A nyugdíjminimum hat négyzetméterre sem elég Milliós adomány a komfortos életért cserébe Hazánkban több mint kétmillió nyugdíjas él, akiknek egyre nagyobb hányada ápolásra, gondozásra szorul. A családok sok esetben döntés elé kerülnek: valaki otthon marad az koros családtaggal, vagy idősotthont keresnek a számára. A lehetőségeknek jártunk utána. Magyarország öregedő társadalom, a lakosság csaknem 30 százaléka nyugdíjas. Felmérések szerint az idős emberek jelentős része gondozást igényel: a 60 éven felüli lakosságnak mintegy 25–30 százaléka szorul valamilyen segítségre, a 70 éven felüliek mintegy 7,5 százaléka nem tudja ellátni magát. A kórházban kezelt betegek egyharmada 60 éven felüli, akiknek csaknem 90 százalékát aktív ágyon látják el. Azok az idős emberek, akiknek nincs szüksége kórházi kezelésre, az úgynevezett demencia miatt szorulnak gondozásra, ápolásra.

Egyre többen a szellemi képességek híján

A demencia a szellemi képességek folyamatos romlását jelenti, és többnyire a feledékenységgel kezdődik. Az időskori feledékenység rendkívül gyakori probléma, a 75 éveseknek mintegy 5 százaléka, a 85 éveseknek már 20 százaléka érintett, és a 90 esztendősek közül már minden harmadik személy demenciában szenved. A tünetek közé tartozik a szellemi leépülés, feledékenység, végső esetben akár a saját élettörténet elfelejtése, családtagok meg nem ismerése, nyelvi kifejezészavar, időbeli vagy térbeli tájékozódás zavara, tárgyak rossz helyre tétele, hangulati ingadozás, érzelmi kontroll csökkenése, melyek több, és egyre súlyosbodó szakaszokból állnak. A négy szakaszból az utolsó kettő olyan súlyos, hogy az idős személynek segítségre van szüksége az öltözködésnél, tisztálkodásnál is, felügyeletre, végül teljes ellátásra szorul. A család ekkor döntés előtt áll: vagy otthon marad valaki ápolni az idős családtagot, vagy felkeresnek egy idősotthont. Mindkét megoldás nemcsak anyagilag, hanem lelkileg is óriási terhet jelent mind a családtagok, mind pedig az idős személy számára.

Margitka néni 78 éves, fizikailag aktív, azonban a rohamosan romló memóriazavarai miatt a hétköznapok egyre több nehézséggel járnak számára. Férje már nem él, a gyermekei pedig távol laknak, viszont tudják, az idős asszony már felügyeletre szorul, elkezdték tehát az idősotthonokat felderíteni. Az elsődleges szempont az ár és a komfort.

Mindenképpen egyszemélyes apartmanban gondolkoznak a családtagok, viszont ez a legtöbb intézményben jóval drágább, mint a két-, három-, vagy négyfős garzonok. Margitka néni nem szívesen élne együtt idegenekkel, így gyermekei azt mondják, inkább többet fizetnek, csak tudják, hogy édesanyjuk minden tekintetben a legmegfelelőbb helyen tölti napjait. Az asszony nyugdíja egyébként a statisztika szerint átlag alatti. A 2010-es évben a havi átlag a fővárosban 104.405 forint volt, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 67 689 forint. Tavaly a legmagasabb nyugdíjat, átlagosan 135.427 forintot a kis létszámú bányász és korengedményes nyugdíjasok kaptak, míg a nyugdíjminimum 28.500 forint volt, ahogy idén is.

Hat négyzetméter és wc

Jelenleg az öregségi és betegségi tartós ápolást az 1993. évi III. törvény szabályozza. A szociális alapellátásról az önkormányzatoknak minden településen gondoskodniuk kellene, hogy az alapvető ellátások minden állampolgár számára, lakóhelytől függetlenül hozzáférhetők legyenek, azonban becslések szerint hazánk településeinek közel egyharmada nincs lefedve ilyen szociális intézményekkel. Bár a törvényi szabályozás szerint bizonyos lakosságszám feletti településeknél a helyi-, illetve megyei önkormányzatoknak biztosítani kell az időskori ellátást, a lehetőségek felderítése és az elhelyezés mégis a hozzátartozók, főként a család feladata marad.

A közel kétmillió idős ember élethelyzetétől és szociális szükségletétől függően többféle szociális szolgáltatás közül választhat. Az alapellátás keretén belül szociális étkeztetést, házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást és az idősek klubját, míg a szakosított ellátások alatt az idősek átmeneti gondozóházát illetve az idősek otthonát értjük. A megyei önkormányzatok kötelezettek idősek otthona fenntartására, így minden megyei jogú város rendelkezik egy, az önkormányzat vagy a megye által fenntartott Egyesített Szociális Intézménnyel (ESzI). Itt az ellátásra szoruló idős embereket, illetve fogyatékkal élőket ápolják, korlátlan idejű lakhatást biztosítanak a számukra teljes körű ellátással életük végéig. A fizetendő térítési díjak mértékét a helyi önkormányzatok szociális rászorultság szerint állapítják meg. A szociális otthonok lakóitól legfeljebb nyugdíjuk 80 százalékát lehet elkérni, sőt a mindenkori nyugdíjminimum 20 százalékát meg kell hagyni zsebpénznek. Ezekben az intézményekben a szobák két, három, maximum négy személyesek. Törvény írja elő, hogy a bentlakásos intézményekben egy személyre legalább hat négyzetméternyi terület jusson, s legalább tíz emberenként illemhely és zuhanyzó.

