Csütörtökön iktatják be ünnepélyesen hivatalába Áder János köztársasági elnököt. A ceremóniáról egyelőre nem tudni részleteket. A korábbi államfői beiktatások közül Mádl Ferencé volt a legdrágább, az egész napos ceremóniára 120 milliót költöttek. Göncz Árpád és Sólyom László beiktatása egy fillér közpénzbe sem került.

Áder János köztársasági elnöki, ünnepélyes beiktatására csütörtökön kerül sor. Részleteket a programról egyelőre nem tudni, sem a meghívottakról, sem a helyszínről, sem a költségekről. A hvg.hu a héten többször is megpróbálta elérni Altorjai Anitát, Áder kommunikációs vezetőjét, aki végül a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtóosztályához irányított minket, válasz azonban onnan sem érkezett még kérdéseinkre.

Göncz megválasztását és ünneplését egy napon letudták

Göncz Árpád, a harmadik köztársaság első államfője volt az egyetlen, aki két cikluson át hivatalában maradt. 1990. május 2-án az Országgyűlés elnökeként ő lett a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke. 1990. augusztus 3-án ténylegesen is Göncz Árpádot választották öt évre köztársasági elnöknek.

Gönczöt 1990. augusztus 3-án az Országgyűlés ünnepi ülésén választották meg, ahol felvonultatták Magyarország történelmi zászlóit, majd sor került a hivatali eskütételre. A ceremónia után az új elnököt katonai tiszteletadással köszöntötték az Országház előtt, a Kossuth téren. Az épület főbejáratán kilépő államfőt többezres, főként szabad demokrata zászlót lengető tömeg ovációja fogadta. A díszszemle után Göncz Árpádnak az állampolgárok is gratulálhattak, elsőként a Szabad Demokraták Szövetségének csoportja – írta tudósításában az MTI. Ezt követően Göncz sajtótájékoztatót tartott, az Országgyűlés pedig estig ülésezett tovább. Az ünnepségre nem költöttek közpénzt.

Mádl fényűző ceremóniát kapott

Utóda, Mádl Ferenc köztársasági elnöki beiktatása volt eddig a legnagyobb szabású 2000. augusztus 4-én. A ceremónia több órásra nyúlt. A beiktatási ünnepséget hetekkel korábban reklámozták már, ennek ellenére az akkori tudósítások szerint nem volt óriási tömeg a Kossuth téren. A polgármesterek tribünjén is a helyek negyede üres maradt.

Göncz Árpád és Mádl Ferenc Fotó: Dudás Szabolcs

A 120 millió forintból megrendezett ünnepségen először Szvorák Katalin népdalénekes énekelte el a Szózatot, majd Áder János akkori házelnökként ismertette az új államelnök megválasztásáról szóló országgyűlési határozatot. Ezután felvonták a köztársaság zászlaját a Kossuth téren, elhangzott a Himnusz és a Duna-parton felállított ágyúkból 21 díszlövést adtak le az új köztársasági elnök tiszteletére.

Előbb Göncz Árpád, a leköszönő államelnök mondta el beszédét, majd Mádl Ferenc beiktatási beszéde hangzott el. Az ünnepség itt nem ért véget, a katonazenekar Kodály-művekből adott koncertet, majd CD-ről szólt tovább a zene.

Sólyom nem akart ágyúdörgést

Mádl fényűző beiktatásának utóda, Sólyom László államfői beiktatási ceremóniája volt az ellenpárja. Az eddigi legpuritánabb beiktatásra meghívást kaptak a legfőbb közjogi méltóságok, Göncz Árpád, az alkotmánybírók, a kormánytagok, az ombudsmanok, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, valamint a parlamenti pártok elnökei és frakcióvezetői. Az ünnepségen rövid beszédet mondott Mádl Ferenc távozó és Sólyom László hivatalba lépő államfő. A beszédeket pedig egy szintén rövid fogadás követte. A beiktatási ünnepélyre nem költöttek közpénzt.

Mádl és Sólyom: a fényűző és a puritán Fotó: AP / Szandelszky Béla

A hivatalba lépési ceremónia visszafogottságát Sólyom azzal indokolta az MTI-nek adott nyilatkozatában: beiktatás jogilag nem létezik. Az Országgyűlés megválasztotta, ő letette a hivatali esküt, ezek után semmilyen további aktus nem szükséges az államfői működés megkezdéséhez. "Úgy érzem, a stílusomhoz sem illik, hogy huszárok vonuljanak, ágyúk dörögjenek” – közölte. Sólyom Lászlót 2005. június 7-én választotta az Országgyűlés államfővé, ünnepélye beiktatására augusztus 5-én került sor.

Schmitt beiktatása magyaros volt

Schmitt Pál 2010-es beiktatása Kiss Norbert, az elnöki hivatal társadalmi és kommunikációs hivatalvezetője szerint „néhány millió forint kiadást jelentett”. 250 főt hívtak meg az egyórás ünnepségre, amelyet a Sándor-palota előtti téren terveztek megtartani. Az időjárás azonban közbeszólt, és a ceremóniára végül a Sándor-palota belső udvarán került sor. A meghívottak között voltak a közjogi méltóságok, a korábbi államfők, a diplomáciai kar tagjai, a kormány miniszterei, az egyházak és a határon túli magyar szervezetek képviselői, illetve a hazai sportélet jeles képviselői is. Meghívták a parlamenti frakciók vezetőit is, de az LMP és az MSZP nem ment el. Sólyom László leköszönő köztársasági elnök szintén nem vett részt az ünnepségen.

A program szerint Fekete Boglárka debreceni kislány elénekelte a Himnuszt, majd Nagy Gábor Tamás budavári polgármester köszöntötte a vendégeket. Ez után a Csillagszemű Gyermektáncegyüttes tartott előadást, majd Bartók Béla Öt duó két hegedűre című művét adták elő. Ezt követően Mécs Károly színművész részleteket szavalt el Vörösmarty Mihány Jóslat című művéből, majd Miklósa Erika A csitári hegyek alatt című népdalt énekelte el. Bevonultak a történelmi zászlók, Schmitt Pál pedig elmondta elnöki köszöntőjét. A végén a Csík zenekar zenélt, majd a fogadásra került sor.