A névadásról a Fővárosi Önkormányzat döntött, az Alstom Hungária Zrt. kezdeményezésére. A Puskás Ferenc Stadion metróállomáson tartott  "keresztelő" ünnepségen a szerelvényeken elhelyezett névtáblákat Tarlós István főpolgármester és Alf Henryk Wulf, az Alstom Közép-Európáért felelős alelnöke leplezte le Buzánszky Jenővel. A főpolgármester elmondta, hogy Grosics Gyula nem tudott eljönni az eseményre, mert váratlan betegsége miatt már azon a vasárnapi vacsorán sem tudott részt venni, amelyet Áder János köztársasági elnök adott a 6-3 évfordulója alkalmából. Az MTI úgy tudja, hogy az Aranycsapat kapusát vasárnap kórházba kellett szállítani. Megjelent a névadón Szepesi György, aki annak idején a Magyar Rádióban a 6-3-as mérkőzést közvetítette.

Ritka pillanat, amikor egy nemzet szíve egyszerre dobban. Éppen 60 évvel ezelőtt ez 90 perc alatt hatszor is megtörtént – emlékeztettet beszédében Tarlós István. A győzelem hatására az egész világ örökre megtanulta, hol található Budapest. Jóllehet, azóta is rengeteget beszélnek erről a mérkőzésről és erről a csapatról, ezt a témát mégsem lehetett elcsépelni. Örökéletű. Nagy esemény nekem ez a mai nap, de nagy esemény ez Budapest életében is, hiszen végre forgalomba álltak már az Alstom metrókocsik, és tavaszra a 4-es metró is elindulhat – hangsúlyozta a főpolgármester.

Hosszú utat tettünk meg idáig. Sok egyeztetés, tárgyalás, kompromisszum vezetett ide. A híres, Wembley Stadion játszott 6:3-as meccs Magyarország győzelmét jelentette, az Alstommal kötött megállapodás pedig talán minden budapestinek és mindannyiunknak a sikere is. Mégis remélem, hogy a legjobban a budapesti utazóközönség járt, és jár majd az új metrókocsikkal hosszú éveken át. Jó érzés összekötni a mi kis sikerünket az Aranycsapat világraszóló sikerével, amiből a magyar sport, sőt Magyarország a mai napig is képes táplálkozni – emelte ki.

"A szerelvények elnevezésével az Alstom is kifejezheti tiszteletét az Aranycsapat játékosainak, akiket nem csak Európában, de az egész világon történelmi jelentőségű sportolókként tartanak számon" - mondta Alf Henryk Wulf, az Alstom Csoport Közép-Európáért felelős alelnöke. Hozzáfűzte: több mint 100 országban vannak jelen, de nemcsak Budapest, hanem az Alstom történetében is ez az első alkalom, amikor metrószerelvényeket híres sportolókról neveznek el. Az utasok november 25-től a kettes metrón, két Metropolis szerelvény első és utolsó ablakai felett találkozhatnak azzal az emblémával, amely azt hirdeti, hogy a szerelvény Buzánszky Jenő és Grosics Gyula nevét viseli.

Buzánszky Jenő arról beszélt, hogy békeidőben a sport és a kultúra az a terület, amellyel egy kis ország kivívhatja a világ elismerését. A legendás játékos örömét fejezte ki, hogy a 60. évforduló alkalmából a 6-3 újra az emberek figyelmének középpontjába kerül. "Remélem, hogy ez az emlékezetes győzelem más nemzedékékeknek is jó példa lehet arra, hogy az élet más területén is érdemes a maximumot megtenni a siker érdekében, s akkor ők is hasonló megbecsülésben részesülhetnek, mint az Aranycsapat játékosai" - tette hozzá Buzánszky Jenő.