A komfortért milliókat

Az alapítványi idősotthonok esetében jóval magasabb szintű a komfort. Lehetőség van kisebb szobával, konyhával, fürdőszobával ellátott önálló garzonok, apartmanok bérlésére is, azonban ezek az intézmények rendszerint előre kérnek úgynevezett alapítványi díjat, vagy egyszeri adományt. Ennek összege attól függően emelkedik, hogy az apartman hány személyes. Országos viszonylatban elmondható, hogy a kétmillió forinttól mehet akár hat-hétmillió forintig. Ezen kívül a havi térítési díj intézményenként nagyon változó, a 80 ezer forinttól indul felfelé. Az árakat itt is meghatározza, hogy a beköltöző egyedül szeretne-e élni, avagy megosztja idős éveit valaki mással is.

A bentlakásos idősotthonokban nemcsak a hosszú várólisták okoznak problémát, hanem az a feltétel is, hogy a jelentkezőnek – amennyiben nem múlt még el nyolcvan éves – legalább napi négy óra ápolásra kell szorulnia. A várólisták átlagos hosszáról egy intézményben sem tudtak konkrétumot mondani, ugyanis akkor szabadul fel hely, ha valaki az otthon lakói közül meghal. A megkérdezett intézmények vezetői szerint a jelentkezők minden esetben egyszerre több helyre is jelentkeznek, így a várakozási idő ezáltal is csökken. Többek tapasztalata szerint nem kizárt azonban, hogy a várakozási időt protekciók is rövidítik.

Ha eladja a házát, beköltözhet

Az alapítványi idősotthonok közt akad olyan is, ahol az intézmény feltételként kiköti, hogy az otthonba jelentkezők lakásra vonatkozó tulajdonjoggal nem rendelkezhetnek. Így van ez például a soproni Evangélikus Egyházközség Nyugdíjasházánál is, ahol az egyszeri adomány 2,5 millió forinttól kezdődik, a havi költség pedig 87 ezer forinttól. Mihácsi Lajos, az intézmény igazgatója elmondta, az otthon a Széchenyi-terv bérlakás programja keretében elnyert pénzből épült, ezért nem rendelkezhetnek a beköltözők saját tulajdonú lakással. Hozzátette, az országban ez nem egyedülálló jelenség.

Az alapítványi árak hazánk másik felén sem sokkal alacsonyabbak, mint az észak-nyugati régióban: egy szegedi alapítványi otthonban tartós bentlakás esetén hatmillió forint befizetése után a havi térítési díj 103 ezer forint, ha az idős ember egyedül szeretne lakni az apartmanban. Két személyes lakásnál az előbbi „beugró” felét, s havi 76 ezer forintot kell fizetni. Egy jó minőségű miskolci idősotthon havi térítési díja 93 ezer forint. A soproni evangélikus idősotthon vezetője elmondta, két idegen összeköltözése náluk ritkán fordul elő, mert a jelentkezők inkább várnak, míg felszabadul önálló apartman. A kétszemélyes szobákban jellemzően házaspárok illetve testvérpárok laknak.

A Szegedi Ősz Idősotthontól pedig azt tudtuk meg, nem ritka eset, hogy maguk a rászorulók indítják a beköltözési kérelmet, ámbár a beköltözés kezdeményezői többnyire a családtagok. Ilyenkor az új lakónak több időre van szüksége, hogy beszokjon, s úgy érezze, nem került rossz helyre. Az idősek otthonába egyszerű okból költöznek be: a család biztonságban tudhatja szerettét, aki a hétköznapokkal egyre nehezebben birkózik meg önállóan, s nem egyszer veszélynek van kitéve emiatt. Az otthonokban kivétel nélkül 24 órás felügyeletet biztosítanak, nővéri ápolást, rendszeres orvosi felügyeletet.

A havidíj tartalmazza az orvos által kiírt gyógyszerek adott hányadát, és egyéb egészségügyi segédeszközöket, továbbá a takarítást, mosást, napi háromszori étkezést, vallási élet gyakorlását, esetenként gyógytornászt, és egyéb, intézményenként változó programokat, mint az irodalmi foglalkozás, zenehallgatás, filmvetítés, kertészkedés, kézműves foglalkozás, kirándulás, színházlátogatás – utóbbiak persze felárért. A komfortos, kellemes, nyugodt évek, ha aktív korban esetleg voltak is ilyenek, napjainkban nem kevés pénzbe kerülnek azok számára, akik egészsége, szellemi állapota idős korára csorbát szenvedett.