Megkülönböztetett figyelem – 250–300 milliárd forintos uniós pluszforrás az egyházaknak
Lázár János: megkülönböztetett figyelem az egyházak pályázatainak
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerdán Pannonhalmán, a majorsági látogatóközpont alapkőletételén beszélt. Azt mondta: a 2014–2020-as időszakban az egyházak előnyben részesülhetnek az európai uniós pályázati pénzek elosztása során.
A jövő héten azt fogja javasolni Orbán Viktor miniszterelnöknek, mondta Lázár, hogy az uniós pénzeknek azt a négy százalékát, amelyet a központi apparátusban dolgozók ellátására fordíthatnának, ajánlják fel a történelmi egyházaknak, amelyek így 250–300 milliárd forintos pluszforráshoz juthatnak. Elképzelés szerint ebből az összegből juthat az érintett egyházak intézményeinek felújítására, működtetésére, oktatási, szociális tevékenységük színvonalának emelésére és lelki közösség szervezésére, építésére is.
Ezt annak érdekében teszik, hogy „a közösségépítés ebben a speciális keretben is tovább menjen, az ezeréves hagyományoknak megfelelően, abban az ezeréves nyomvonalban, amely Szent Márton hegyét megtartotta, és amely, úgy gondolom, hogy mindannyiunk számára lelki biztatást ad”.
Reméli, mondta, hogy Magyarország is úgy fog újjászületni, ahogyan Szent Márton hegye az elmúlt 25 évben, mivel Pannonhalmán „az ezeréves ösvényen haladtak, és az ezeréves ösvényen mertek és tudtak maradni”. Mert ha egy nemzetet a meghatározó nyomvonalából „az idő vagy a történelmi szükségszerűség és a válságok kizökkentik, akkor összeomlik a társadalom és szétesik a közösség”. A második világháborút követő bő négy évtized „kisiklásnak nevezhető időszak volt, eltávolodás az ősök nyomvonalától, eltávolodása a Szent István-i örökségtől, eltávolodás Szent Márton hegyének szellemiségétől”. „Biztos vagyok benne, hogy az 1945 után következő kommunista időszak az eltévedés időszaka és az elmúlt 23 év a visszatalálás kísérlete.”
DK: Magyarországnak elsősorban gazdaság- és vállalkozásfejlesztésre kellene fordítania az uniós forrásokat
Varju László, a Demokratikus Koalíció független országgyűlési képviselője pénteken azt mondta, az egyházakat a korábbi kormányok is támogatták szinte valamennyi pályázati kiírásban. A 2007–2008-as időszakban az „egyházi épületek sokasága újult meg” turisztikai és városfejlesztési programokban, így például Veszprémben, Pannonhalmán, Győrben vagy Pécsen, illetve számos kistelepülésen. „Ha felújított templomot látnak valahol, az nagyobbrészt az előző kormány alatt eldöntött pályázatok támogatásából valósult meg”, mondta.
Most viszont Magyarországnak elsősorban gazdaság- és vállalkozásfejlesztésre kellene fordítania az uniós forrásokat. Ezért felszólította Lázár Jánost, tegyen többet azért, hogy Magyarország minél kevesebb európai uniós forrást veszítsen el az idén véget érő támogatási időszakban. Ugyanis a „kormány trehánysága” miatt az 1000 milliárd forintot is meghaladhatja az összeg, amelyet az ország nem tud lehívni a 2007–2013 közötti, összesen 8000 milliárd forintos brüsszeli támogatásokból.
A KDNP megfontoltságra és higgadtságra kéri a DK-t
„A Kereszténydemokrata Néppárt higgadtságra és megfontoltságra kéri a DK feltörekvő politikusait, akik minden alkalmat igyekeznek kihasználni, hogy a történelmi egyházakat vagy az őket érintő szabályokat kritizálják.
A nem is olyan régen még szocialista politikusként tevékenykedő Gyurcsány-pártiaknak kellene legjobban tudniuk, hogy a kommunista diktatúra éveiben a megaláztatás és a folyamatos elnyomás mellett milyen komoly anyagi ellehetetlenítést is meg kellett élnie egyházainknak. Ennek ellentételezése történelmi kötelességünk, különösen akkor, amikor a társadalom számára rendkívül hasznos (szociális, oktatási, stb.) tevékenységeket végző felekezetekről van szó. [Kivéve például Iványi Gábor egyházát – a szerk.]
Az, hogy számukra a kormányzat plusz források megnyitását tervezi az uniós pályázati pénzek elosztása kapcsán, segítség lehet egy közösségibb, szervezettebb nemzet létrehozásában.” [Amelyet, mint tudjuk, a munka és az imádság jegyében kell létrehozni – a szerk.]
Lázár pénteken: rekordnagyságú uniós forrás, mintegy 1500 milliárd forint kifizetése várható idén. Augusztus óta 3 milliárd euró, mintegy 900 milliárd forrást „hoztunk haza” Brüsszelből. Magyarországnak 7500 milliárd forintnak megfelelő fejlesztési forrást jut a következő uniós ciklusban, most kell megragadni a lehetőséget, „ennyi pénz többet nem kapunk”. És az állami földek bérbeadásakor is arra törekszik a kormányzat, hogy a termőföld minél több helyben lakónak nyújthasson megélhetést.
Kommentáld!