Nyilván
nem a saját ujjából szopta a Fidesz szőkéje, amit napok óta hallunk
tőle: hogy a Bajnai Gordon vezette Haza és Haladás egyesület csökkenteni
akarja a minimálbért. Bajnaiék ezt tagadják, és azt mondják, hogy nem a
minimálbért csökkentenék, hanem annak költségét, magyarul, a
járulékait.
Selmeczi
Gabriella szerint a minimálbér csökkentése benne van a Haza és Haladás
által készített egyik munkaanyagban. Utóbbiak szerint nem az van benne,
hanem az, hogy a jelenlegi minimálbér túlságosan sokba kerül a
munkaadóknak, és ez a helyzet 50 ezer munkahelyet veszélyeztet, mert a
vállalkozók nem tudják kitermelni a munkabérek költségeit, és ezért
kénytelenek elbocsátani a dolgozókat.
Ha tudnánk, hogy valójában mi van az ominózus munkaanyagban, akkor lehetne erről beszélni.
Addig
csak annyit tehetünk, hogy leszámolunk a magas minimálbér dicséretének
mítoszával. A magas minimálbér ugyanis nem a munkavállalóknak jó, hanem a
politikusoknak. Azok közül is csak azoknak, akik kedvelik a
szemfényvesztést, szeretnek nagyot mondani, hajhásszák a népszerűséget,
és az sem érdekli őket, hogy mi ennek az ára.
A
munkavállalónak ugyanis nem az a jó, ha néhány ezer forinttal magasabb a
minimálbére, mint korábban, hanem az, ha van munkahelye, és annyi a
fizetése, amiből képes eltartani a családját. Magyarországon ma
minimálbérből családot eltartani nem lehet, átlagbérből is csak akkor,
ha a házastárs (élettárs) szintén dolgozik, vagy van máshonnan származó
jövedelmük, esetleg egy gazdag nagybácsi Amerikában.
Aki
a magas minimálbérrel dicsekszik, az megtéveszti azokat, akik nem értik
az összefüggéseket. (A magas átlagbér már egy fokkal jobb mutató.) A
magas minimálbér ugyanis – azonos járulékot feltelezve - többe kerül a
munkaadónak (gyárnak, hivatalnak, vállalkozásnak), de még az alacsonyabb
járulék esetén sem biztos, hogy a munkaadó új munkahelyekkel bővíti a
cégét. Ha jóval alacsonyabb a munkavállaló után fizetendő járulék, akkor
persze elképzelhető, hogy új dolgozókat vesz fel, de valószínűbb, hogy
„beéri” azzal, hogy a régieket megtartja.
A
munkaadó akkor vesz fel új munkaerőt, vagyis, akkor növeli a
foglalkoztatottságot, ha bővül a piac, vagyis, növekszik a fogyasztás.
Vagy még nem bővül, és még nem növekszik, de belátható időn belül komoly
esély látszik erre. Utóbbi, mármint az esély, nem bemondásra megy. Nem
úgy van, hogy egy pávatáncban jártas személy ezt mondja, de még úgy sem,
hogy a magyar gyerekek fenekén lévő piros pöttyökről regélő
tündérmesélő nagyot álmodik.
A
fogyasztás akkor bővül, ha vannak beruházások és van hitelezés.
Normális hitelre kell gondolni ebben az esetben, olyanra, ami motorja a
gazdaságnak. Vagyis olyan, amit a munkavállaló, vagy a munkaadó
különösebb megrázkódtatás nélkül vissza tud fizetni.
Egy
kormány dicsekedhet azzal, hogy emelte a minimálbért, de a
közgazdászok, valamint mindenki más, aki képes a józan eszét használni,
tudják, hogy ez csak üres fecsegés.
Ha
már mégis muszáj, akkor a minimálbér helyett az átlagbérrel kellene
dicsekedni. De még inkább ez utóbbinak a vásárlóértékével. Ha az emberek
a jövedelmükből többet tudnak vásárolni, vagyis, nő a fogyasztás, akkor
gyarapodik a gazdaság és beindul a növekedés.
És akkor már (majdnem) mindegy, hogy mennyi a minimálbér.
Kommentáld!