Sikerrel végződött az euróövezet vezetőinek csúcstalálkozójának második felvonása csütörtökre virradóan, miután hajnalig tartó drámai tárgyalások eredményeképpen megállapodás született a pénzintézetekkel egy 50 százalékos görög államadósság elengedés feltételeiről Brüsszelben.

“Egyetlen ajánlatot tettünk a bankoknak és azt mondtuk ez az utolsó szavunk” - mondta a drámai tárgyalási éjszaka sikeres lezárása után Angela Merkel német kancellár újságíróknak Brüsszelben.

A csúcson korábban órákon át eredménytelennek tűnt a tárgyalások kimenetele, annak ellenére, hogy Merkel és Nicolas Sarkozy francia elnök személyesen győzködte hajnalba nyúlóan a bankok képviselőit a csúccsal párhuzamosan.

A görögök kapcsán az alku nominális értéken az államadósság 50 százalékának elengedésérők köttetett, amely 200 milliárd eurónyi magántőkét érint. Amellett ugyanis hogy a bankok 100 milliárd eurót leírnak veszteségként, további 100 milliárd euró értékben új kötvényekre cserélik a régieket jövő januárban, amelyekre 30 milliárdig garanciát vállalnak a pénzintézetek.

Továbbá az előzetes várakozásoknak megfelelően decemberben újabb 100 milliárd eurós második segélycsomagot kap Görögország. Athén végül vállalta, hogy 15 milliárdnyi privatizációból befolyó eurót visszajuttat majd a válságmechanizmusba.

Merkel kiemelte: a jövőben szigorú felügyelet alatt tartják a görög államháztartást, amely a trojka (EU-IMF-EKB) szakértőinek folyamatos jelenlét jelenti.

Az átfogó euró mentőcsomag további sarokpontjai

“A mostani csúcson végre lehetővé vált átfogó válaszunk elfogadása, egy olyan ambiciózus és hiteles válaszé, amely megoldást jelent az eurózónán végigsöprő válságra” - mondta a tárgyalások lezárása után Sarkozy elnök.

A magánszektor részvételéről történt megállapodás nélkül nem jöhetett volna létre az EU által ígért és a piacok óta régóta várt átfogó megállapodás, amelynek csak egy részét képezi a görög államadósság felének elengedése. A csomag másik két kritikus részéről, a a bankok feltőkésítéséről és a 440 milliárdos átmenteti európai válságalap (EFSF) felduzzasztásáról már a csúcs egy korábbi szakaszában szerdán késő este sikerült alkut kötniük a résztvevőknek. Az EFSF kapcsán két opciót vázolnak a csúcs következtetései. A részletek pontos kidolgozását azonban az előzetes várakozások ellenére a jövő hónapra hagyták az állam- és kormányfők.

Fotó: AP

Egy hatékony tűzfalat sikerült felállítanunk a krízis továbbterjedése ellen, hála  annak a megállapodásnak amely, meg ötszörözte az átmeneti európai válságalap (EFSF) tűzerejét - mondta sajtótájékoztatóján van Rompuy tanácsi elnök. Hozzáétette, a tűzfal összege elérheti az ezer milliárd eurót.

27-en a bankok feltőkésítéséről

Elsőként az átfogó csomag harmadik eleméről, a bankok feltőkésítéséről állapodtak meg még huszonhetes körben szerdán késő délután. Ebben a témában a pénzügyminiszterek sikerrel folytattak tárgyalásokat már a múlt hét végén. Az átfogó euróövezeti megállapodás részét képező Huszonhetes körben elfogadott következtetések értelmében legkésőbb 2012. júniusáig az európai pénzintézeteknek a jelenlegi 5 helyett 9 százalékra kell emelniük legalább a core tier I tőkemegfelelési mutatójukat.

A szükséges tőkét elsősorban önerőből, másodsorban a tagállamok segítségével és csak végső megoldásként az európai átmenteti válságalap (EFSF) bevonásával kell előteremteniük. Ezáltal a remények szerint ellenállóvá válnak nem csak a görög államadósság leírása miatt keletkező veszteségekkel szemben, de akár más euróországok pénzpiaci turbulenciái ellen is.

Az EU soros elnökséget betöltő Lengyelország pénzügyminisztere, Jacek Rosztovszki hangsúlyozta, a bankok kisegítése nem “ajándék pénz”. A saját magukat önerőből kistafírozni képtelen pénzintézetekben a beléjük pumpált összegek erejéig részvényesekké válnak a megállapodás értelmében a tagállamok - magyarázta. Van Rompuy tanácsi elnök úgy vélekedett, a megállapodás visszaállítja az európai bankszektorba vetett bizalmat.

Orbán: nem kell mások miatt fizetnünk

Orbán Viktor miniszterelnök a huszonhetes körben lezajlott két órás találkozó után a hvg.hu kérdésére elmondta: konkrét összeg nem szerepel a bankok feltőkésítéséről szóló határozatban. Kiemelte: hazánknak nem kell majd fizetnie más tagállamok bajba jutott bankjai miatt. Korábban uniós becslések 100-110 milliárd euróra becsülték a szükséges összegeket, amelynek nagy részére spanyol, görög, olasz és francia pénzintézeteknek lesz szüksége.

Az eurózónán kívüli tagállamok számára azonban ennél is fontosabb friss fejleménye a tárgyalásoknak, hogy ha az anyabankok bajba kerülnek és feltőkésítik őket, akkor finanszírozniuk kell más tagállamokban működő leánybankjaikat is - tette hozzá a magyar miniszterelnök. Orbán szerint román kollégája a vita során felvetette: komoly probléma lenne, ha a forrás szűkébe kerülő anyabankok kivonnák forrásaikat az leányintézeteikből, hiszen az komoly hitelezési nehézségeket eredményezne az adott államban. A megállapodás arra is kitér, hogy a tőkemegfelelési kritériumokat nem teljesítő bankokat el fogják tiltani az osztalék- és a prémiumkifizetéstől.

Az előzetes várakozásokkal szemben jól fogadták az euróországok fejei Silvio Berlusconi olasz elnök az eurózóna vezetőinek nyomására tett konkrét és részletes reform csomagját. Európa harmadik legnagyobb gazdaságaként a GDP-je 120 százalékáig eladósodott (1800 milliárd euró) és ez által az egyik legnagyobb piaci nyomásnak kitett Olaszország vezetője a nyugdíjkorhatár 67 évre emelését, az adminisztrációs terhek csökkentését és a közigazgatás modernizációját és a vállalkozói környezet javítását vállalta egyebek mellett.

Barroso: Európa egységes

A csúcs végeztével van Rompuy elmondta, az  eurózóna válsága és az eddigi gazdasági kormányzási szabályozás hiányosságai nyomán nagy az egyetértés a tagállamok közt a “Hatos gazdasági kormányzásról szóló csomagon” túlmentően további fiskális és gazdaságpolitikai szigor elfogadására. Erre vonatkozóan a következő decemberi EU csúcson teszi közzé javaslatait.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke immár a jövő hét csütörtökön kezdődő G-20 országok találkozójára üzenve kijelentette: “megmutattuk partnereinknek, hogy Európa egységes és készek vagyunk a pénzügyi uniót valódi gazdasági unióval is kiegészíteni”.

Csütörtökre virradóra tehát túlzónak bizonyult Merkel kancellár ijesztgetése, aki előző nap a Bundestag előtt tartott beszédében az euró összeomlása és az európai béke fenyegetettsége között vont hangzatos párhuzamot.

Folk György/Brüsszel