Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#1)

Kudarcot vallott a kormány gazdaságpolitikája - állította több közgazdász a GKI Gazdaságkutató Zrt. konferenciáján. Mellár Tamás szerint az Orbán-kabinet el fog menni a falig, és csak akkor változtat, de a módosítások nem állnak majd össze koherens egésszé. Bod Péter Ákos is kemény kritikákat fogalmazott meg.

Nem következik szembenézés és jelentős váltás a kormány gazdaságpoltikájában a közeljövőben. Jól látható, hogy a kormány céja az időnyerés volt, és az, hogy újra felvette a kapcsolatot a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) nem jelenti azt, hogy az eddigi gazdaságpolitikai prioritásokat fel akarja adni – fejtette ki Mellár Tamás a GKI Gazdaságkutató Zrt. konferenciáján csütörtökön.

A közgazdász szerint nem fog gazdaságpolitikai fordulathoz vezetni az sem, hogy a Moody’s befektetésre nem ajánlott kategóriába minősítette az ország adósbesorolását. Valószínűleg el fogunk menni egészen a falig, és valószínűleg akkor (például az IMF nyomására) történnek meg azok a módosítások, amelyek szükségesek lennének, de a korrekciók nem állnak majd össze koherens egésszé – mondta Mellár, és úgy vélekedett sikeres gazdaságpolitika csak teljes fordulattal lenne elképzelhető.

Mellár Tamás a mai GKI Konferencián Fotó: Fülöp Máté

Az Orbán-Matolcsy gazdaságpolitika karaktere

Mellár Tamás szerint három alapvonást lehet felfedezni "az Orbán-Matolcsy gazdaságpolitikában". Van egy neokonzervatív jellege, ez volt az adócsökkentés a növekedés érdekében, illetve a jövedelemátcsoportosítás a gazdagok felé, a személyi jövedelemadó-csökkentéssel (utóbbi arra a feltételezésre épül, hogy a magas jövedelmek leszivárognak az alacsonyabb jövedelmű rétegekhez). Mellár kiemelte: egyiket sem igazolja a tapasztalat.

A gazdaságpoltika másik jellemzője a patrióta jelleg: a hazai nagytőke védelme és helyzetbe hozása, illetve a "komprádor (nemzeti tőkével összejátszó - szerk.) burzsoázia" lecserélése nemzetire. A harmadik jellemző az etatista jelleg, melynek egyik példája a közvetlen beavatkozás a piaci folyamatokba, mint például ármaximálás, a kamatplafon, az árfolyamgát. A másik példa a visszaállamosítás, mint a Mol-pakett és a Rába megvásárlása.

Mit kellene tennie a kormánynak?

Mellár Tamás szerint szerkezetváltásra van szükség. Változtatni kell a gazdasági szerkezeten (a húzóágazatunk a gépipari export, ami nem elég a gazdasági növekedéshez, ezért meg kell találni a gazdaság motorjait, például a mezőgazdaságot vagy a megújuló energiatermelést fel kell futtatni). A magyar gazdaságnak a hozzáadott érték termelését kellene növelni. A vállalati szerkezet módosítására is szükség lenne: erősíteni kell a kis- és középvállalkozásokat.

A nagy elosztási rendszerek reformját már megfogalmazta a kormány a Széll Kálmán-tervben. Ez a közgazdász szerint üdítő kivétel volt a kormány lépései között, de a tervekhez képest van egy nagy időbeli elmaradás. A másik probléma, hogy az egész reform az államadósság-csökkentésre lett kihegyezve. Szükség lenne egy megalapozott helyzetértékelésre és a reformterv módosítására – fejtette ki Mellár.

A szakember Simor András korábban tartott előadására utalva hangsúlyozta, hogy az elmúlt másfél év gazdaságpolitikai kavalkádja után egy koherens, reális alapokon álló gazdaságpoltiikára lenne szükség, ami bizalmat és biztonságot teremtene. Ki kell egyezni a külföldi tőkével és a bankokkal, és meg kell akadályozni a középosztály leszakadását – zárta előadását.

Bod Péter Ákos is a kudarcról beszélt

Mellér Tamáshoz hasonlóan bírálta a kormány gazdaságpolitikáját Bod Péter Ákos is. A jobboldali közgazdász szerint a kormány növekedésorientált gazdaságpolitikája kudarcot vallott: a 2009-es visszaesést 5 év sem lesz képes helyrehozni,

Bod Péter Ákos szerint a kormány egyik alapvető helyzetértékelési hibája az volt, hogy az IMF-et kellemetlen ügyfélnek tekintette, de felrótta a kormánynak azt is, hogy az intézkedések hatásai lerontják egymást, mert innen-onnan vett ötletekkel operál a gazdaságpolitika.

A konferencián Simor András arról beszélt, hogy a világ Magyarországot a legkockázatosabb országok között tartja számon. A jegybankelnök szerint a keddi kamatemelésre azért volt szükség, mert az országkockázati felárak emelkedése és a forint árfolyama azt mutatta, hogy nagyon jelentős bizalomhiány van a befektetőkben a magyar gazdasággal szemben, és ez veszélyezteti a gazdaság stabilitását.

Az MNB elnöke szerint a kamatemelés ezt ellensúlyozza és időt ad a kormánynak arra, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket, és megkösse a szükséges megállapodásokat a nemzetközi szervezetekkel.