25 évvel ezelőtt nyilvánította az ENSZ közgyűlése október 1-jét az Idősek Világnapjává. Az azóta eltelt időben a Föld összlakossága "csak" 48 százalékkal nőtt az ENSZ adatai szerint, ugyanez idő alatt 166 százalékkal, 800 millió fő fölé bővült a 60 év felettiek száma. A fejlett nyugati társadalmakban még sokkal gyorsabb volt az ütem: csak 2000 óta 64 százalékkal bővült a 60 fölöttiek létszáma a magasabb jövedelmű országokban, miközben a teljes népesség száma mindössze 20 százalékkal bővült. Magyarországon ez idő alatt 19-ről 25 százalékra nőtt a 60 éven felüliek aránya, és a társadalom további idősödése valószínűsíthető.

Sajnos a következő 25 évben egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek a társadalmak közösségi és egyéni szinten is az idősek méltányos életkörülményeinek biztosításáért - hívja fel rá a figyelmet Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára.

Ők a legjobban kereső politikusok

 

A közvélekedés általában az, hogy minél többet dolgozunk és minél több a bérünk, annál jobbak a nyugdíjjal kapcsolatos kilátásaink. Az ideális az lenne, ha minden munkavállalót - valós bérszintjének megfelelően - bejelentene munkaadója, s így az jövedelme alapján az állami nyugdíj mellett igénybe vehető adókedvezményhez is hozzájutna.

A MABISZ a világnap kapcsán olyan élethelyzetekre szeretné felhívni a figyelmet, amikor a felszínes becsléstől és várakozásoktól messze elmaradhat az illető valós nyugdíja. Egyes becslések szerint ezekkel a problémákkal az aktív lakosság közel felének szembe kell majd néznie.  Még ha valaki úgy is tekint vissza, hogy egész életében dolgozott, az elismert évek száma és a járulékfizetés mértéke ezt nem feltétlenül tükrözi vissza.

    Háztartásbeliként dolgozók – Bár számos nemzetközi kutatás és javaslat szól ma már arról, hogy a házimunka, a gyereknevelés komoly fizikai munkával ér fel és anyagilag is nélkülözhetetlen a családok számára, ezért egyedi elbírálás alá kellene esnie. Mivel azonban ez esetben nincs bejelentett jövedelem, nincs járulékbefizetés, ezért nem képződik nyugdíjjogosultság sem.
2.    Vállalkozók – Akik vállalkozóként dolgoznak, hajlamosak a cég érdekében a közterhek minimalizálása érdekében alacsonyabb bért megítélni maguknak, esetleg részidős foglalkoztatásban bejelenteni magukat. Eközben szükségleteiket a cégben elszámolva vagy a házipénztár terhére, esetleg más módon fedezik. Noha természetesen a KSH szerinti közel 300 ezer egyéni vállalkozó és a több mint 150 ezer társas vállalkozásban közreműködő tulajdonos nem mindegyike jár el így, a szakértők becslése szerint 100 ezerre tehető azok száma, akik nem fordítanak kellő figyelmet jövendő nyugdíjukra.
3.    Külföldön munkát vállalók – A külföldön fizetett járulékok révén külföldi nyugdíjra talán jogosultságot szerezhetnek, a magyar nyugdíjuk számítása során viszont nem vehető majd figyelembe semmilyen olyan kereset, amely után nem itthon fizettek nyugdíjjárulékot. 
4.    Szürkén vagy feketén foglalkoztatottak – A bejelentés nélkül vagy „borítékkal kiegészített” minimálbérrel honorált munkavállalók igen nehéz helyzetben találhatják majd magukat, ha elérik a nyugdíjkorhatárt. 
5.    Tőkejövedelemből élők – Legyen szó tőzsdézésről, kisvállalati üzletrészekbe fektetésről vagy akár lakáskiadásról, az ilyenformán szerzett jövedelmek és az ezekből fenntartott élet nem garantálja automatikusan a nyugodt és felhőtlen időskort. A tőkejövedelmek után nem kell nyugdíjjárulékot fizetni, viszont így a nyugdíjszámítás során sem számítanak. Amennyiben a forgatott tőke mértéke jelentősen csökken, esetleg komolyabb kiadásokra szorul az ember, akkor már a remélhető hozam is visszaesik, és bevételek híján egy lefelé tartó spirálba kerülhet a nyugdíjas.

Nagyon menő a Legóból készült Hősök tere

mfor.hu