A japán fukusimai atomerőmű balesetéből származó radioaktív jód rendkívül kis mértében ugyan, de kimutathatóvá vált Európában és Magyarországon is, ám ennek sugárvédelmi, egészségügyi következménye egyáltalán nincsen - közölte Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója csütörtökön az MTI-vel.

A szakember utalt arra, hogy az Országos Atomenergia Hivatal szerda délutáni közleménye szerint európai környezetellenőrző állomások köbméterenként 10 és 500 mikro-becquerel (mikroBq) koncentrációban mutattak ki radioaktív jód 131-es izotópot a levegőben. Ez az aktivitáskoncentráció csak a rendkívül érzékeny nukleáris méréstechnika segítségével mérhető.

Az igazgató elmondta: nem szokatlan, hogy a levegőben jód 131 izotópot mutatnak ki, mert a pajzsmirigyvizsgálatokhoz az orvosok ezt használják, és például a Központi Fizikai Kutatóintézet reaktorában állítanak elő jódot. Amikor kibontják a kapszulát, amelyben besugározták ezt az anyagot, bocsátanak ki jódot, amit a környékbeli detektorok érzékelnek is. Akkor egy-egy műszer jelzi a jód jelenlétét, most pedig nemcsak a magyarországi műszerek mutatták ezt ki, hanem például a szlovák, a francia és az osztrák detektorok is - tette hozzá.

Közlése szerint ez azt jelzi, nagyon homogenizált, messziről érkező jódról van szó, ebből lehet arra következtetni, hogy az Fukusimából származik. Aszódi Attila hozzáfűzte, hogy ez gyakorlatilag annak természettudományos bizonyítéka, amit a szakemberek többször is mondtak: lehet érzékeny műszerekkel kimutatható nyoma a japán erőművek balesetének Európában, de egészségre gyakorolt hatása nem.

Az igazgató kitért arra, hogy csupán rendkívül nagy mennyiségű levegő hosszú idejű, nagy érzékenységű műszerrel történő megfigyelése során lehet kimutatni néhány atomot. A hosszú időtartamú mérésből nyerhető pontos kép arról, hogy milyen izotópok mekkora koncentrációban voltak a szűrőn áthaladt levegőben.

Egy konkrét mérési elrendezésből kiindulva elmondta: 48 órán keresztül összesen 2500 köbméter levegőt szívnak át a szűrőn, majd 16-28 órás mérési idővel egy speciális nagy felbontású detektoron megmérik a mintából érkező sugárzás intenzitását és spektrumát. A jód maximálisan mért, köbméterenként 500 mikroBq aktivitáskoncentrációja azt jelenti, hogy egy köbméter levegőben 2.000 másodpercenként, azaz mintegy 33 percenként történik egy-egy radioaktív jódbomlás. Ez a természetes sugárzás által adott háttérhez képest több mint 10 milliószor kisebb érték.

Aszódi Attila fontosnak nevezte, hogy a dózisintenzitásban nem történt érdemi változás. A természetes háttérből származó dózisintenzitás átlagosan óránként 100 nSv (nano-sievert). Ebben vannak helyi eltérések, Pécsett 160, Kaposváron 80, Budapesten 100nSv/h. A hatóságok akkor kezdenek el vizsgálódni, ha ez az érték eléri az 500-at. A háttérsugárzást egyebek közt az időjárás is befolyásolja, ez esőben 30-40 százalékkal növekszik. Ebben az értékben semmi változás nincs amiatt, hogy a jód megjelent - hangsúlyozta.

Hozzáfűzte, hogy Fukusimában komoly műszaki problémával szembesülnek a szakemberek, hosszú ideig tart a következmények felszámolása, de ezek Magyarországra nézve továbbra sem jelentenek veszélyt. Nem kell, sőt veszélyes jódtablettát szedni - közölte az igazgató.