A magyarországi munkavállalók harmada - több mint egymillió ember - a minimálbér vagy az alatti kereset után fizet adót és járulékokat, nem is csoda, hogy kevés nyugdíjra számíthatnak. Vannak azonban náluk is nagyobb bajban levők: azok, akik a rendszerváltás után elveszítették munkahelyüket, és azóta hol van bejelentett állásuk, hol nincs. Ezeket jártuk körül egy nemrégi cikkünkben. Az is csak arra világított rá: ha nyugdíjakról és nyugdíjasokról beszélünk, akkor a munkaerőpiachoz, foglalkoztatási helyzethez kell visszanyúlnunk, az jól körülhatárolja, mi vár a jövő nyugdíjasaira. És mi, magyarok ebben nem állunk jól. De vannak, akik igen. Ők hogy csinálják?

A fejlett országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2013-ra vonatkozó statisztikái szerint vannak olyan országok, ahol a 60-70 százalékot is meghaladja a 60-64 év közöttiek munkaerőpiaci aktivitása. Ilyen Európából például Svédország vagy Norvégia, de Észtországban vagy Hollandiában is e korosztálynak a fele dolgozik még. Nálunk volt a legrosszabb az arány az OECD tagállamai közül: a 60-64 évesek kevesebb mint 20 százaléka dolgozott 2013-ban. Mitől ilyen jók az arányok az északi államokban, illetve a hollandoknál?

A 60-64 évesek mekkora hányadának van munkája. Mi, magyarok, a lista végén kullogunk.

Fotó: OECD

Nem alkottak újat, csak komplexen kezelték a helyzetet

A fejlett országokban, de tulajdonképpen az egész világon növekedni fog az idősek aránya a társadalmakon belül. Hollandiában például a 65 éven felüliek aránya a 20-64 éves népességhez viszonyítva a jelenlegi 27 százalékról 2050-re 52 százalékra ugorhat majd az OECD adatai szerint. A hollandok már egy évtizeddel ezelőtt látták ezt a trendet, így igyekeztek különböző megoldásokat kitalálni arra, miként is lehetne kezelni azt a helyzetet, hogy ennyire elöregszik a társadalom, és hogyan lehetne az idősebbeket is tovább benntartani a munkaerőpiacon. A spanyolviaszt nem találták fel, ám komplexen alkalmazták a különböző opciókat. A holland – illetve kisebb részben a norvég – példából érdemes tanulni (az OECD elemzéseiből, statisztikáiból szemezgettünk).

ör is lezárták a korkedvezményes nyugdíjba, rokkantnyugdíjba vonulás lehetőségeit, emelték a nyugdíjkorhatárt, illetve növelték a munkaerőpiaci ösztönzőket is. Eddig mintha az elmúlt pár év Magyarországáról beszélnénk, mert például a korkedvezményes nyugdíjba vonulás lehetősége megszűnt, a rokkantnyugdíjasok nagy része felülvizsgálaton esett át 2011 óta. A hollandok a rokkantnyugdíj esetében emellett felülvizsgálták az 50 év alatt ebbe a formába távozókat, és azok, akik rokkantnyugdíjuk mellett dolgoznak, jelentős pluszjuttatásokat kapnak (bérükön felül), így érdemes lehet akár egy alacsonyabb fizetéssel járó munkát is elvállalniuk, hiszen az állam hozzá tesz a béren felül egy komolyabb összeget. Összességében nem járnak tehát rosszabbul a munkavégzéssel.

A munkaerőpiaci ösztönzőknél azonban már nemcsak hasonlóságok (például a nyugdíjas korhoz közel állók foglalkoztatásának ösztönzése járulékkedvezménnyel) vannak, hanem lényegi eltérések is a hazai gyakorlathoz képest:

• csökkentették a munkanélküliségi segély időtartamát (38 hónapról 24 hónapra - Magyarországon nagyon rövid ideig, csak 3 hónapig jár az ellátás, 2011 előtt 9 hónap volt): ezzel ösztönözni lehet a munkaerőpiacra való hamarabb visszatérést,

• kedvezményt kapnak azok a munkaadók, akik 49 év feletti munkavállalókat vesznek fel,

• kedvezményt kapnak azok a munkaadók, akik 61 év feletti munkavállalókat tartanak meg,

• ha hosszabb távon lebetegedik az 54 év feletti munkavállaló, akkor az állam beszáll a bére finanszírozásába,

• nemsemleges foglalkoztatás erősítése, kampányok futtatása,

• a jövő nyugdíjainak átláthatóbbá tétele és több információ biztosítása: 2011 óta minden holland állampolgár megnézheti online, hogy mennyi nyugdíjat halmozott fel nyugdíjalapjaiban (nálunk a magánnyugdíjpénztárak maradékának lényegében megszűnésre ítélésével, ami most történik, épp a másik irányba megyünk, úgy, hogy az egyéni nyugdíjszámla sehol sincs),

• szerves részét képezi mind a norvég, mind a holland rendszernek az élethosszon át tartó tanulás támogatása, illetve a különböző munkahelyi képzések is (az idősebbek inkább ilyenen vesznek részt),

• különböző szabályok lebontása azért, hogy 65 éves kor után is dolgozhassanak az emberek,

• a kormány emellett kiemelten foglalkozott azzal, hogy megváltoztassa az idősebb munkavállalókról kialakult sztereotípiákat.

