Magyarország felállhat a szégyenpadról – legalábbis így értesült az
brüsszeli székhelyű Bruxinfo portál. A lap tudni véli, hogy jövő szerdán
az Európai Bizottság a túlzottdeficit-eljárás (EDP) megszüntetését
javasolja majd Budapesttel szemben. Ezzel komoly presztízs-győzelmet
arat a kormány.
Hivatalos döntés a pénzügyminiszterek június 21-i ülésén születik,
azonban az Európai Bizottság véleménye lényegében eldönti a kérdést,
márpedig az uniós folyamatokba leginkább belelátó – lapunkat többször
háttérinformációkkal segítő – portál szerint az EB kegyelmet ad jövő
szerdán Magyarországnak. Amennyiben ez megtörténik, 2004 júliusa, vagyis
a magyar csatlakozás óta először nem folyik majd az ország ellen
túlzottdeficit-eljárás.
Az EDP-t a kormány tette központi kérdéssé, kommunikációjában minden
ennek rendelt alá, ennek segítségével tolta le a választók torkán a
megszorító lépéseit. Miközben a kabinet célja jogosnak tekinthető, az
EDP-vel kapcsolatos veszélyek messze nem akkorák, mint amekkorának
azokat beállítják. Bár lassan tíz éve folyik eljárás Budapest ellen,
amelynek egyik – talán legkomolyabb – következménye az uniós támogatások
felfüggesztése – ez soha nem történt meg. A Bizottság mindössze
egyetlen egyszer, tavaly tavasszal helyezte kilátásba, hogy
befagyasztják a kohéziós alapokból származó pénzek egy részét, ám
gyorsan vissza is lépett ettől.
Ahhoz, hogy megérthessük, miért csinált Orbán Viktor központi kérdést
az eljárásból, vissza kell ugrani a 2010-es választások utáni
hónapokra. Az akkori elképzelések arról szóltak: a gazdaság élénkítése
érdekében a kabinet elengedné a költségvetés hiányát akár 9 százalékig
is. Az EU a válság közepén azonban nem engedett a 3 százalékos célból és
Orbán értésére adták: nem pörgetheti a GDP-t hitelből – mint tette azt a
legtöbb korábbi kabinet. A fordulat 2010 nyarán gyors volt és
látványos: a gazdaságélénkítő mestertervből restriktív monetáris és
fiskális politika lett.
Az eredmény ismert: hároméves kormányzás alatt az Orbán-kabinet
államosított és elköltött 3000 milliárd forintnyi magánnyugdíjpénztári
befizetést, a Széll Kálmán Tervekkel és évközi bejelentésekkel az
egykori Bokros-csomag sokszorosát kitevő, 2000 milliárdos megszorítást
vezetett be, ad hoc szektorális különadókkal sarcolt ágazatokat, a
gazdasági fejlődést és a befektetői kedvet pedig romba döntötte. Cserébe
tavaly 1,9 százalékra szorította az államháztartás hiányát és a nemrég
bejelentett zárolásokkal, valamint a belengetett újabb adókkal
garantálni tudja, hogy idén is képes tartani a hiánycélt.
(A legújabb adókivetési tervekről épp ma egyeztet Orbán Viktor Varga
Mihály gazdasági miniszterrel. Bár jelen pillanatban még nem lehet sokat
tudni az elképzelésekről, úgy tűnik, hogy a bank- és energiaszektor
adóin srófolnak még egyet, emelik a tranzakciós illeték mértékét és a
média sem ússza meg a külön sarcot. Utóbbi komolyan veszélyeztetheti a
magyar sajtó életben maradását – persze azokra a lapokra kell gondolni,
amelyek nem az állami megrendeléseken híznak.)
Amennyiben valóban véget vet Brüsszel az EDP-nek, abból Magyarország
konkrétan semmit nem fog megérezni. Az azonban bizonyos, hogy ez lesz az
egyik legfőbb témája a választásokig hátra lévő időszaknak.
forrás:stop.hu
Kommentáld!