"Mindig Nyugatra Tarts": száztíz éve ezelőtt született
Márai Sándor
"Mindig Nyugatra tarts. De ne feledd el soha, hogy Keletről jöttél" -
írta Márai Sándor, a múlt századi magyar próza mestere, aki száztíz
éve, 1900. április 11-én született egy kassai polgárcsaládban.
Már 18 évesen a Budapesti Napló szerkesztője volt, a húszas években a
frankfurti egyetemen tanult, és cikkei a legrangosabb magyar és német
lapokban jelentek meg. 1923-ban megnősült és Párizsba költözött, ahonnan
1928-ban tért haza. Írásaival a polgári liberális szellem hatásos
szószólója lett, első regényei a pesti polgárság világát mutatják be.
Berlinben nyomon követte Hitler hatalomátvételét, hitelesen és
bátran számolt be a fasizmus valóságáról. 1934-ben jelent meg az Egy
polgár vallomásai első kötete, ebben az európai hazafiságról beszél,
amelynek az első világháború vetett véget, és amellyel később végleg
leszámolt.
A könyv Márait a magyar próza élvonalába emelte,
1942-ben lett az MTA levelező, 1945-ben rendes tagja. 1943-ban
kezdte írni élete végéig folytatott Naplóját. A háború után, 1948-ban a
fenyegető diktatúra miatt elhagyta az országot, Itáliában, majd New
Yorkban telepedett le, 1957-ben amerikai állampolgár lett. Az 1956-os
forradalom hírére Münchenbe ment, de már csak a szovjet tankok
bevonulásáról értesült. 1968-tól Nápoly mellett, 1979-től a kaliforniai
San Diegóban élt. Nem vett részt a nyugati magyarság irodalmi
csoportosulásaiban, teljes visszavonultságban töltötte utolsó éveit.
A beteg és magányos Márai 1989. február 21-én San Diegóban öngyilkos
lett, akadémiai tagságát halála után állították vissza, és posztumusz
kapta meg a Kossuth-díjat.
Bár a verset, mint műfajt nem
tartotta sokra, Halotti beszéd című költeménye megrázó erővel
szólaltatja meg az emigráció, a magányosság és a gyökérvesztés
gyötrelmeit. Kassától a Csendes-óceánig jutott, de a magyar nyelv maradt
a hazája, minden művét anyanyelvén írta.
Regényei közül a
Vendégjáték Bolzanóban egy Casanova-epizód, mesteri jellem- és
lélekrajz. Egyik legnépszerűbb műve A gyertyák csonkig égnek, amelyet
meg is filmesítettek. Főműve, A Garrenek című regényfolyam a polgári
Európa hanyatlását írja le.
Kommentáld!