A jogalkotásról és a közjogi intézményrendszer átalakításáról folytatott vitát Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a jobbikos Gaudi-Nagy Tamással csütörtökön a Tárcatükör című rendezvényen, a budapesti Corvinus egyetemen.
   
Navracsics Tibor az egyetem diákjai előtt arról beszélt, hogy a jogalkotás területén az Orbán-kormány többet tett, mint a korábbi kormányzatok az elmúlt két évtizedben.
   
A miniszter a közigazgatási rendszer átalakítása kapcsán azt mondta, a változtatásokra azért volt szükség, mert az "állam ügyei" nagyon rosszul mentek 2010-ben. A tárcavezető elismerte, hogy a rendkívül erőltetett jogszabályalkotási munka során történtek hibák, de - mint hozzátette - ezeket korrigálják.

Navracsics: vannak viták

Navracsics Tibor a járási rendszer kialakítását is a hatékonysággal indokolta, közlése szerint a jelenlegi kétezer helyett a jövőben 170-180 államigazgatási végpont lesz. Jelezte: jelenleg az önkormányzati és államigazgatási feladatok szétválasztásán dolgoznak, s ebben "vannak viták".

Tüntetők fogadták a jobbikos képviselőt


A jobbikos képviselő szerint az új alaptörvénynek a "legalitása" ugyan formálisan megvan, de a "legitimitása"  - vagyis az, hogy az emberek azt a magukénak tudhassák - nincs meg. Kiemelte: történelmi hiba volt elszalasztani ezt a lehetőséget. Arról is beszélt, eljárási és tartalmi kifogásaik is vannak az új alaptörvénnyel szemben, abból szerintük hiányoznak a rendszerváltozáshoz szükséges elemek, például a nemzeti vagyon visszaszerzésének lehetősége. Bírálta az Alkotmánybíróság "lekorlátozását" is, amelynek révén mintegy 1.600 alkotmánybírósági beadvány tűnt el.
   
Gaudi-Nagy Tamás közölte, neki tetszik, hogy az alaptörvényben Magyar Köztársaságról Magyarországra változott az ország elnevezése. Úgy fogalmazott, neki "sokkal szimpatikusabb" államforma lenne a királyság, mint a köztársaság.

Egyetértés Baka András kapcsán

Navracsics Tibor arra az ellenzéki kritikára, hogy megfosztották volna az ellenzéki képviselőket attól, hogy az Ab-hez forduljanak, azt mondta, a képviselők 25 százaléka megteheti ezt. Kitért arra is, hogy az Ab "elképesztő ügyhátralékkal" bírt, s ezen kívántak változtatni.
   
A tárcavezető a büntető jogszabályok változásával kapcsolatban ugyancsak az ügyhátralékot emelte ki, szerinte a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordult magyar állampolgárok esetében az elvesztett ügyek kétharmadát azért veszti el az állam, mert az ügyek indokolatlan elhúzódását emberi jogi sérelemnek ítéli a bíróság.
   
Navracsics Tibor kitért arra, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot az utolsó másfél évében olyan ellentétek terhelték, hogy nem tudott döntéseket hozni, s ez volt a motivációja annak, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökének számos egyszemélyi hatáskört biztosítsanak. A moderátor, Török Gábor politológus kérdésére, miszerint Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke nem folytathatta volna-e munkáját, azt mondta: a pozíció átalakult és kettévált.
   
Gaudi-Nagy Tamás a miniszterrel egyetértve nemtelen és primitív támadásnak nevezte a bírósági hivatal vezetőjét, Handó Tündét a férje miatt ért bírálatokat. Baka András esetében azonban a szervezeti átalakítást a bírósági vezető eltávolítását célzó "fedett cselekménynek" nevezte.

Transzparens: "Corvinusos diákok szerint a Jobbik nemkívánatos itt"

Beszélgettek az új Btk.-ról

A jobbikos képviselő szerint csődhelyzet alakult ki a fővárosban és Pest megyében az elhúzódó ügyek magas száma miatt, s az az állampolgárok jogkövető magatartása is káros hatással van, mivel - mint mondta - egy idő után az emberek figyelmen kívül hagyják a jogot és másképp próbálják megoldani a problémáikat.
   
Gaudi-Nagy Tamás szerint az új Btk. iránya jó, szigorú büntetőpolitikára van szükség, ugyanakkor hiányolta a végrehajtásból az áttörést, és külön kritizálta azt a szabályozást, amely januártól 60 nap elzárással vagy 300 ezer forint pénzbírsággal fenyegeti a nyilvános rendezvényeken az arcukat eltakarókat.
   
Ez utóbbival kapcsolatban Navracsics Tibor kifejtette: a rendőr felszólítja az érintettet, hogy ne takarja el az arcát, és ha az ennek nem tesz eleget, akkor jár el.

Morvai Krisztina is kiakadt

A rendezvény előtt, illetve a beszélgetés közben négyszer is kisebb, a jobbikos képviselő ellen irányuló rendzavarás történt. Az épület aulájába érkező Gaudi-Nagy Tamást tüntetők várták, és egyebek mellett azt skandálták: "rasszista", "náci". Később, a beszélgetés első perceiben két fiatalember állt fel a teremben, és Navracsics Tibornak azt kiabálták: szégyen és gyalázat, hogy egy asztalhoz ül Gaudi-Nagy Tamással. A kiabálókat a szervezők a teremből - kényszer alkalmazása nélkül - kikísérték. Két másik, majd külön egy harmadik fiatalember már a vita vége felé állt fel, egyikük egyebek mellett azt kiabálta: "a Corvinus nem kér a Jobbikból".
   
