2012. október 17., szerda, 17:38
Szerző: hvg.hu

Címkék: megszorítások; Matolcsy György; adócsomag; bankadó; közműadó; tranzakciós illeték;

Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#1)

A kormány új, pótlólagos csomagja visszatérés a korábbi gyakorlathoz, miután ismét csak egyes szektorokat és cégeket sújtó adók kerültek a kalapba. Matolcsyék egy újabb adófajtát kreálnak, a helyi iparűzési adót pedig úgy változtatják meg, hogy az könnyen elüldözhet cégeket Magyarországról.

Matolcsy György szerdai bejelentésétől gyengült a forint, esett az OTP-részvények ára, miután kiderült, hogy a bankadó továbbra is marad a rendszerben és megkétszereződik a tranzakciós illeték kulcsa. A hvg.hu által megkérdezett szakértők szerint az NGM a korábbi gyakorlatához nyúl vissza: onnan vesz el pénzt, ahol azt gondolja, hogy még van – és a figyelme megint a nagy, alapvetően külföldi tulajdonban lévő szolgáltató (nem termelő) cégekre irányul.

A csomagnak van olyan eleme, amely a vállalkozásokat nagy fejszámolásra készteti, és nem kizárt, hogy azok végül a költözés mellett döntenek (helyi iparűzési adó, a hipa módosítása). Az új adófajta, a közműdíjadó esetében pedig számos kérdés tisztázatlan: nem lehet tudni, hogy mekkora településeken szednék be, mi számít adóalapnak, ki és milyen kulcs mellett fizetné. Ezen kívül az sem mindegy, hogy míg a közműadót eredeti formájában a főváros találta ki a BKV finanszírozására, a kormány a beszedett pénzt mire fordítaná.

Ha ti így, mi úgy

Az Orbán-kabinet szerda hajnali ülésén döntött a 367 milliárdos pótlólagos csomagról. Ennek keretében mégsem feleződik meg a bankadó, a tranzakciós illeték általános kulcsa és a Magyar Államkincstár fizetési kötelezettsége viszont a duplájára emelkedik. Emellett bevezetik az országos általános közművezeték-adót, átalakítják a cafeteria, valamint a helyi iparűzési adó rendszerét és szigorítják az áfabefizetések kontrollját is egyedi ellenőrzésekkel.

Matolcsy György szerdai bejelentése a parlamentben Fotó: Fülöp Máté

A kabinet a növekedési várakozását is mérsékelte egytized százalékponttal, 1-ről 0,9 százalékra. A csomagra azért volt szükség, mert az Európai Bizottság megítélése szerint az október elején bemutatott intézkedések ellenére a jövő évi hiány 3,7-3,9 százalék körül alakulna. Ha a kormány nem lépett volna, akkor azt kockáztatja, hogy a Bizottság érvényesíti a kohéziós pénzek egy részének a felfüggesztését.

Samu János, a Concorde vezető elemzője szerint míg az október elején bejelentett csomagot a piac elismerően fogadta a kiadáscsökkentő elemei miatt (bér melletti egyidejű nyugdíjkifizetések megszüntetése, bürokráciacsökkentés, megtakarítás az EU-pályázatok önrészén), addig a szerdán bejelentett döntések inkább visszatérést jelentenek az unortodoxia irányba. „Bár én eddig is azt gondoltam, hogy nem lesz IMF-megállapodás, ez a csomag a véleményemet csak megerősítette” – mondta Samu. Ha a kormány már megállapodott volna a nemzetközi szervezetekkel, akkor egyeztetnie kellett volna velük a csomag szerkezetéről, aminek feltehetően máshogy kellene kinéznie. Ugyanakkor ha a kormány ezeket az intézkedéseket végrehajtja, és a túlzottdeficit-eljárással összefüggő szankciókat elkerüli, akkor valószínűleg egyelőre meglesz hitelkeret nélkül.

A kormánynak, úgy tűnik, mindennél fontosabb, hogy a saját íze szerinti csomagot rakjon össze – húzta alá egy neve elhallgatását kérő vezető banki elemző, aki szerint a bankadó fenntartása, a tranzakciós illeték megduplázása, a közművezetékek megadóztatása vagy a hipa átalakítása többségében újra a már korábban is megfejelt multikat érinti. „A csomag, és ahogy a miniszter az újabb megszorításokat bejelentette, olyan mint egy dacreakció: ha EU, ti így, akkor mi csak azért is úgy.”

Ez túlzás

"Eltúlzott méretűek a bejelentett intézkedések, a korábbi és a mostani csomaggal együtt már két százalék alá is benézhet a költségvetési hiány" - mondta a hvg.hu-nak Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője, aki hisz ezeknek az intézkedéseknek a végrehajthatóságában. Suppan szerint ha így alakul a helyzet, akkor hatalmas mozgástere lehet a kormánynak a gazdaság élénkítésére. A csomag az elemző szerint visszaveti a magyar gazdasági növekedés ütemét, de ez ugyanúgy megtörténne, ha a megszorításokat közvetlenül a lakosságon hajtanák végre.

A tranzakciós illeték szerinte az egyén szintjén nem jelent komoly tételt, a bankrendszer pedig szerinte a verseny miatt nem fogja áthárítani a költségét a fogyasztókra, vagy azok azt alig veszik észre. Suppan azzal számol, hogy a bankadó megmaradása és a tranzakciós illeték megemelése ellenére nem lesz veszteséges az egész szektor, egyes bankok viszont mindezt erősebben megérezhetik.

