A magyarok több mint egyharmada, a gyermekes családok csaknem fele tapasztalta tavaly, hogy nem tud elég ennivalót venni. A helyzet romlott 2012 óta. Az unió és a Központi Statisztikai Hivatal más jellegű felméréseket készít, de azok szerint sem állunk túl jól.

Az adatokat, mint minden évben, a Gallup hozta nyilvánosságra. Ezek szerint a 34 OECD-tagországban átlagosan minden ötödik gyermeket nevelő családnak nem jutott elég ennivaló. Magyarországon viszont minden másodiknak. Ez drámai romlás 2007, a gazdasági világválság kezdete óta, de 2012-höz képest is rosszabb a helyzet. A számok alapja nem mérés, hanem a megkérdezettek személyes beszámolója.

A kérdés, melyet a Gallup közvéleménykutatói évről-évre feltesznek, egészen pontosan így hangzik: „Előfordult-e az elmúlt 12 hónapban, hogy nem volt elegendő pénze megvenni az ennivalót, amelyre Önnek vagy a családjának szüksége volt?”

Az OECD márciusban megjelent jelentése szerint 2011-12-ben Magyarországon az emberek egyharmada válaszolta azt, hogy igen, ez előfordult. Magyarország ekkor Mexikó és Törökország mögött a harmadik helyen állt, és 2007-hez képest, vagyis öt év alatt, az arány több mint 10 százalékkal nőtt.

2013-ban azonban Magyarország már a második helyet foglalta el Törökország mögött, ahol egyébként az egy főre eső jövedelem a második legkisebb a 34 országot tömörítő OECD-n belül. A válaszadók között 35 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik nem engedhettek meg maguknak elegendő ennivalót, a gyermekes családokban pedig csaknem 50 százalékot ért el.

Ráadásul az összes OECD-ország közül 2007 és 2013 között Magyarországon nőtt a leginkább az ételért küzdők aránya.

Az élelmiszerbiztonságot nem egyszerűen az méri, hogy éheznek vagy éhen halnak-e az emberek. Egyaránt fontos, hogy van-e elegendő élelmiszer, ha van, akkor elérhető-e mindenki számára, és ami elérhető, az minőségében is megfelelő-e.

Más mércék is vannak

És azok szerint sem sokkal jobb a helyzet. Korábbi felmérések szerint például több mint negyedmillió gyerek minőségileg vagy mennyiségileg alultáplált, és körülbelül 50 000 szó szerint éhezik.

A WHO szerint az alapvető szükségletek közé tartozik, hogy mindenki megengedhessen magának legalább kétnaponta olyan étkezést, amelyben hús vagy hal (vagy ezek vegetáriánus megfelelője) szerepel.

Az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala minden évben frissíti a nélkülözésről gyűjtött adatait. Ennek egyik ismérve szintén az, hogy elérhető-e egy háztartás számára a hús, legalább kétnaponta. Az adatokat általában a KSH is közli. Magyarországon az emberek egyharmada nélkülöz ebből a szempontból.

Ki szegény?

Nemzetközi standardok szerint mindenki, akinek havonta kb. 78 000 forintnál kevesebb pénzből kell megélnie. Magyarországon az emberek csaknem fele tartozik ebbe a kategóriába. Átlagosan a családi jövedelem minden 10 forintjából 6 ennivalóra és lakhatásra megy.

Az élelmiszerárak

Átlag felett, 2,8 százalékkal nőttek tavaly. Ennél jobban drágult a burgonya, a friss zöldség és a gyümölcs (10,2 százalékkal), a sertéshús (5,3 százalékkal), a sajt (4,7 százalékkal), a tészta (4,2 százalékkal), és a liszt (3,3 százalékkal).