százalékos áremelkedés azonban korántsem jelenti azt, hogy minden termék épp ilyen mértékben drágulhat. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az Adozóna kérdésére elmondta: a termékek közel ötödét például biztosan nem érintik a változások, az áruknak ugyanis nagyjából 82 százaléka tartozik csak a 25 százalékos áfa-körbe, a többi termék esetében ennél alacsonyabb a kulcs.

Ami szinte biztosra vehető, hogy a hatósági árak és az üzemanyagok esetében lényegében azonnal megjelenik majd az adóváltozás hatása, azaz az amúgy is rekord-drága benzin, illetve a novemberi jövedéki adóemeléssel is sújtott dízel jövő év elejétől tovább drágul, s feltehetőleg már 27 százalékos áfával szembesülhetünk a januári gáz és villanyszámlákon is. Az üzemanyag esetében ez (a benzinnél és a dízelnél egyaránt) mintegy 6 forintos egyszeri áremelkedést jelenthet, míg a gázszámlánk (általány esetében) 1,6 százalékkal, a villany (bizonyos tételek áfa-mentessége miatt) ennél némileg kisebb mértékben lehet magasabb 2012-től.

Forrás: Adózóna

Miközben a fenti esetekben biztosra vehető, hogy a cégek a fogyasztóra hárítják az áfa-emelés hatását, addig számos más terméknél az amúgy is igen alacsony kereslet miatt nem lesz erre lehetősége a kereskedőknek. Suppan Gergely szerint épp ezért a boltok többségében feltehetőleg nem lesz automatikusan 1,6 százalékos drágulás. A szakember úgy véli: a tartós fogyasztási cikkeknél például biztosan kénytelenek lesznek az adó egy részét lenyelni az üzletek, de kisebb mértékű áremelkedést vár az elemző az éles verseny miatt a ruha- és az élelmiszerboltokban is. Utóbbi termékkörről (élelmiszer) ugyanakkor Suppan elmondta: az idény-jelleg miatt itt igen nehéz lesz megállapítani, hogy a 2012-es árváltozást milyen mértékben okozta az áfa-emelés, s milyen hatása volt a termés és a termelői árak alakulásának. (Érdemes megjegyezni, hogy korábban az is felmerült, hogy bővítenék a kedvezményes, 18 százalékos áfakulcs alá sorolt élelmiszerek körét, végül azonban ezt a kabinet elvetette).

Nagyobb mértékű áremelkedés is jöhet

Az adóemelés fogyasztóra való átháríthatóságának problémáját emelte ki Németh Dávid az ING közgazdásza is, aki azonban felhívta a figyelmet, hogy miután a kereskedők már így is igen alacsony árréssel (profit marginnal) dolgoznak, feltehetőleg mindent megtesznek majd, hogy ne kelljen lenyelniük a megnövekedett terheket. Éppen ezért a szakértő úgy véli: bizonyos termékek esetében - miután a fogyasztók úgy sem számolnak utána - akár 1,6 százaléknál nagyobb mértékben is emelkedhetnek az árak. Szinte biztosan erre számíthatunk bizonyos szolgáltatásoknál, s mivel - a fent említettek miatt nehéz megállapítani az ármozgások pontos okát - akár az élelmiszereknél is előfordulhat az indokoltnál nagyobb emelés.

Németh Dávid hozzátette, teljes nemzetgazdasági szinten általában 70-80 százalékban szokott beépülni az áfa-emelés hatása a termékekbe, mivel azonban most a termelőkre, és a kereskedőkre is igen nagy nyomás nehezedik, a gyenge kereslet ellenére ez az arány akár a 80 százalékot is meghaladhatja.

Kedvezőtlenül érintheti az áfa-emelés azokat a vállalkozásokat is, amelyek áfa-mentes tevékenységet végeznek, ezek ugyanis nem tudnak áfa-t visszaigényelni, így számukra az eszközbeszerzés drágulása és az energiaárak emelkedése egyaránt nyereségcsökkenésként jelentkezik. Az ilyen szaktorokban, ha a cégek nem tudják lenyelni a megugró költségeket, szintén az árak növekedéséhez vezethet az áfa-emelés.

Ezzel szembesülnek például a fogorvosok, akik attól tartanak, hogy az adóváltozások a kereslet visszaeséséhez vezethetnek. Czigler Péter Clinident Fogászati Centrum fogorvosa az Adózóna kérdésére elmondta: a betegek száma két okból is csökkenhet. Egyrészt a fogorvosoknak a költségek emelkedése miatt - ha nem akarnak veszteséget elszenvedni - árat kell emelniük, ami távol tarthatja a pacienseket, másrészt a fizetőképes betegek száma a mindennapi élet más területein jelentkező kiadás-növekedés miatt is valószínűleg esni fog.

 Jandó Zoltán