A legendás meccs

6:3 volt az eredménye annak a legendás labdarúgó-mérkőzésnek, amelyet a magyar futballválogatott vívott 1953-ban a londoni Wembley Stadionban az angol labdarúgócsapattal, és amelyen a magyarok legyőzték a 90 éve veretlen Angliát. Az angolok az „évszázad mérkőzésének” hirdették ezt a találkozót, ahol két világ, két futballnagyhatalom, a múlt játékstílusa az újítók, a sportág kitalálói és az olimpiai bajnok csapott össze az „angol oroszlánok” és a „mágikus magyarok”.

A magyar csapat felkészülése rendkívül precízen zajlott. Kiszűrték az ellenfél taktikájának előnyeit és hátrányait. Olyannyira fontosnak érezték ezt a mérkőzést, hogy a Wembley Stadion paramétereit átmodellezték a Vasas pályára, hogy a játékosok még jobban szokják a kinti körülményeket. Az összecsapás előtt pár nappal érkezett meg a csapat a szigetországba. A taktika az ellenfél lerohanása volt. Fontos szerepet kapott a csatársor folyamatos helyváltoztatása, ami segíthetett az ellenfél hátvédsorának szétzilálásában. Az angolok talán le is kezelték a magyar csapatot, a mérkőzés előtt be sem melegítettek intenzíven. Több, mint százezer ember várta a helyszínen a mérkőzés kezdetét.

Már az első percben Bozsik labdaszerzéséből Hidegkutit indította, majd egy szóló után az első percben megszületett az első magyar gól. Az akció annyira váratlan volt, hogy a kapusnak mozdulnia sem volt ideje. Alig negyedóra múlva az angolok válaszoltak. Mortensen indította Sewell-t, aki a bal alsó sarokba lőtt. A huszadik percnél járt a mérkőzés, amikor a bal oldalon Czibor száguldott fel. Beadása Puskást találta meg, aki Hidegkutinak adta tovább, aki ezzel a második gólját jegyezte ezután. A harmadik magyar gólt gyakran nevezik az „évszázad góljának”. Látványosan hozta fel a magyar csapat a labdát, Czibor laposan begurította az akció végén Puskásnak aki (később világhírű visszahúzós cselével) elfektette a becsúszó Wright-ot, az ellenfél csapatkapitányát, a világ egyik legjobb hátvédjét, majd védhetetlenül bombázott a rövid felső sarokba. 1-3.

Bozsik huszonöt méterről szabadrúgást végezhetett el, amibe félúton Puskás beletette a lábát és az bepattogott az ellenkező kapufához. 1-4. Az első félidőben még Mortensen révén szépített az angol válogatott. 2-4. A második félidőben, az 50. percben felszabadító rúgást Puskás szedett össze, Bozsik elé passzolt, aki a tizenhatoson kívülről a kapu jobb oldalán a léc alá lőtte a labdát. 2-5. Három perccel később Puskás Hidegkutit hozta helyzetbe aki góljával mesterhármast állított be. 2-6. A végeredményt Ramsey állította be büntetőből. 3-6.

Az angol válogatott fél évvel később revánsot szeretett volna venni, és visszavágót szerveztek Budapesten. Sebes Gusztáv a magyar válogatott vb-felkészülésébe építette a találkozót. A mérkőzés hatalmas érdeklődést kapott, a magyar közönség várta, hogy hazai pályán is láthassa azt a diadalt, amit előtte csak rádióban hallott vagy újságban olvasott. Az angolokon is nagy nyomás volt, és ehhez mérten elszántan készültek a visszavágásra. Felforgatott, ám még így is erős angol válogatottal érkeztek Magyarországra. Az angolok biztosak voltak abban, hogy a magyar csapat nem fog még egyszer olyan szintű játékot nyújtani, mint az angliai mérkőzésen. A magyar csapat azonban talán még nagyobb fölényben játszott, és megérdemelten ütötte ki ellenfelét 7-1 arányban. „Az angolok egy hétre jöttek és 7-1-re mentek!”

Forrás: richpoi.com