"A pénzügyminiszterek tanácsa az előbb hozta meg azt a
döntést, amelyre Magyarország már oly régóta várt" - mondta a miniszter,
hozzátéve: a döntés egyhangú volt, ellenvéleményt senki nem
nyilvánított. "Minden miniszter kollégám támogatta, hogy Magyarország a
túlzottdeficit-eljárás alól kilenc év után mentesüljön."
Az Európai Bizottság május végén javasolta, hogy szüntessék meg a
Lettország, Litvánia, Magyarország, Olaszország és Románia elleni
túlzottdeficit-eljárást, Franciaország, Hollandia, Lengyelország,
Spanyolország és Szlovénia esetében pedig hosszabbítsák meg azt a
határidőt, amelyen belül Brüsszel elvárja az államháztartási hiánynak a
bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá csökkentését. A bizottság
emellett azt is kezdeményezte, hogy Belgiumot figyelmeztessék, hogy
elmaradásban van a hiány lefaragása tekintetében vállalt
kötelezettségeihez képest, Máltával szemben pedig indítsák meg újra a
legutóbb tavaly decemberben megszüntetett túlzottdeficit-eljárást. Az
Ecofin most mindezeket a bizottsági javaslatokat jóváhagyta.
Varga Mihály szavai szerint Magyarország rendbe tette az
államháztartását és "ma mentesült az eljárás hatálya alól". Az Ecofin
pénteki döntésével formai értelemben is pont került az ügyre, és a
túlzottdeficit-eljárás megszüntetése haladéktalanul - az EU hivatalos
lapjában való megjelenéssel egy időben - hatályba lép.
A miniszter hangsúlyozta: Magyarország nem csupán elérte ezt az eredményt, hanem igyekszik meg is védeni.
"Az a cél, hogy Magyarország a következő hónapokban ne csússzon vissza
az eljárás hatálya alá, ne kerüljön Málta vagy más hasonló ország
sorsára" - utalt a magyar miniszter arra, hogy a dél-európai
szigetországgal szemben viszonylag rövid idő után újraindították a
túlzottdeficit-eljárást.
Az Ecofin-tanácskozásról közzétett hivatalos tájékoztatás emlékeztet:
Magyarországot 2004 júliusában szólították fel, hogy 2008-ig korrigálja
a hiány mértékét. Ezután többször is kitolták a határidőt. Tavaly
tavasszal Brüsszel kilátásba helyezte azt is, hogy 2013-tól felfüggeszti
a kohéziós pénzek folyósítását, nyáron azonban az újabb magyar
intézkedések hatására ez a veszély elhárult. Az idén májusi uniós
értékelés szerint az immár 3 százalék alatti magyar deficit jövőre is a
határérték alatt marad, a túlzott mértékű hiányt tehát az ország
korrigálta.
A luxembourgi ülésen megvitatták az Európai Bizottság által
kidolgozott idei gazdaság- és pénzügy-politikai országspecifikus
ajánlásokat is.
"Magyarország vitatja a bizottsági előterjesztést. Több olyan pont is
van, energiaadóra, adózásra vonatkozóan, vagy különösen az
igazságszolgáltatásra vonatkozóan, amellyel nem értünk egyet" - mondta
ezzel kapcsolatban Varga Mihály az MTI tudósítójának kérdésére.
Hozzátette, magyar részről az ülésen jelezték: e tekintetben a jövő
héten, június 27-28-án tartandó brüsszeli EU-csúcson kezdeményezéssel
fognak élni.
Varga Mihály később, magyar újságírókkal beszélgetve - a bizottsági
országspecifikus ajánlásokkal kapcsolatos magyar kifogásokat részletezve
- elmondta: Budapest fenntartja a jogát a különböző (így banki,
energetikai, távközlési) szektorális adók mértékének, valamint az
energiaáraknak a meghatározására, és egyúttal visszautasítja a magyar
igazságszolgáltatással kapcsolatban tett bizottsági bíráló
megállapításokat.
Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény a bírák nyugdíjazásának és
az ügyáthelyezésnek a kérdését is felvetette, ami Varga szerint nehezen
illeszthető a gazdasági természetű ajánlások közé. A nemzetgazdasági
miniszter - mint elmondta - az ülésen Olli Rehnnek, az Európai Bizottság
gazdasági-pénzügyi alelnökének válaszolva visszautasította az arra való
utalást, hogy Magyarországon kimutatható lenne gazdasági természetű
vitás kérdésekben a kormány mellett részrehajló bírói ítélkezési
gyakorlat.
Rehn a tanácskozás szünetében tartott sajtótájékoztatón méltatta azt,
hogy a bizottsági országspecifikus ajánlásokra megfogalmazott
reagálásokból kitűnik, a tagállamok továbbra is folytatni kívánják a
gazdasági reformokat. Kiemelte, hogy az Európai Bizottság csak a
tervezetet készítette el a tanácsi országspecifikus ajánlásokhoz,
amelyeket aztán a tagállamok közötti konzultációk eredményeként
fogadhatnak el.
Magyarország vonatkozásában Olli Rehn kitért arra, hogy az egyik
bizottsági ajánlás az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozik. Ez
- mint fogalmazott - kulcsfontosságú európai érték, fontos a polgárok
jogainak védelme, a jogegyenlőség tekintetében.
"Fontosnak tekintjük a gazdasági fejlődés szempontjából is" - tette
hozzá, és hangot adott azon véleményének, hogy a független
igazságszolgáltatásra szükség van a fenntartható gazdasági fejlődéshez.
Varga Mihály elmondta, a bizottsági ajánlásokkal kapcsolatos magyar
kifogásokat a június végi EU-csúcson egyoldalú magyar külön
nyilatkozatban kívánják összefoglalni, és a magyar fél szükség esetén
vétójogával is kész lesz élni, ha nem sikerül közösen elfogadható
szöveget kidolgozni. A miniszter megjegyezte: az egyik eddigi
vitaterületen, nevezetesen a foglalkoztatás bővítése kérdésében már
született ilyen, közösen elfogadható formula: mind Brüsszel, mind
Budapest fontosnak tartja, hogy a közmunkaprogram mellett más
foglalkoztatási prioritások is előtérbe kerüljenek, mint például a
fiatalok foglalkoztatásának elősegítése.
Forrás: MTI
Kommentáld!