Napi 200 forint. Ennyibe kerülne az Unió állampolgárainak
átlagosan az EU 2014-2020-as költségvetése, ha az Európai Bizottság (EB)
eredeti, 1000 milliárd euró nagyságrendű javaslatát fogadnák el. Ez
eltörpül az átlagosan napi nagyjából 8000 forintos nemzeti adóteher
mellett, amelyet az uniós tagállamok polgárai saját költségvetéseikbe
fizetnek be.
A múlt heti Európai Tanács azonban azt mutatta, hogy a
kormányfők egy kisebb részének a „napi 200” is túl sok. Holott az EU
költségvetés nem „Brüsszel finanszírozását” szolgálja, hiszen 94
százalékban közvetlenül a tagállamokban, a lakosság; diákok, kutatók,
vállalkozók, gazdálkodók érdekében hasznosul. A tagországok harmadában
pedig az állami beruházások több mint 50 százaléka – Magyarországon 97
százaléka – a kohéziós alapok társfinanszírozásában valósul meg.
Maguk a tagállamok döntöttek a gazdasági
növekedést és munkahelyteremtést célzó Európa 2020 Stratégiáról,
valamint különböző, versenyképességet növelő európai szintű
kezdeményezésekről. Ezek megvalósítása nyilvánvalóan nem lehetséges a
szükséges erőforrások nélkül. Az is jól látható azonban, hogy a
gazdasági válság minden kormányra nagy terheket ró, és ennek európai
szintű megoszlásáról éles vita zajlik. Ezért az érdekellentétek
feloldását célzó utolsó javaslat már 80 milliárd euróval kevesebbel
számolt, mint az EB eredeti javaslata, ám szerkezetében és politikai
prioritásaiban szorosan illeszkedett ahhoz.
A Bizottság a jelenleginél modernebb közös költségvetést javasolt: az
oktatás és a kutatás fejlesztése, a növekedésbarát határokon átnyúló
infrastrukturális beruházások Európa versenyképességének javításához
elengedhetetlen. A kohéziós politikának összhangban kell lennie a
gazdasági és növekedési stratégiával, egyszerűbb, átláthatóbb
finanszírozási rendszer kell. Elvben valamennyi tagállam támogatja
ezeket a célokat, itt lenne az ideje az elvi deklarációk és a gyakorlat
közötti összhang megteremtésének.
Az ellentétek nem áthidalhatatlanok. Az EiT saját elnökének, Van
Rompuynak, és az EB elnökének, Barrosónak adott mandátumot arra, hogy a
következő hetekben az összes tagállam számára elfogadható és az EU
egészének politikai prioritásait szolgáló megállapodást dolgozzanak ki.
Ennek során egyaránt törekednünk kell a szakpolitikai reformok
megvalósíthatóságának és az Európai Unió politikai hitelességének
megőrzésére.Az Európai Unió egészét érintő gazdasági és politikai célok
megvalósítását segíti az EB által tegnap közreadott, az EU gazdasági
kormányzásának 2013-as európai szemeszterét elindító „Éves Növekedési
Jelentés” is.
A dokumentum egyrészt átfogó képet ad arról, hol tartunk
az Európa 2020 Stratégia megvalósításában, másrészt kijelöli azokat a
prioritásokat, amelyeket az egyes tagállamoknak 2013-ban leginkább szem
előtt kell tartaniuk e célok eléréshez. A 2013-as öt prioritás
lényegében megegyezik a 2012-re kijelöltekkel: az Uniónak növekedésbarát
pénzügyi konszolidációra, a hitelnyújtás hatékony gyakorlatának
visszaállítására, a növekedés és versenyképesség elősegítésére, a
munkanélküliség és a válság társadalmi következményeinek kezelésére,
valamint a közigazgatás korszerűsítése kell összpontosítania.
Az uniós költségvetés tárgyalásairól és az Éves Növekedési
Jelentésről szól az EB Magyarországi Képviselete által rendezett „Growth
for Europe 2013” című nemzetközi konferencia, amelyen többek közt Martonyi János
külügyminiszter, Győri Enikő európai integrációs államtitkár, Reinhold
Lopatka osztrák EU-ügyi államtitkár, az Európai Bizottság elnöki
kabinetjének európai szemeszterért felelős tagja, illetve a Bizottság
költségvetési és gazdaságpolitikai tervezéséért felelős magas rangú
tisztviselői vitatják meg a perspektívákat.
Szerző: Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője
Kommentáld!