Csernátony Csaba|2011. 11. 16., 6:55|

Olaszországban hozzájárult a kormány bukásához, hogy az államkötvények hozamai 7 százalék fölé emelkedtek. A magyar hozamok már 8 százalék fölött állnak, amitől a kormány még nem fog megbukni, de hosszabb távon elveszítheti az adósság csökkentéséért indított harcot. Ha kamatszint tartósan magas marad, akkor a kormány a jegybank vagy a valutaalap segítségére szorulhat.

"Magyarországnak nagyon rossz hétfője van" - írta a Financial Times egyik blogja hétfőn. Kedden már a Wall Street Journal online kiadásának címlapján jelent meg, hogy "Nő az aggodalom a magyar gazdaság miatt". A két cikk között soha nem látott szintre, 317 forint fölé emelkedett az euró árfolyama hétfőn este, és kedden Magyarország kockázatosságát mutató cds felárak is csúcsközeli szintre jutottak.

Ilyen környezetben hétfőn a magyar államkötvények hozamai is megugrottak, a hároméves és a tízéves papírok esetében 8 százalék fölé emelkedtek. (Az államkötvényeknél a magasabb hozam azt mutatja, hogy csak magasabb kamatért hajlandóak kölcsönt adni egy országnak a befektetők, amely így egyre drágábban tudja kiváltani lejáró hiteleit, egy idő után pedig előfordulhat, hogy nem tudja fizetni ezeket vagy kiadásait, például az állami alkalmazottak bérét.)

Berlusconi hét százalék felett bukott

Az európai adósságválság elmúlt pár hetének egyik leglátványosabb következménye, hogy Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök megbukott, többek között azért, mert az olasz államkötvények hozamai tartósan 7 százalék fölé emelkedtek. Ez volt az a hozamszint, ami után Írország, Portugália és Görögország is a Nemzetközi Valutalap segítségét kérte, mert a piacról - ilyen magas kamatok mellett - már fenntarthatatlanná vált adósságuk finanszírozása.

Magyarország nem hasonlítható össze az eurózóna tagjaival, így a mi esetünkben nem feltétlenül hét százaléknál áll vagy bukik a fenntarthatóság, de ha tartósan 8-9 százalék között maradnának a hozamszintek, akkor tovább nőne az államadósság.

Orbán Gábor az Aegon Befektetési Alapkezelő kötvényportfólió-menedzsere szerint azért nem olyan egyszerű meghatározni a fenntarthatósági határt, mert a magyar államadósság közel 50 százaléka devizában van, így azt az árfolyamok is jelentősen befolyásolják. A közgazdász szerint a hosszú távú növekedési és inflációs ütemet is jóval nehezebb belőni, mint például az euróövezet esetében. "Ha a  jelenlegi hozamok és kamatfelárak több hónapig fennmaradnak, akkor a jelenlegi fiskális szigor mellett is emelkedésnek indulna az adósságpálya" - mondta.

Az államadósság finanszírozása bizalmi kérdés is. Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfólió-menedzsere szerint lehet 100 vagy 120 százalékos is a GDP-arányos hiánya egy országnak, ha elhiteti a befektetőkkel, hogy az a hiány csökkenő pályán van és fokozatosan olvad az adósság. Ezért sokat tesz a magyar kormány is, a tavalyi választások óta a kormányzati kommunikáció egyik központi eleme, hogy az államadósságot számos eszközzel próbálják csökkenteni. Orbán Viktor miniszterelnök szerint például az ország ellensége az államadósság. "Ugyanakkor egy 40 százalékos államadóssággal rendelkező országtól is elfordulhatnak, ha azt látják a piaci szereplők, hogy az fokozatosan duzzad" - mondta Bebesy.