Lényeges még, hogy az idősebb hollandok körében az utóbbi évtizedekben megugrott a vállalkozni kívánók aránya, ma már az újonnan alapított cégek (ahol önfoglalkoztatók a vállalkozók) 20 százalékát 45 éven felüliek jegyzik be. Vagyis vállalkozóbarát a holland környezet, olyan feltételeket biztosítanak az embereknek, hogy megérje nekik céget alapítani.

Egész egyszerűen jó a munkahelyen dolgozni

Az 55 év felettieknek 75 százaléka elégedett munkakörülményeivel. Ebből két dolog következik: ha jól érzik magukat, akkor szívesen dolgoznak tovább, emellett a cégek olyan körülményeket biztosítanak munkavállalóiknak, ahonnan nem akarnak kilépni.

Hollandiát sokan a részmunkaidősök országaként ismerik, nem véletlenül. A 80-as években a nők munkaerőpiaci részvétele különösen alacsony volt, ezek után viszont több okból is megugrott a részvételi arányuk:

olyan munkahelyekből lett több, ahol tradicionálisan nők dolgoztak,

változtak a munkavállalási preferenciák, társadalmi normák,

a kormányzat lehetővé tette a részmunkaidős foglalkoztatást: a munkavállalóknak 2000 óta joguk van megváltoztatni munkaidejüket, ezt a munkadók csak nagyon szűk keretek között utasíthatják vissza.

Fotó: AFP / Inga Kjer

Főként a részmunkaidős foglalkoztatásnak hála, a holland gyerekek a legboldogabbak a világon a 444.hu által is idézett UNICEF-jelentés szerint. Az ENSZ pedig azt állapította meg, hogy emberek a negyedik legboldogabb nemzetet alkotják a világon.

Nyugat-, illetve észak-európai országokban jellemző, hogy a kismamák pár hónap, legfeljebb egy év után visszamennek dolgozni. Ezt nemcsak azért tehetik meg, mert a munkahely ezt tolerálja, a részmunkaidő is elterjedt, hanem azért is, mert van elég bölcsődei férőhely - szemben Magyarországgal.

A kormány, munkáltatók, munkavállalók szorosan együttműködnek, rendszeresen találkoznak, különböző ötleteket, irányvonalakat alakítanak ki, hogyan is lehetne javítani a foglalkoztatottságon, csökkenteni a munkanélküliséget. Így egy komoly konszenzus alakul ki azzal kapcsolatban, hogy milyen irányba is mozduljon a munkaerőpiaci politika. (Nálunk ezzel szemben látszategyeztetés van, ha egyáltalán van, de ami van, az is kétséges hatékonyságú.)

Hollandiában hagyománya van annak, hogy a cégek sokáig, akár hosszú évtizedekig foglalkoztatják munkavállalóikat, még annak ellenére is, hogy az idősebbeknek lényegesen többet kell fizetniük. Ennek egyik oka az, hogy mivel igen magas az idősek bérezése a 25-29 évesekhez képest, magasabb az OECD-átlagnál, így ha el is akarnák őket távolítani állásukból, akkor annak komoly költsége lenne. A holland munkavállalókat emellett szigorú munkajogi előírások is védik, melyek komoly gátat szabnak az egyéni, tömeges elbocsátásoknak.

Nem utolsósorban pedig az is segíti a holland, illetve az idősebb norvég munkavállalókat, hogy jobb egészségügyi állapotban vannak, mint a magyarok. 50 éves korban például a holland férfiak 20 plusz egészséges évvel számolhatnak, a nők pedig 25-tel, Magyarország ugyanakkor az OECD tagállamai közül az utolsó helyen szerepel e tekintetben: a nők ekkor 15, a férfiak 13 egészséges évre számíthatnak.

50 éves korban mekkora várható élettartamra számíthatnak az emberek a különböző országokban. (Az egészséges évek számának és az aktivitásban limitált évek számának összege adja ki.)

Fotó: OECD

Ebben minden bizonnyal szerepet játszik az is, hogy népesség kisebb aránya dohányzik, illetve egy főre lebontva kevesebb alkoholt is fogyasztanak a norvégok, illetve hollandok, mint a magyarok:

a magyar felnőttek 26,5 százaléka naponta dohányzik és évente egy főre lebontva 11,4 liter alkoholt iszunk meg,

a hollandok felnőtteknek 18 százaléka dohányzik naponta, és évente egy főre lebontva 9,3 liter alkoholt isznak meg,

a norvég felnőttek 16 százaléka dohányzik naponta, és évente egy főre lebontva 6,2 liter alkoholt isznak.

A magyar felnőtteknek emellett saját bevallása szerint 20 százaléka küzd elhízással, ez az arány Hollandiában 12, Norvégiában 10 százalék.

