Nyugdíj-korhatár

A nyugdíj-korhatár tekintetében jelentős változás történt már az előző években is. 2010. január 1-től az öregségi nyugdíjkorhatár a következők szerint módosult:

Az öregségi nyugdíjkorhatár annak, aki

- 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
- 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
- 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
- 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
- 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
- 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.

A nyugdíjkorhatár 62 évről 65 évre történő felemelése tehát fokozatosan történik, születési évekhez kötötten határozzák meg az öregségi nyugdíjkorhatárt.

Szolgálati idő

Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik.

2012-ben az 1950-ben született hölgyek és férfiak öregségi teljes nyugdíjra való jogosultsága következik be.

Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.

A biztosítási jogviszony hiánya

2009. december 31. utáni időponttól az irányadó nyugdíjkorhatár betöltését követően igényelt öregségi nyugdíj tekintetében is jogosultsági feltétellé vált a biztosítással járó jogviszony megszüntetése, 2012-ben is ezzel a szabállyal kell számolnunk. Azaz a nyugdíjigénylő öregségi teljes vagy résznyugdíj megállapítása napján nem állhat munkaviszonyban, vagy ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban, ha a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködik, nem lehet főfoglalkozású egyéni vagy társas vállalkozó, illetve nem állhat díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.

A tilalom kiterjed a külföldön fennálló biztosítási jogviszonyra is.

A biztosítási jogviszony

• sem Magyarországon,
• sem – a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetében – EU/EGT-államban, ideértve Svájcot is
• sem – a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy esetében (ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik) – a szerződő államban

nem állhat fenn.

Annak nincs továbbra sem akadálya, hogy a nyugdíj megállapítását követően ismét biztosítási jogviszonyt létesítsen az érintett személy.

Vállalkozók

A vállalkozói körben változatlan az a szabály, hogy a vállalkozói jogviszony átalakul kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogviszonnyá a nyugdíj megállapítás időpontjától.

Nyugellátás korhatár előtt

2012-től csak a teljes nyugdíjkorhatár betöltésétől állapítható meg öregségi nyugdíj, a korábbi korai nyugdíjbavonulási lehetőségek megszűntek.

Egyedül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugdíjbavonulási lehetősége áll rendelkezésre. A 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők kedvezményes nyugdíjazási lehetőségét szabályozza az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXX. törvény. A szabályozás szerint öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, nem áll biztosítási jogviszonyban.

A nyugellátás szempontjából jogosultsági időnek számít a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony, valamint a terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekápolási segély, gyermeknevelési támogatás és az az ápolási díjban eltöltött szolgálati idő, amelyet súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel szerzett az érintett nő.

A jogosultsági időn belül a keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időnek a harminckét évet el kell érni.

Ez a követelmény súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapított ápolási díj esetén legalább harminc év.

Ez a jogosultsági idő saját háztartásban nevelt öt gyermek után egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökkenhet.

A „nők 40” néven ismertté vált kedvezményes nyugellátási lehetőséget igénybe vevő hölgyek öregségi nyugdíjasnak minősülnek munkajogi szempontból is, ha a nyugellátás megállapítását követően keresőtevékenységet folytatnának. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 294.§ (1) bekezdés gb) pontja szerint nyugdíjas munkavállaló, aki az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül.

A munkaviszony munkáltató általi felmondással történő megszüntetése esetén így az indokolási kötelezettség és végkielégítés fizetés nem áll fenn.

1953-ban született nők

Különleges helyzetben vannak az 1953-ban született hölgyek abból a szempontból, hogy számukra még utolsó évjáratként lehetőség van korhatár alatti nyugdíj igénybevételére, ha a jogosultsági feltételeknek 2012-ben eleget tudnak tenni.

Az 1953-ban született hölgyek ugyanis 59. életévük betöltésétől (ami 2012-ben következik be) 37 év szolgálati idő birtokában ellátást vehetnek igénybe, ha a biztosítási jogviszonyt is megszüntetik.

Az ellátás igénybevételéhez a szükséges 37 év szolgálati időt is 2012-ben kell megszerezni.

Fenti feltételek megléte, azaz a jogosultság megszerzése esetén az ellátás szerzett jogként 2012-t követően is igényelhető.

2013-tól...

2013-ban az 1951-ben született nők és férfiak töltik be öregségi nyugdíjkorhatárukat, a 62 évet és vehetik igénybe húsz év szolgálati idővel az öregségi teljes nyugdíjat.

Forrás: ado.hu