A kormányzat - jó szokásához híven - ismét egy unalmas című törvényben kíván nagy jelentőségű kérdéseket rendezni. Ezek közé tartozik az is, hogy ismét módosítják az önkormányzati adósságfékre vonatkozó szabályokat.

Bár a törvény több fontos módosítást tartalmaz, ezek közül azt emeljük ki, amely szerint ha az önkormányzat (beruházási) hitelt kíván felvenni, azt a kormány csak akkor engedélyezi, ha az önkormányzat a helyi iparűzési adót és amellett még legalább egy vagyoni típusú adót bevezet. Ez lehet például építményadó, telekadó vagy a magánszemélyek kommunális adója.

Az uniós támogatással megvalósuló beruházások önrészéhez szükséges hitelfelvétel továbbra is mentesül az engedély alól, de így is azt jelenti ez a szabály, hogyha a település nem uniós támogatásból kíván szépülni, modernizálódni, akkor bizony ezért a helyi lakosoknak is a zsebükbe kell nyúlnia.

Megérkezett hát a városfejlesztési adó is!

Forrás: Rákospalota egykor és most blog

Az önkormányzati adósságfék

A 2006-os önkormányzati választások utáni - amelyen a jobboldal egyértelműen tarolt - jelentősen megnövekvő önkormányzati adósságállomány az elmúlt években egyre nehezebben vált kezelhetővé. Éppen ezért a kormányzat előbb a megyei önkormányzatok adósságát vette át - igaz a feladataikért és a vagyonukért cserébe - majd pedig a települési önkormányzatok adósságát vállalták át részben.

Ezek a lépések a fennálló önkormányzati adósságot alakították át a (központi költségvetés) államadósságává. Annak érdekében, hogy az önkormányzatok adósságának átvállalása ne csak egy rövid távú tüneti kezelés legyen, ezért az önkormányzati és államháztartási jog új "fékeket" épített be a rendszerbe. Így az új önkormányzati törvény szerint az önkormányzatoknak nem lehet működési hiányuk. Azaz, az önkormányzat mindennapi tevékenységének ellátására csak annyit költhet, amennyi bevétele van. Ez a központi költségvetésre vonatkozó szabályozásnál szigorúbb rendelkezés.

A másik új szabály, hogy 2012. óta az önkormányzatok adósságot keletkeztető jogviszonyaihoz - bizonyos értékhatár felett, s több fontos kivétellel - a kormány jóváhagyására van szükség.

Újabb szigorítás

Az önkormányzati eladósodás megakadályozása érdekében a kormányzat javaslatára az országgyűlés egy újabb féket illesztene be a rendszerbe. Eszerint ahhoz, hogy a kormány engedélyezze a hitelfelvételt, arra is szükség van, hogy az önkormányzat biztosítsa a megfelelő helyi adóbevételét, amellyel törlesztheti a felvett kölcsönt.

Ez egy módosítás alapján azt jelenti, hogy az önkormányzati - a törvényi szabályok alapján döntően beruházási - adósságfelvételt a kormány csak abban az esetben engedélyezi, ha a helyi közösség a legfontosabb helyi adófajta, az iparűzési adó mellett bevezet egy vagyoni adót vagy a magánszemélyek kommunális adóját.

Vagyonadó újratöltve?

A híresztelésekkel ellentétben Magyarországon 1990 óta létezik önkormányzati vagyonadó. A helyi adókról szóló törvény ugyanis kifejezetten vagyoni alapú adóként teszi lehetővé a helyi autonómiáknak az építményadó és a telekadó kivetését. Ehhez nagyon hasonlít a magánszemélyek kommunális adója, ahol az adó alapja jellemzően egy lakás.

Azonban az önkormányzat a törvény alapján nem köteles bevezetni ezeket az adókat, azok kivetéséről szabadon dönt. Ebben hoz változást ez a törvény: ugyanis ha az önkormányzat olyan beruházást akar kezdeményezni, amelyhez hitelt akar felvenni, s a hitelfelvétel nem mentesül a kormányzati engedélyezés kötelezettsége alól, akkor bizony ezeket az adókat ki kell vetni.

Azaz, ha az önkormányzat például egy uniós forrásból nem támogatott beruházást akar végrehajtani, akkor bizony ezeket az adókat ki kell vetnie. Így gyakorlatilag a kormányzat kötelezővé teszi az önkormányzati vagyonadót.

Röviden összefoglalva: ha azt akarod, hogy a településed szépüljön, akkor fizesd meg a városfejlesztési adót!