A karácsony – annak ellenére, hogy vannak a téli napfordulóhoz kötődő, még a pogány korokban gyökerező vonatkozásai – alapvetően keresztény ünnep – mondja Barna Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének vezetője. A Gyermek, vagyis Jézus születése egyben a család ünnepe is. Ez ugyanis a Szent Család születésének pillanata. A család ünnepe ezért maradt évezredeken át az egyik legfontosabb esemény, amelynek még ma is van jelentősége, és ezért ünnepelnek, állítanak karácsonyfát még a vallástalan emberek is manapság – magyarázta a szegedi kutató a hvg.hu-nak.

Bálint Sándor, a híres néprajzkutató Ünnepi kalendárium című sorozatának első kötetében a karácsonyról azt írja, hogy a niceai zsinat határozata értelmében Jézus Krisztus földi születésének emléknapja: az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld ünnepnapja. A kereszténység legelső századaiban az Egyház még Epiphania, azaz vízkereszt ünnepén az emberré vált Isten világra jövetelének misztériumát ülte meg. A napot nem véletlenül választották ki, ugyanis a Mithras-kultusz ekkor ünnepelte a Nap születésnapját (Natalis Solis Invicti). Szent Maximinus trieri püspök egyik karácsonyi szentbeszédében azt mondja, hogy Krisztusnak azért kellett pogány ünnepen megszületnie, hogy azok, akik a pogány babonában leledzenek, elpiruljanak.

Tudatos döntés volt

Téli napforduló. Tudatos választás Fotó: MTI

Barna Gábor is úgy véli, a IV. században a keresztény egyház tudatosan helyezte Jézus születésének ünnepét a téli napfordulóra. A december végétől újra hosszabbodó nappalok a reményt, az újrakezdés örömét jelentik, akárcsak Jézus, a Megváltó születése a keresztény vallás hívői számára. De aki nem vallásos, annak is örömteli esemény, hogy szeretteire gondolhat, hiszen a karácsony tényleg a szeretet, a másikkal való törődés ünnepe, ma ezt az ajándékozás fejezi ki elsősorban – mondta a szegedi kutató.

Az ajándékozás is dinamikusan változott az elmúlt évszázadok során. Az evangélikusok által előtérbe helyezett fenyőfa-karácsonyfa egyre fontosabbá vált az ünnep jelképei között. A Németországból és Ausztriából érkezett kulturális „lökések” döntően befolyásolták a magyar karácsonyt is. Így mikuláskor régebben valóban Szent Miklós püspök hozta az ajándékokat. Karácsonykor a Jézuska, az angyalok tűntek fel ebben a szerepben, de Erdélyben néhány helyen az aranyos csitkó osztotta az ajándékot. Ez a hagyomány főleg Szászrégen környékén és a Kis-Küküllő menti falvakban tartotta magát egészen a karácsonyfa megjelenéséig.

Karácsonyapó alteregói

December 6. volt a Mikulás napja, erről a hvg.hu-n nemrégiben már írtunk, ezen az ünnepen a Mikulás, Szent Miklós hozta sokáig az ajándékot Európa nagy részében, vagy hozza ma is a karácsonyi ajándékot. (A kommunizmus időszakában erőltetett „szovjet” Télapóról és a Rákosi-korszak „cukormentes” időszakáról pedig szintén korábbi cikkünkben emlékeztünk meg.)

A román gyermekeknek például a Mos Craciun, azaz Karácsonyapó hoz ajándékot december 24-én. A brit gyermekeknek is a Father Christmas (szintén Karácsonyapónak fordítható) hozza az ajándékot, igaz, nekik december 25-én, reggel. Ezt megelőzi a levélírás, amit a gyermekek a kandallóba dobva juttatják el a "címzettnek", aki a felszálló füstből olvassa ki az óhajokat. Míg Finnországban szintén a Télapó, azaz Joulupukki az "ajándékfelelős", Svédországban Jultomten, vagyis egy manó rejti a karácsonyfa alá a meglepetéseket Szenteste. Svájcban és Ausztriában, hozzánk hasonlóan a Christkindet (a gyermek Jézust) várják karácsonykor. Ez nem véletlen, hiszen az ajándékosztó Jézuska kultusza hozzánk is Ausztrián keresztül érkezett.

A déli országokban azonban nem alakult ki a Télapó-kultusz. A spanyol gyerekek kirakják az ablakba cipőiket szalmával, répával és árpával megtöltve a három bölcs lovainak, mert úgy tartják, hogy a bölcsek – közülük Baltazár ajándékozza meg a gyerekeket – minden évben megteszik betlehemi útjukat. Az olasz gyermekeket karácsony másnapjának estéjén a Befana nevű jó boszorkány látogatja meg. Söprűjén közlekedve a jóknak ajándékokat, a rosszaknak pedig szenet visz. Az olaszoknál a külföldi hatásoknak is engedve, újabban divatba jött Babbo Natale, azaz a Télapó.

Santa Claus és a nyári mikulás

Az amerikai gyerekekhez a Santa Claus rénszarvas szánon érkezik és az angol mintának megfelelően a kéményen keresztül lopózik be és rejti a fenyőfa alá az ajándékokat. Ausztráliában is megünneplik a karácsonyt a keresztény hagyományokat követők, igaz, ott a nyár kellős közepére esik az ünnep. És meg sem lepődünk azon, hogy itt a "Mikulás" nyolc fehér kenguruval érkezik.