Emlékszünk még milyen kijelentések hangzottak el kormányzati részről, amikor államosították a "manyup- megtakarításainkat"? Eltőzsdézett pénz, életveszélyes rendszer, veszélyben a nyugdíjunk stb. No ez már akkor sem volt igaz (bár az kétségtelen, hogy néhány pénztár valóban nem kezelte megfelelően a rábízott pénzt). Most pedig komoly érvet szolgáltattak a magánnyugdíjrendszer mellett a megmaradt pénztárak. Jól döntöttek azok, akiket nem sikerült hülyére venni, és nem dőltek be a kormányzati zsarolás-blöff kombónak, és köszönték szépen, maradtak magánnyugdíjpénztári tagok. 

A talpon maradt nyolc pénztár ugyanis kivétel nélkül komoly hozamot produkált 2012-ben. Sőt, a pénztárak jócskán túlteljesítették az 5 százalékos inflációt és bankok hozamát is. A többségük bőven 15 százalék feletti hozamot produkált, a legjobb 18,8 százalékot, miközben a bankokban átlagosan 5,46 százalékos kamatot kaptak az ügyfelek - a kamatadó megfizetésével - a lekötött pénzük után.

Eközben az állami rendszerben továbbra sincs remény arra, hogy sor kerül a beígért egyéni számlák bevezetésére.  Az einstandolt nyugdíjvagyon olvasztótégelyéről, a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról pedig csak hozzávetőlegesen lehet tájékozódni. Mindössze annyit lehet tudni, hogy az államadósság csökkentésére fordított összegek mellett tavaly novemberben 172,4 milliárd forintot innen fizettek ki a Nemzetközi Valutaalap hitelének törlesztésére. Az államosított magánnyugdíjpénztári vagyonnak így már csak a hatoda van meg, 10 százalékát ráadásul maga az állam tőzsdézte el.

Aki kitartott, duplán örülhet

„Elveszíti jogosultságát az állami nyugdíjra az, aki úgy dönt, hogy magánnyugdíj-pénztári tag marad" - ezzel a mondattal zsarolt meg 96.8 százaléknyi manyup tagot még 2010 novemberében Matolcsy György. Zsarolás volt ez a javából, még akkor is, ha az úgynevezett nyugdíjvédelmi megbízott (sic!) a nyugdíjrendszerek közötti választás szabadságáról beszélt, és óriási sikernek nevezve a zsarolást, a nyugdíjvédelmi programot.

Azok, akik az ellenállást választották (kb. százezren) először akkor örülhettek igazán, amikor kiderült: ők is ugyanolyan nyugdíjra lesznek jogosultak majd, mint a kilépők, a zsarolásnak engedők.

2012 januárjában aztán a kormány - a költségvetés siralmas helyzetét látva - megkísérelte lenyúlni a megmaradt tagok pénzét is. Áldásos tevékenységüknek köszönhetően 2012 szeptemberére  számuk mintegy 72 ezerre csökkent. Ők azonban most ismét pezsgőt bonthatnak: a PSZÁF legfrissebb adatai alapján ugyanis az összes talpon maradt "manyup" hozamot produkált tavaly.

A KSH adatai szerint a 12 havi infláció decemberben 5 százalék volt, így minden, még a legkisebb hozamokat teljesítő pénztárakban is jelentős reálhozammal fialtatták a tagok pénzét, sőt a legtöbb helyen magasan az infláció fölött hízott a vagyon. A pénztárakban túlteljesítették a bankbetétek hozamát is. Tavaly átlagosan 6,5 százalékon köthettük le a pénzünket a bankokban, ami a kamatadó után 5,46 százalékos hozamot jelent.

Az persze más kérdés, hogy talpon tudnak-e maradni a még működő pénztárak. 2012 januárjától ugyanis a pénztártagok jövedelméből levont nyugdíjjárulék az utolsó fillérig az állami rendszerbe folyik be. Így aztán megszűnt a kötelező tagdíj, amiből fedezni lehetett a működési költségeket. A pénztárak gyakorlatilag kétféleképpen reagáltak a helyzetre: volt, aki lehúzta a rolót, volt, aki kötelező tagdíjat vezetett be. A folyamatot mindenesetre mindössze nyolc pénztár élte túl. Sőt, a nyolc most már csak hét. Hiába gazdálkodott ugyanis a legjobban az OTP Magánnyugdíjpénztár a tagok pénzével tavaly, 2013. január 1-jén ők is elindították a végelszámolást. 

Közben az állami szférában...

Eközben az állami rendszerben nincs rá remény, hogy még ebben a ciklusban bevezetik - a még 2011-re ígért -  egyéni számlákat. Pedig az erről szóló 2010. decemberi (!) kormányhatározat kimondja, hogy:

„A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe átlépõ magánnyugdíjpénztári tag egyéni számlán nyilvántartott, felhalmozott, nyugdíj célú megtakarítása az átlépést követõen, egyéni számlán kerüljön nyilvántartásra.”

Sőt, az országgyűlés még politikai nyilatkozatot is elfogadott, a visszalépők megnyugtatása érdekében:

Az egyéni számlák bevezetése pedig fontos lenne: ezzel nyílna ugyanis lehetőség arra, hogy figyelemmel kísérjük, mennyi hozamot értünk el az adott évben, esetleges halálunk után pedig megtakarításunkat házastársunk, élettársunk örökölhetné.

Azt, hogy a bevezetésre mikor kerül sor, nem tudni. Egy biztos. Ha hihetünk Balog Zoltán 2012. májusi szavainak, akkor nem ebben a ciklusban:

„Az egyéni nyilvántartás és az egyéni számlavezetés kérdésében  – ami valóban egy nagyon fontos dolog az átláthatóság ügyében –, ott folyik a feldolgozása az adatoknak, ez egy hatalmas munka, és úgy gondolom, hogy ebben a ciklusban nem is fogunk a végére érni ennek. A következő ciklusra marad a teljes lezárása ennek az ügynek, mert nagyon fontos az, hogy mindenki lássa, hogy pontosan hol áll az ő nyugdíja a befizetéseknek és a várható juttatásoknak az arányában”

A "manyup-pénzek" olvasztótégelyéről, a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról pedig csak hozzávetőlegesen lehet tájékozódni. Annyit lehet tudni, hogy az államadósság csökkentésére fordított összegek mellett tavaly novemberben 172,4 milliárd forintot innen fizettek ki a Nemzetközi Valutaalap hitelének törlesztésére. Az einstandolt magánnyugdíj-pénztári vagyonnak így már csak a hatoda van meg. 10 százalékát ráadásul maga az állam tőzsdézte el.