Heteken belül az Országgyűlés elé kerülhet az egyházak
finanszírozásáról szóló törvénytervezet. A részletes szabályról egyelőre
csak találgatás folyik, ám annyi már most biztosnak látszik: az
egyházak nem lesznek vesztesei a megszorításoknak.
Miközben a politikai elit szimbolikus döntésekről beszél a vallási
kérdések kapcsán, kisebb feltűnéssel, de jelentősen átalakul az egyházak
gazdasági élete is. Azt még nem tudni, hogy már tavasszal megpróbálja-e
elfogadni az Országgyűlés a hamarosan elé kerülő
egyház-finanszírozásról szóló törvényt, vagy csak az őszi ülésszakba fér
bele, de a tervek szerint 2012-től, az alkotmánnyal együtt életbe lép
az új szabályrendszer. S addig sem kevés dotációt kapnak az egyházak az
államtól.
A támogatások elosztása kapcsán a legnagyobb
viták akörül várhatók, hogyan használják fel a személyi jövedelemadó
egyházaknak juttatott 1 százalékaival nyert adatokat. Az ugyanis, hogy
melyik felekezetnek hányan tesznek felajánlást, viszonylag pontos képet
mutat az arányokról, s így az szja-n túl más támogatások elosztását is
súlyozhatják ennek alapján. Lehetséges azonban az is, hogy végül nem ezt
a megoldást választják a döntéshozók, hanem az idei népszámlálás
adataiból próbálnak majd számolni, miután úgy határoztak, hogy
nyilatkozni lehet a vallásról is. E mellett az az érv szólhat, hogy így
azok vallási hovatartozását is figyelembe lehet venni, akik élnek
hitéletet, de nem szja-kötelesek, ellene pedig az, hogy tíz évig nem
frissülnének az adatok.
Az egyházak azonban már az új törvény hatálybalépése előtt is nagy
anyagi nyertesei a változtatásoknak. Az új közoktatási törvény
koncepciója pedig komoly előnyt biztosítana a felekezeti iskoláknak az
alapítványiakkal szemben, az egyházi intézményeknél dolgozó tanárok
fizetését ugyanis továbbra is garantálná az állam, míg az
alapítványiaknál dolgozókét nem. S mivel a mostani törvény egy tavalyi
módosításával gyakorlatilag kódolták azt, hogy egyre több elszegényedett
önkormányzat az egyháznak adja át az iskoláját, sok helyen élnek is
ezekkel a lehetőségekkel. Az önkormányzatok jól jártak e változással,
mert az állam kifizeti helyettük az egyháznak az oktatási normatívát, s a
működtetés költségeit sem kell állniuk, s jó az egyházaknak is, mert
megkapják az iskolaépületeket – azonban nem tudni, meddig képes az állam
mindezt finanszírozni.
Egyelőre mégsem vetődött fel, hogy a megszorítások komolyan érintsék
az egyházakat is. Sőt, az eredendően is járó támogatás mellé 2010–13
között évente további egymilliárd forint is jár a felekezeteknek. Az
Állami Számvevőszék ugyanis korábban úgy állapította meg, hogy
2005–06-ban négymilliárddal kevesebbet kaptak a közoktatási kiegészítő
támogatásokból, mint amennyi járt volna nekik, a második Orbán-kormány
pedig hivatalba lépve úgy döntött, hogy bár törvény erre nem kötelezné,
ennyivel kipótolja a támogatást.
Szerző: Sztojcsev Iván
Kommentáld!