Egy év alatt 66 ezerrel kevesebb ellátást folyósított a nyugdíjbiztosító, elsősorban a korhatár alatti ellátásból kerültek ki emberek. A nyugdíjak viszont messze az infláció felett emelkedtek, köszönhetően a vaskosan felülbecsült inflációnak. A nyugdíjasok létszáma először haladta meg a kétmillió főt.

Csökkent az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) által folyósított korhatár alatti ellátások száma tavaly, a nyugdíjasok létszámának növekedése azonban ennél lassabb. A nyugdíjak átlagosan hat százalékkal emelkedtek, amely az 1,7 százalékos inflációhoz képest jelentős reálérték-növekedést jelent. Nagyot nyertek a nyugdíjasok a rezsicsökkentéssel - nem is elsősorban a közüzemi számlákon - hanem a nyugdíjemelések révén. A hatályos jogszabályok szerint ugyanis a nyugdíjakat minden év januárjában az adott évre várható inflációval kell emelni, amit a kormány vaskosan fölülbecsült. Ugyanis 2013-ra a kormány 5,2 százalékos inflációval számolt a 2013-as költségvetés beterjesztésekor, majd ezután döntöttek a rezsicsökkentésről, ami legyalulta az inflációt. A KSH véglegesnek tekinthető adatai szerint a fogyasztói árak tavaly 1,7 százalékkal emelkedtek, így a reálnyugdíjak 3,5 százalékkal emelkedtek.

Az ONYF legfrissebb adatai szerint az átlagnyugdíj nem is 5,2, hanem hat százalékkal nőtt - ez utóbbi azzal magyarázható, hogy az elhunyt nyugdíjasok nyugdíja jóval alacsonyabb, mint a frissen nyugalomba vonulóké - ez pedig feljebb tolja az átlagnyugdíj összegét. Így viszont az átlagos nyugdíj reálértéke 4,3 százalékkal emelkedett, ami tisztes jövedelemnövekedés ahhoz képest, hogy a GDP alig 1,1 százalékkal nőtt egy év alatt.

Stabilan kétmillió nyugdíjas a következő években

A nyugdíjas társadalom összetételében is figyelemre méltó folyamatokat tapasztalhatunk; jelentősen - 66 582 fővel - csökkent a korhatár alatti ellátások száma, miközben a rendes nyugdíjak száma alig 10,4 ezer fővel nőtt - vagyis az ellátórendszerből kihullott mintegy 56 ezer ember. Az ONYF egy korábbi cikkünk kapcsán úgy nyilatkozott, hogy a korhatár alatti ellátásból jellemzően a rendes öregségi nyugdíjrendszerbe kerülnek be az emberek - vagyis az öregségi nyugdíjak várhatónál lassabb növekedése az idős nyugdíjasok halálozásával magyarázható.

Tavaly több abszolút rekord is megdőlt, hisz az öregségi korbetöltött nyugdíjasok létszáma először haladta meg Magyarországon a kétmillió főtt. A következő években ez a szám stabilizálódik, nagyon lassú növekedés mellett. A nyugdíjrendszer finanszírozásához szükséges 50 évre előretekintő számítások szerint 2037-2038-ra éri el a korbetöltött nyugdíjasok száma a 2,1 milliót, azt követően viszont felgyorsul ez a növekedés, hisz 2044-re már több mint 2,3 millió nyugdíjassal számolnak, miközben az össznépesség létszáma a mai 10 millió főről 8,7 millióra csökken.

Szintén rekordnak számít, hogy százezer főre nőtt azon nyugdíjas nők száma, akik 2012-ben vezetett 40 éves korkedvezménnyel vonultak nyugdíjba. Az Orbán-kormány fő csapásiránya épp az volt, hogy a nyugdíjba vonulás idejét a tényleges nyugdíjkorhatárhoz kösse-közelítse, egy kivétel ez az új program volt, amely két év alatt százezer idő előtti nyugdíjast termelt ki. Jelentősen csökkent rokkantsági ellátásban lévők száma - egy év alatt 58 ezer fővel - ugyanakkor még mindig 420 ezer fő kap rokkantsági ellátást.

Továbbra is a volt fegyveresek az élen

Az átlagos öregségi nyugdíj a 2012-es 107,1 ezer forintról tavaly 113 ezer forintra nőtt. A nyugdíjasok elitjét továbbra is a volt fegyveres testületi dolgozók adják, a még korhatárt el nem ért nyugdíjasok átlagosan 199,9 ezer forintot kapnak havonta. A magas nyugdíj nem az egykori magas fizetéseknek a következménye, hanem a korábbi szabályok szerint e fegyveres testületeknél eltöltött éveket magasabb szorzóval vették figyelembe - így könnyen összejött akár 40-50 éves szolgálati idő - ennél kisebb tényleges szolgálat alatt.

A nyugdíjskála alján a rokkantsági ellátások vannak, az ONYF adatai szerint tavaly egy rokkantnyugdíjas havi 64,7 ezer forintot kapott. Ez utóbbi kifejezetten alacsony összeg, ám míg az öregségi nyugdíjak mögött akár 40-45 évnyi ledolgozott munkaviszony áll, addig a lényegesen alacsonyabb rokkantellátások megszerzéséhez már 20 év szolgálati idő is elegendő.