"A kalkuláció érzékenységét jelzi, hogy 1 százalékpontos eltérés a hozamokban teljesen más irányba terelheti az államadósságot. Ha 75 százalékos GDP-arányos államadósságból indulunk ki és nem számoljuk az ingadozó devizaárfolyamokat, akkor 2 százalékos reálnövekedés, 7 százalék feletti átlagos hozamszint vagy nominális kamatláb mellett 2020-ig 80 százalékra növekszik az adósság mértéke. Azonos paraméterek mellett 6 százaléknál 72 százalékra csökken, míg 8 százalékos átlagos hozamszintnél 90 százalékra emelkedik az adósság mértéke" - mondta Bebesy.

Várják a valutaalap pénzét

A rossz magyar hétfőt az előzte meg, hogy két hitelminősítő, a Fitch és a Standard and Poor's is rontott a magyar állam adósosztályzatának kilátásán. Ezzel az ország közelebb került ahhoz, hogy a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett bóvli kategóriába kerüljön, amelytől már csak egy lépés választja a három nagy hitelminősítőnél.

A leminősítéstől való félelem az államkötvényhozamok emelkedéséhez vezetett. "A megoldás pedig egyszerű, el kell kezdeni intézni az IMF-hitelkeretet. Ez nem növeli adósságot, csak egy védőhálót jelent. Ettől még ugyanúgy finanszírozhatjuk magunkat a piacról, csak éppen egy kockázatot kiteszünk a rendszerből, ez pedig pénzre váltható, pontosabban megtakarítás jelentene az adósság visszafizetésekor" - jelentette ki Orbán Gábor. "Nem hiszem el, hogy nagyobb politikai költséggel jár ma egy IMF-program, mint a 315-ös forintárfolyam fennmaradása" - tette hozzá arra utalva, hogy a kormány gazdaságpolitikájának középpontjába helyezte, hogy nem kér segítséget az IMF-től.

Orbán Gábor szerint bár rendkívül bizonytalan a magyar gazdaság helyzete, azért jelenleg nem vagyunk olyan rossz helyzetben, mint mondjuk 2008 őszén, amikor teljesen kiszáradt a magyar állampapírpiac, és 300 bázisponttal kellett emelni az alapkamatot, amíg az IMF mentőcsomagja megérkezett Magyarországra.

Bebesy ezzel összhangban azt mondta, hogy az IMF-hitelkeret mindenképpen mérsékelné a kockázatokat, ezt mutatja Románia példája. "Románia ugyan bóvli minősítésű, de az IMF védőhálója miatt kedvezőbb a megítélésük" - jelentett ki a Budapest Alapkezelő szakembere.

Kamatemeléssel a vihar ellen

Nem Orbán Gábor az egyetlen, aki sürgeti a megegyezést a Nemzetközi Valutaalappal. A Citibank elemzése szerint Magyarországnak "a piaci finanszírozásra való képesség hiányában az IMF-hez kell fordulnia, vagy nagymértékű pénzügyi lazításba kell kezdenie 2012 második felében". Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) ágazati vezetője Magyarországról összeállított, kedden megjelent riportjában az elmúlt napok forintgyengüléséről azt írta, hogy annak három ellenszere lehetséges: az egyik a jegybanki kamatemelés; a másik az intervenció a devizakészletek felhasználásával; a harmadik pedig egy új, vagy felújított finanszírozási megállapodás az IMF-fel. Az RBS vezető londoni elemzője szerint ez utóbbi "pozitív bizalmi sokkot" jelentene piacon.

A Magyar Nemzeti Bank kedden kiadott közleményében egy lehetséges kamatemelésre utalt. A jegybank szerint amennyiben az európai pénzügyi piacokat jellemző kockázatkerülés növekedése tartósnak bizonyul, szükségessé válhat a monetáris kondíciók fokozatos szigorítása, azaz a jegybanki alapkamat emelése. Orbán Gábor az MNB közleményére reagálva úgy fogalmazott, hogy "egy megfontolt, kiszámítható monetáris szigorítási ciklus, párosítva egy IMF-hitelkerettel elég lenne ahhoz, hogy elvonuljon a vihar a magyar piacról" - tette hozzá Orbán Gábor.