z átlagosnál melegebb és kevésbé csapadékos nyárra számíthatunk az idén a jelenleg érvényes évszakos előrejelzés szerint. Ez azonban korántsem biztos, mert a hosszú távú előrejelzések még nem tudnak olyan pontosak lenni, mint a hét-tíz napra szólók, és nem számíthatunk arra sem, hogy valami gyökeresen új módszer felfedezésével, még több szuperszámítógép bevetésével sokkal jobb eredményt érnek el a meteorológusok.

A hosszú távra szóló előrejelzéshez viszont az óceánok felszíni hőmérsékletét is figyelembe veszik, mert a hatalmas, nyílt vízfelületeken akár több hónapig is megmaradhatnak a melegebb gócok, és a légkört is felmelegítve befolyásolják a szárazföld időjárását.

"Ez az óceán-szárazföld kapcsolat a trópusokon a legerősebb. Erre példa a El Nino jelenség, amely miatt áradásokhoz vezető csapadékmennyiség hullik Dél-Amerika nyugati részén, főleg Peruban és Ecuadorban. A kapcsolat Európában jóval gyengébb, de azért a mi szezonális előrejelzéseink elkészítésénél sem hagyható ki az óceán hatása" - magyarázta Kiss.

Csak félig vált be a "hússütögetős nyár"

Ezzel együtt a hosszú távú előrejelzéssel csak trendeket lehet kijelölni. A meteorológusnak ez esetben nem is célja megmondani, hogy a nyári hónapok valamely napján milyen lesz az idő. Az évszakos előrejelzés beválása tehát nem olyan, mint a rövid távúé - és ez sokszor csalódáshoz vezet.

Európa egyik legnevesebb meteorológiai szolgálata, a brit Met Office 2009-ben például "hússütögetős nyarat" (barbecue summer) jelzett előre. Az be is bizonyosodott, hogy a nyár melegebb lesz az átlagosnál, ám az kimaradt az előrejelzésből, hogy egyúttal az áltagosnál csapadékosabb is lesz az idő - ezt pedig a nagyközönség csalódással és felháborodással fogadta. A Met Office ezért fel is hagyott azzal, hogy honlapján nyilvánosságra hozza az évszakos előrejelzéseket, tette hozzá a szakember.

Az évszakos előrejelzések kialakításához a meteorológusok ötven kiindulási mezőt felhasználva futtatják le az előrejelzési modelleket, amelyek így ötvenféle eredményt produkálnak. Erre azért van szükség, mert a légkör kaotikus jellegű, és alapvetően nem tudjuk teljes pontossággal megmérni azt sem, éppen mi zajlik benne. Ha bármilyen kicsi pontatlanság becsúszik a modell futtatásának az elején - márpedig ez mindig előfordul -, akkor nagy eltéréseket mutatnak majd a végeredmények. Éppen ezért a szakemberek abból indulnak ki, hogy az ötven modellszámítás többsége mit mutat.

Ha beválik a 2011-es előrejelzés, több víz kell majd az öntözéshez

"A szóródó számítási eredmények közül a feldolgozás során azt adjuk ki előrejelzésként, amit a középső 50 százalék mutat. Ezen belül intervallumokat szoktunk megadni a valószínű csapadékra és a hőmérséklet alakulására. Az idei nyárról szóló előrejelzésben például a hőmérsékleti intervallum alsó része is a sokéves átlag környékén van" - mondta Kiss Gergő. (Ebből az következik, hogy az idei nyár legrosszabb esetben is olyan meleg lesz, mint amilyen a sokéves átlag.)

Több modell, alig valamivel nagyobb pontosság

Az évszakos előrejelzések pontosítását szolgálja az úgynevezett multimodell-eljárás, amikor nem egy modellt futtatnak le sokszor eltérő kiindulási adatokkal, hanem több, egymástól független rendszert használnak. A multimodellezésben rendszerint kilenc modell eredményeit vetik össze, mert így nagyobb esély van az egyes modellek hibáinak kiszűrésére. Az eredmények találati pontossága kicsit javul a multimodellezéssel, de ez hosszú távon derül ki, mintegy harminc év előrejelzéseit és az időjárás tényleges alakulását összevetve.

"Az évszakos előrejelzés szerte a világon kísérleti szakaszban van. Mi is rendszeresen elmondjuk, hogy gazdasági döntést senki se alapozzon ezekre az eredményekre" - mondta a meteorológus. Jelenleg úgy tűnik, a szezonális előrejelzések még jó darabig nem lesznek olyan pontosak, mint a rövid távúak. Utóbbiak esetében ugyanis látványosan javult a beválási pontosság - a meteorológus szakmában közmegegyezés van abban, hogy jelenleg a hét-tíz napos előrejelzések olyan jók, mint amilyenek húsz évvel ezelőtt a két-három naposak voltak. Hasonló ugrás viszont nem valószínű a szezonális előrejelzések esetében.

A sokszor gyökeresen eltérő évszakos előrejelzések között nehéz döntenie az átlagfelhasználónak. A brit közszolgálati BBC News a Királyi Társasággal és a Királyi Csillagászati Társasággal és független szakértőkkel összefogva kísérletbe fogott annak megállapítására, hogy melyik hosszú távú előrejelzés pontosabb - írta május 7-i számában a New Scientist tudományos folyóirat.

A Met Office mellett egyelőre Piers Corbyn meteorológus Weather Action nevű szolgáltatója a kísérlet alanya (Corbyn azzal az állításával keltett szakmai vihart, hogy a Nap és a Hold kihatását is figyelembe veszi előrejelzéseiben, de módszereit nem hozta nyilvánosságra). A kísérletben amatőrök is részt vehetnek - vannak olyanok, akik a hínárok vizsgálatából, a költöző madarak vonulása alapján vagy a népi időjóslások-megfigyelések nyomán próbálják előre jelezni, milyen lesz a nyár Nagy-Britanniában.