Döntött az Alkotmánybíróság a bírák nyugdíjazásáról, a taláros testület szerint alkotmányellenes a bírák nyugdíjazásának szabályozása, ezért azt a hatálybalépésének napjára visszaható hatállyal megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az új szabályozás formai és tartalmi szempontból is sérti a bírói függetlenségből fakadó alkotmányos követelményeket.

Az Ab formai szempontból azt kifogásolta, hogy a bírói hivatás felső korhatárát a vizsgált szabályozásban nem sarkalatos törvény határozza meg, tartalmi szempontból pedig azt, hogy az érintett bírákat rövid időn belül elmozdítják hivatalukból. Az Ab szerint a bírák felső korhatárát a jogalkotó viszonylag szabadon állapíthatja meg, azonban a felső korhatár csökkentésével járó új korhatárt csak fokozatosan, kellő átmeneti idő alatt, a bírák elmozdíthatatlansága elvének sérelme nélkül lehet bevezetni.

A bírói nyugdíjazásra vonatkozó szabályokat az Orbán-kormány változtatta meg, az indoklás szerint azért, hogy egységes nyugdíjkorhatár legyen, amelytől senki nem térhet el. A kormány hirtelen 70 évről 62 évre vitte le a bírák nyugdíjkorhatárát, amely után nem dolgozhattak. Emiatt több bíró nem működhetett bíróként tovább.

Pozitív diszkrimináció alatt voltak a bírák a kormány szerint

A kormány álláspontja szerint a bírók pozitív diszkrimináció alatt voltak a többi köztisztviselővel és még az ügyészekkel szemben is, utóbbiak ugyanis 65 éves korukban vonulhattak nyugdíjba. A bírók emellett maguk döntöttek arról is, hogy akarnak-e maradni. Az általános öregségi nyugdíjkorhatár kiterjesztésével az ilyen típusú pozitív diszkrimináció szűnik meg - magyarázták a változtatást.

A magyar bírák felső korhatára hosszú-hosszú ideje 70 év volt, aki elérte, kérhette továbbfoglalkoztatását. Az új szabályok szerint ez nekik már nem járt, nyugdíjba kellett vonulniuk 62 éves koruk betöltése után, munkájukat nem végezhették. A kötelező nyugdíjba vonulás számos más hivatás gyakorlóit nem érintette, ilyenek az alkotmánybírák, a közjegyzők vagy az egyetemi tanárok.

Százoldalas levelet kapott az Európai Bizottság, hiába

A szabályozást hazai és külföldi intézmények is bírálták, ennek ellenére nem volt hajlandó változtatni rajtuk a kormány, épp ellenkezőleg: első körben egy százoldalas levélben magyarázták az Európai Bizottságnak a bizonyítványt. A választ az Európai Bizottság nem fogadta el, álláspontjuk szerint ugyanis életkoron alapuló diszkriminációt valósított meg a kormány, ráadásul nem is kaptak semmilyen objektív magyarázatot arra, hogy miért csak erre a két szakmára vonatkozik a kötelező nyugdíjba vonulás.

 

- A kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a nyugdíjkorhatár mindenkire egységesen vonatkozzon. Ők azt hitték, hogy az, de én bebizonyítottam (...), és ha kell, a bíróságon is be fogjuk bizonyítani, hogy nem tehetünk kivételt egyetlen foglalkozási csoporttal sem - jelentette ki a miniszterelnök. Az Európai Bizottság ezután bírósághoz fordult, majd pedig gyorsított eljárásra kérte a testületet.

- A kifogásolt ügyekben az Európai Bíróság hoz majd döntést, de ez nem szokatlan, hiszen az EU egy olyan nemzetközi együttműködés, ahol folyamatos a vita, és a konfliktusokat békésen és intézményesítve oldják meg - magyarázta Navracsics Tibor igazságügy-miniszter, miért is nem probléma az, ha Magyarországot egy ilyen ügyben bíróság elé citálják. Hogy az alkotmánybírósági döntés mennyiben befolyásolja az EU-s eljárást, egyelőre nem lehet tudni.

Schmitt gond nélkül aláírta

Júniusig közel 230 bíró veszítette el státusát, és további 40 bíróé szűnik meg az év végéig. Az alkotmányt és a vonatkozó törvényeket Schmitt Pál lemondott köztársasági elnök - kifogások emelése nélkül - írta alá.