Nálunk minden negyedik munkavállaló után ad kedvezményt az állam

Magyarországon a rokkantnyugdíjasok felülvizsgálatával és a korkedvezményes nyugdíjazás betiltásával kezdte arra szorítani az embereket a nyugdíjkorhatár emelése mellett, hogy minél tovább maradjanak a munkaerőpiacon. De tavaly a foglalkoztatási szempontból nehéz helyzetben levő csoportok esetében a munkahelynek ad kedvezményt az állam, ezzel ösztönzi arra, hogy vegyen fel ilyen munkavállalót, illetve ne küldje el. A munkaadót terhelő járulékokat vagy azok nagy részét engedi el a kormány pár éven keresztül.

A Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM) megkérdeztük, hogy pontosan mennyien részesültek a munkahelyvédelmi akcióterv biztosította kedvezményekben a programok elindulása óta. Az 55 év felettiek foglalkoztatásánál idén szeptemberben 367 ezer fő után volt érvényben ilyen kedvezmény. A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak csoportjánál 291 ezer, a 25 év alatti foglalkoztatottaknál összesen 157 ezer, a tartósan álláskeresők csoportjából 31 ezer, a gyest, gyedet, gyetet kapó, illetve az ezután foglalkoztatott munkavállalók csoportjából pedig 40 ezer ember részesült a programból most szeptemberben.

Így 2014 szeptemberében összesen 889 ezer ember foglalkoztatását támogata az állam a programok keretében. Vagyis a munkavállalók közül minden negyediknél vett igénybe a munkahelye kedvezményt, ami hozzájárul ahhoz, hogy ne bocsássák el az alkalmazottat a cégek.

A magyarok többsége dolgozna, de a nyugdíj mellett

A KSH tavalyi felmérése szerint a nyugdíjazottak nagyobb része nyilatkozott úgy, hogy szeretett volna tovább dolgozni, mint ahányan tényleg dolgoztak. Többségük azonban valószínűleg nem későbbi nyugdíjba vonulásra, hanem a nyugdíj melletti munkavállalásra gondolt. (A nyugdíj melletti munkavállalás szabályait ebben a cikkünkben szedtük össze.)

2012-ben a foglalkoztatott nyugdíjasok száma mintegy 150 ezer volt, ebből 95 ezren kaptak öregségi nyugdíjat. Általánosságban az is elmondható, hogy a magasabb iskolai végzettségűek aránya magasabb a nyugdíj mellett dolgozók között.

2009-ben eldőlt, hogy a nyugdíjkorhatár 2010-től elkezd emelkedni, 62 évről egységesen 65 évre (évente fél évvel nő a korhatár). 2011-ben pedig a kormány megfogalmazta azt a célt is, hogy mindenki az öregséginyugdíj-korhatárig dolgozzon ezzel együtt jelentősen leszűkítették a korbetöltés előtti nyugdíjba vonulás lehetőségét. Ezzel együtt azonban a nőknek lehetőséget biztosítottak arra, hogy 40 év szolgálati idő után kérjék nyugdíjazásukat.

Az idősebb korosztályok aktivitásának növelését, a nyugdíjba vonulásának minél későbbi időpontra történő kitolását a demográfiai trend indokolja. A nyugdíjalap legfőbb befizetőjének számító 25–54 évesek létszáma folyamatosan csökken, míg az 55 éven felülieké nő. Mivel 65 évesnél idősebbekre koruk, egészségi állapotuk miatt a munkaerőpiac nemigen számíthat, ezért a cél az 55–64 éves korosztály foglalkoztatottságának további növelése, és az, hogy az ennél fiatalabbak közül a lehető legkevesebben vegyenek igénybe nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást. Az utóbbi két évtized intézkedései alapvetően ezt a célt úgy szolgálta, hogy egyre később mehetnek az emberek nyugdíjba.

Az állam nincs mindig a nyugdíjasok munkavállalása mellett

Az elmúlt éveket nézve alig javult a nyugdíjasok foglalkoztatottsági helyzete. Ráadásul az elmúlt két évben számos olyan szigorítás lépett életbe, amely bizonyos foglalkozásokba alapvetően lehetetlenné teszi a nyugdíj mellett vagy a 65 év feletti munkavállalást.

Tavaly fogadta el a parlament azt a jogszabály, amely szerint fokozatosan, tíz év alatt csökken 70-ről 65 évre a bírák, az ügyészek és a közjegyzők nyugdíjkorhatára. A foglalkoztatottságot az sem segíti, hogy a jogszabályok szerint, 2013. január 1-től közalkalmazotti státuszban nem folyósítható egyszerre a nyugellátás és a fizetés, vagyis a nyugdíjasoknak választaniuk kell a munkaviszony és a nyugellátás között, függetlenül attól, hogy betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt és nem befolyásolja a közalkalmazotti jogviszonyból származó bér mértéke sem. Ez főleg azért problémás, mert a közszféra számos területén magas arányban dolgoznak 60, sőt 65 év felettiek.

hvg.hu