Míg 2010 a felfokozott várakozások, majd némi elbizonytalanodás éve volt, idén egyértelműen lejtőre került a kormány tevékenységének megítélése – derül ki a HVG számára készített évzáró Medián-elemzésből.

A kormányváltás időszakát a közhangulat ugrásszerű javulása jellemezte, 2011-ben azonban az elbizonytalanodás, a csalódottság egyre súlyosabb jelei mutatkoztak. Már tavaly novemberben is többségben voltak azok, akik úgy érezték, Magyarországon rossz irányba mennek a dolgok, ám a választások évfordulóján az arányuk már meghaladta a 60 százalékot, az év végére pedig megközelítette a 80 százalékot, így már csaknem eléri a választások előtt mért szintet. Derűlátókat szinte csak Fidesz-támogatók között találni, ám komoly figyelmeztetés lehet a kormány számára, hogy még a kitartó kormánypártiak meghatározó része (43 százaléka) is úgy érzi, az országban rossz irányt vettek a dolgok.

Az Orbán-kormány megalakulását követően hónapokig – egész pontosan tavaly novemberig – a válaszadók több mint fele kedvezően ítélte meg a kormányzati munkát, és még az év elején is 45 százalék volt az elégedettek aránya. A választások után egy évvel azonban már csak a válaszadók egyharmada, az év végére pedig csak nagyjából minden ötödik ember vélekedett pozitívan a kormány munkájáról. A lakossági véleményeket százfokú skálára kivetítve a mostani, 30 pontos eredmény már jócskán elmarad az első Orbán-kormány idején mért legrosszabb eredménytől is – az akkori negatív rekordot ugyanis az 1999 decemberében mért 36 pont jelentette.

A demokráciára nézve ennél súlyosabb problémát jelez, hogy az idén húsz éve nem látott mélypontra, 40 százalékra süllyedt a magukat biztos szavazónak vallók aránya, miközben a választásra jogosultak jelentős része (novemberben 42, de decemberben is 40 százalék) nem talál olyan pártot, amelyet támogatni tudna. A „választani tudó biztos szavazók” gyakran emlegetett kategóriája például ebben a helyzetben statisztikailag alig értelmezhető, hiszen a választópolgárok nagy része olyannyira kiábrándult a politikából, hogy valószínűleg el sem menne szavazni, és még a részvétel mellett elkötelezetteknek is közel az egyötöde jelenleg egyik pártra sem adná a voksát. Az a csoport, amelyik „biztosan” részt venne a választáson, és választani is tudna a pártok közül, jelenleg a választókorú lakosság alig harmada.

A helyzet különlegességét az adja, hogy a kormány romló megítélése ellenére még most is a kormánypárt a legnépszerűbb. A választani tudó „biztos” szavazók körében a Fidesz támogatottsága az év nagy részében az 50 százalékot is meghaladta, ami elméletileg azt jelentené, hogy egy mostani választáson több szavazatot gyűjthetne be, mint az összes ellenfele együttvéve. A kormányoldal ugyanakkor a „megnyugtató” előnyéből is folyamatosan veszített az év során, a támogatottsága ebben a körben decemberre 43 százalékra mérséklődött.

Ráadásul – távol a következő választásoktól – sokkal fontosabb lehet az az információ, hogy egy párt a választásra jogosult lakosság mekkora részének támogatására számíthat. A teljes népességben tavaly nyár óta látványosan zuhant a kormánypárt népszerűsége: a Fidesz a választások után meglévő szimpatizánsainak mostanra csaknem a felét elveszítette (a tavaly nyáron mért 50 százalékos támogatottságából csak 26 százalék maradt), ami közel kétmillió csalódott embert jelent. És bár másfél év távlatából már nem teljesen megbízható a válaszadók emlékezete, mégis komoly figyelmeztetés, hogy azoknak az embereknek, akik emlékeik szerint 2010-ben a Fideszt támogatták, ma már csak alig több mint a fele (56 százalék) döntene ugyanígy. A Fidesz egykori támogatóinak közel háromtizede jelenleg a pártpreferencia nélküliek népes táborát gyarapítja, mintegy 15 százalékuk viszont már át is állt valamelyik másik párthoz (részben a Jobbikhoz, de az MSZP és az LMP szavazótáborába is kerültek egykori fideszesek).

Az ellenzék a kormánypárti szavazótábor zsugorodása ellenére sem tudott igazán megerősödni. A kiábrándultságból a jelek szerint a Jobbik profitált a legtöbbet, támogatottsága a teljes népességen belül az év elején mért 7-8 százalékról 11-12 százalékra nőtt (szeptemberben és novemberben szinte ugyanakkora támogatói bázis állt mögötte, mint az MSZP mögött). A szocialisták támogatottsága az év során 12 és 17 százalék között ingadozott, miközben Gyurcsány Ferenc új pártja decemberben 3 százaléknyi szimpatizánst tudhat maga mögött. A Demokratikus Koalíció megjelenése először elbizonytalaníthatta a baloldali szavazókat, ám mostanra a DK-nak és az MSZP-nek együtt már csaknem ugyanannyi támogatója van, mint az MSZP-nek volt októberben. Eközben az LMP támogatói bázisa az év elején mért 3 százalékos szintről 4-6 százalékosra nőtt. A jelenlegi lakossági közhangulatról ugyanakkor a vezető politikusok „népszerűségi” rangsora is sokat elárul. A magyarok eszerint lényegében a teljes jelenlegi politikai elitet elutasítják – aligha lehet másképp értelmezni azt, ha még a „legkedveltebb” politikust is az emberek mindössze harmada látja szívesen fontos pozícióban. Külön is figyelemre méltó a miniszterelnök népszerűségének alakulása. Közvetlenül a választások után Orbán Viktor személyesen is „kétharmados támogatottságot” élvezett, vagyis 68 százalékos volt a népszerűsége. Idén szeptemberre a kedveltsége minden korábbinál alacsonyabbra, 40 százalék alá csökkent, azóta pedig tovább zuhant – jelenleg már csak a megkérdezettek 31 százaléka látja őt szívesen „fontos politikai szerepben”. És bár a kormányfő-pártelnök korábban mindig számíthatott szinte a teljes Fidesz-szavazótábor szimpátiájára, a legutóbbi felmérésben már pártjának szavazói közül is minden tizedik nyilatkozott úgy, hogy nem szívesen látja őt kulcspozícióban. A decemberi politikuslista élén egyébként, akárcsak novemberben, Schmitt Pált találjuk. Az, hogy a köztársasági elnökhöz kötődik a legnagyobb támogatottság, korábban is általános jelenség volt, azonban egyetlen korábbi államfő népszerűsége sem süllyedt ilyen alacsonyra. Még a volt államfők közül a legkevésbé népszerű Sólyom Lászlót is hivatali idejében mindvégig az emberek több mint 50 százaléka támogatta, Schmitt Pált azonban (a tavaly szeptemberben mért 60 százalékkal szemben) jelenleg már csak 33 százalék.

Nézze meg a listát nagyobb méretben is - kattintson a képre!

HANN ENDRE, LAKATOS ZSUZSA