A jövő évi költségvetés szempontjából igazán nagy kérdés, hogy a Széll Kálmán Tervben szereplő intézkedések közül mennyit sikerül olyan szinten megvalósítani, hogy az jövő évben valóban hozza a kívánt megtakarítási szintet - olvasható az elemzésben. A foglalkoztatást és a munkaerőpiacot érintő lépések (pl. álláskeresési járadék idejének csökkentése, táppénzszabályok megváltoztatása, családtámogatási ellátások mértékének befagyasztása) önmagában 195 milliárd forintos kiadáscsökkentést jelentenek.

Indulatokat generáló lépések?

A nyugdíjrendszert érintően jövő évben 93 milliárd forintos megtakarítást tervez a kormány, amelyből 88 milliárd forint a rokkantnyugdíjasokat érinti. A most júliusban a kormány által is elfogadott dokumentum szerint, 2012-ben indulna el 220 ezer rokkantnyugdíjon lévőnek a felülvizsgálata, akik közül 120 ezer embert szeretnének a munkaerőpiacra visszajuttatni, vagy foglalkozási rehabilitációra küldeni. Amennyiben átlag 60 ezer forintos rokkantnyugdíjjal számolunk, akkor 120 ezer ember esetén ennek éves hatása 86-88 milliárd forint körül van.

A közösségi közlekedés területén a 45 milliárd forintos megtakarítási cél részben tarthatónak látszik. Ugyanakkor van ebben egy olyan elem, amely jelentős társadalmi indulatokat is kiválthat, ez pedig az utazási kedvezmények kérdése.

A felsőoktatás területén nem látszik, hogy milyen intézkedésekkel sikerül alátámasztani a Széll Kálmán Terv céljait. Ugyan a jövő évre esedékes 12 milliárd forintos kiadáscsökkentés nem jelentős, de egy kiélezett költségvetési helyzetben bizonyosan szükséges lesz.

Az egészségügy kapcsán, azon belül is a gyógyszertámogatást érintően 83 milliárd forintos kiadáscsökkentés egy részére már születtek intézkedések. Ugyanakkor a jelentős megtakarítással járó lépésekről ősszel tárgyal a kormány.

Az állami és önkormányzati finanszírozás terén megjelölt 32 milliárd forintos megtakarítás csak akkor érhető el, ha még ősszel sikerül megállapodni az önkormányzatokkal a kötelező feladatok köréről.

Komoly ellenállás

A Policy Agenda álláspontja szerint a rosszabb GDP-adatoknak lesz egy komoly, a lakosságot is érintő hatása, ez pedig a jövő évi nettó jövedelmek szinten maradása vagy csökkenése. A személyi jövedelemadó esetében a kormány kénytelen lesz lemondani arról, hogy a szuperbruttósítást megváltoztassa, ugyanakkor az adójóváírás esetében akár a teljesen megszüntetés mellett is dönthet. Ezzel tud további bevételekhez jutni. Ugyanakkor ez a lépés kompenzáció nélkül egyértelműen a nettó bérek csökkenéséhez vezethet.

Az biztos, hogy a költségvetési hiányt megalapozó intézkedések a status quo-t érinteni fogják, ezáltal komoly ellenállást válthatnak ki. A lakossági terhek növekedése várhatóan direkt módon nem lesz tetten érhető, mivel nem általános értelmű lépéseket (pl. áfa emelése) hajt majd végre a kormányzat, hanem egyes csoportokat érintő változásokat