A bekiabálásokra mások mellett Morvai Krisztina jobbikos EP-képviselő is reagált; az egyik bekiabálónak ingerülten azt mondta: "szevasz, öcsi, menj a szemkilövetőkhöz!"
   
Gaudi-Nagy Tamás a történtekről az újságíróknak azt mondta, az aulában kiabáló tüntetők nem hallgatták meg, nem voltak kíváncsiak az érveire. Úgy fogalmazott: ilyen értelemben én vagyok a demokrata, ők pedig az antidemokratikusok. A parlamenti képviselő egyébként érkezésekor azzal fenyegette a tüntetőket, hogy egyszer majd felelniük kell az ország tönkretételéért, majd azt mondta nekik, hogy „mi vagyunk a demokraták, ti mocskos, kis primitív diktátorok vagytok”.

Somogyi: a Jobbik kettős beszédet folytat

A Corvinus Tárcatükör című rendezvényének legutóbbi két résztvevője Pintér Sándor belügyminiszter és Vona (Zázrivecz) Gábor, a Jobbik elnöke voltak. A tárcavezető akkor is, tulajdonképpen kedélyesen beszélgetett a jobbikos politikussal. Az esemény kapcsán Somogyi Zoltán azt fejtegette, hogy kell-e mindenkivel vitatkozni? „A Jobbik folyamatosan tagadja a nyilvánosság azon felületén, amelyet még nem ural, hogy rasszista lenne, miközben a hozzáértő vagy csak a politikára valamennyire figyelő választók pontosan tudják, hogy az. Nem kell messzire menni, hiszen a legutóbbi, Torkig vagyok a holokauszttal címlappal induló Barikádban („A holokauszt-mítosz nem más, mint a globalizált hatalom önigazoló propagandája.”), ahol Vona tagadja, hogy pártja rasszista volna, interjút közölnek egy bloggerrel, aki elmondja, hogy „A holokauszt története az elmúlt húsz évben burjánzott el igazán… Rengeteg zsidót meggyilkoltak, de sem terv, sem szándék nem állt mögöttem… A zsidók meggyilkolása nem szándékosság, hanem spontán folyamatok eredménye (sic!)”. Látszik, tudjuk: a Jobbik azzal folytat kettős beszédet, hogy kifelé mást mond, mint amit a sajátjainak üzen”- vélekedett a politológus, aki szerint az a moderátor, aki úgy engedi beszélni a szélsőjobbot, hogy nem az a kritikai attitűdje, ami a fideszes Fónagy János államtitkárnak, volt miniszternek, súlyos hibát követ el, és akaratlanul cinkosa lesz a szélsőjobb játékának. Fónagy 2011 júliusában a Parlamentben azt mondta Novák Elődnek: „Ha pedig azon csodálkozik, hogy kevesen vannak Európa legnagyobb zsinagógájában, az pont a maga szellemi elődei miatt van, akik hatszázezer nemzettársunkat pusztították el.”

Neonáci rendezvényen a Jobbik szövetségesei

Miközben a Jobbik politikusai az egyik legnépszerűbb magyarországi egyetemen vitatkoznak és beszélgetnek a kormány tagjaival, addig a párt szövetségesei, többek között a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) és a Betyársereg rendszeresen részt vesz nyíltan neonáci rendezvényeken. Ahogy beszámoltunk róla, legutóbb a Normafánál zsidóztak nyíltan az említett szervezetek, miközben „becsület napi” megemlékezést tartottak. A rendezvényen Zagyva György Gyula jobbikos képviselő beosztottja és bajtársa például arról beszélt, hogy a budai várba beszorult német katonák számára a rájuk törő szovjet katonák – akik a sebesülteket még benzinnel lelocsolva fel is gyújtották – olyanok, mint a mai kor embere számára a cionista világhatalom. „Mi sem várhatunk sokkal jobbat a cionista világhatalom képviselőitől, ránk is hasonló dolgok várnak, ha nem készülünk fel a támadásra: nem a menekülésre, nem a hátrálásra, hanem a támadásra” – nyomatékosította mondandóját Incze Béla, a HVIM budapesti elnöke.

Gaudi parlamenti botránya a zsidóknak járó kárpótlás kapcsán

Gaudinak egyébként egy decemberi parlamenti kijelentése is nagy botrány okozott, akkor a második világháború után fizetett kárpótlásokat "kérte vissza" a zsidóktól. „[…] Nem engedhető meg, hogy a jövőre szóló költségvetésben több különböző jogcímen igen jelentős összegek, többmilliárdos összegek legyenek előirányozva a zsidó honfitársaink részére. Én úgy gondolom, hogy ők is szenvedtek igen sokat, valóban, mi is szenvedtünk, magyarok, igen sokat, ne mérjünk különböző mércékkel, hanem az ország teherbíró képességére tekintettel legyenek ők is most önfeláldozóak, és járuljanak hozzá közös terheink viseléséhez. A magyar költségvetés pedig ne irányozzon elő jóvátételként közel kétmilliárd forintot egy már sokszorosan kifizetett tétel rendezésére”- magyarázta a jobbikos politikus, aki ezt megelőzően a parlamentben kijelentette: "én nem tudok arról, hogy zsidó honfitársainkkal háborúban álltunk volna a második világháborúban, arról sem tudok, hogy Izraellel háborúban álltunk volna, hiszen Izrael akkor nem is létezett."