"Ha pusztán a számokat nézzük, a cafeteria még 27 százalékos eho mellett is jobban megérheti, mintha bérként fizetnék ki ugyanazt a nettó összeget a vállalkozások. 100 forint kifizetése cafeteriában eddig 131 forintba került, most majd 151-be, míg bérként ugyanez 196 forintba kerülhet a cégnek. De a vállalkozások tapasztalataim szerint azt is figyelembe veszik, hogy mekkora adminisztrációval jár a cafeteria-rendszer működtetése, hány kollégának mennyi idejét veszi igénybe" - mondta a hvg.hu-nak Hegedűs Sándor, az RSM DTM adótanácsadó partnere, aki azt mondta, hogy volt olyan megbízójuk, amely az előző eho-emelésnél is inkább már lemondott a cafeteria adta kedvezményről.

Hegedüs Sándor szerint a helyi iparűzési adó (hipa) adóalapjának az átalakítása az alacsony árrésük miatt súlyosan érintheti a nagykereskedőket: a szuper- és hipermarketláncokat vagy az energiakereskedőket. Az sem elképzelhetetlen, hogy emiatt egyes cégek (nagykereskedők) a tevékenység kiszervezéséről, székhelyáthelyezésről döntenek, attól függően, hogy hogyan érheti meg nekik jobban. Bár Hegedüs szerint a minisztérium is nyilván súlyozott: a tízszázalékos társasági adó engedhet egy kis mozgásterhet más terhek megemelésére. Ha a hipa-változtatás hatására a vállalkozások azt látják, hogy az eredményre vetített együttes adóteher alacsonyabb marad, mint a környező országokban, akkor ez még beleférhet. Csak egy példa: ha a mérleg egyik serpenyőjében három százalékponttal kedvezőbb tao-kulcs van, a másikban viszont a beszerzett áru értékének húsz százaléka után kell 2 százalék hipát fizetnie - akkor ez alakulhat úgy is, hogy nem éri meg már annyira ez a piac. Plusz: a vállalatok által már eddig is sokat kritizált kiszámíthatatlan üzleti környezet tovább fokozhatja az elbizonytalanodást.

Fotó: Fülöp Máté

Matolcsy koppintott a fővárostól

A közműadó ötlete idén márciusban, a BKV-mentő akció részeként egyszer már előkerült: az eredeti fővárosi elképzelés szerint az adót azok a szolgáltatók fizetnék, amelyeknek a vezetékei, kábelei, illetve kábelalagútjai találhatók a fővároshoz tartozó földben futnak. Mint akkor megírtuk, az ötlet azon vérzett el, hogy az érintett szolgáltatók (telefon, gáz, kábeltévé stb.) voltaképpen maguk sem tudták pontosan megmondani, hogy hány km vezetékük van külön a fővárosi tulajdonú földekben, és az sem vált a tervvel kapcsolatban világossá, hogy például egy több eres kábelt hogyan kell számolni.

Matolcsy György mai bejelentése annyiban különbözik a fővárosétól, hogy a közműadót a föld alatti vezetékekre, csatornákra vetné ki, de nem csak Budapesten, hanem minden nagyobb településen is, amiből összesen mintegy 30 milliárd forintos többletbevételre számít, főként a külföldi tulajdonú vállalatoktól.

A közműcégekre vonatkozó bejelentéssel kapcsolatban számos kérdés tisztázatlan: nem lehet tudni, hol húzzák majd meg határt a jelentős és nem jelentős méretű települések között, és hogy mi a helyzet akkor, amikor egy cég szolgáltatási területe nem egyezik meg a településhatárokkal. Egy példát hozva: a teljes egészében önkormányzati tulajdonban működő Zemplén Vízmű kft. a víz- és szennyvízszolgáltatást nemcsak Sátoraljaújhelyen és Sárospatakon, illetve vonzáskörzetében gyakorolja, hanem a Hegyköz és Bodrogköz több mint 36 településén is. A kisebb, távolibb településeken az infrastruktúra kiépítése fajlagosan eleve drágább volt, ugyanakkor összességében egy szolgáltatónak az éri meg, ha minél nagyobb területet lát el, mert a fix költségei állandóak.

A közműadót is áthárítják

Noha a bejelentés után több érintett szolgáltatót is megkerestünk, hivatalosan egyelőre senki nem nyilatkozott. A nyilvános, hozzáférhető adatokból az a kép rajzolható ki, hogy ha meghatároznak egy egységes, „közműadós kilométer” árat, az önmagában nem lesz túl magas, miután ebben az esetben a tervezett 30 milliárd forintos adóbevételt irgalmatlan nagy infrastruktúrahosszon szedik be. A legnagyobb lakossági gázellátónak számító GDF-Suez például 33 ezer kilométer gázvezetéken szolgáltat, a Nyugat-Magyarországot ellátó E.ON-nak pedig 17 500 kilométer földben futó gázvezetéke van.

A javaslat ugyan nem szól a légkábelekről, de az áramszektorban a helyzetet némileg bonyolítja, hogy az elektromos vezetékek nagy része légkábel, a földben futó vezetékek pedig szinte kivétel nélkül településekhez kötődnek – ott viszont az nincs definiálva, hogy mi számít nagyobb településnek.

Az energiaszolgáltatók számára azonban ennél sokkal fontosabb, hogy az új adót elszámolhatják-e majd az elismert költségek között vagy sem. Ha a gáz- és áramszolgáltatók a Magyar Energia Hivatallal a költségtárgyaláson ezt érvényesíteni tudják, akkor a közműadót a végfogyasztókra fogják hárítani. Az utóbbi volna a logikus, mivel az újonnan bevetni szánt adó éppolyan egyetemleges adótételként jelenne meg, mint az áfa. Információink szerint az energiaszolgáltatók máris jelezték, hogy ezt a plusz költséget biztos, hogy nem tudják lenyeln