[origo]|2012. 03. 14., 12:32|Utolsó módosítás:2012. 03. 14., 14:41|

A nemzetgazdasági miniszter szerint a külföldi monopóliumokon, a túlzott bürokrácián és az adókikerülésen veszít legtöbbet Magyarország. A Heti Válaszban írt publicisztikájában kifejti, hogy "még jó sokáig kell öles léptekkel mennünk előre ahhoz, hogy célba érjünk". Matolcsy ismét a devizatartalék szintjéről beszélt, ami korábban már veszélyesnek bizonyult.

A 2008-as válság az elmúlt száz év hatodik csapása - írja Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Heti Válasz hetilapban megjelent publicisztikájában. A visszatérően jelentkező, gazdaság, társadalom, kultúra nevű rovatban a miniszter úgy érvel, hogy az első világháború Trianonnal, az 1929-33-as gazdasági válság, a második világháború, az 1950-es évek diktatúrája, illetve az 1990-es évek első felének "nyugati nyitása és a piacgazdasági átmenete óriási veszteségeket hozott számunkra". Ebbe sorba illik be a miniszter szerint a 2008-as válság is, a veszteségek pótlására pedig "egy évtizedünk is rámehet".

A miniszter szerint a "jólét nyomában, a boldogság eléréséhez négy nagy területen kell teljes fordulatot elérnünk. Először: be kell tömni azokat a óriási lyukakat, ahol valósággal ömlik ki a pénz az országból - hol tudjuk, kihez, hol nem. Másodszor: le kell venni a vállalkozásokról és az emberekről a béklyókat. Harmadszor: ki kell aknáznunk a munka minden lehetőségét. Negyedszer: fel kell tárnunk és használnunk kell az összes növekedési forrásunkat."

A pénz Matolcsy szerint elsősorban "külföldre eladott belföldi monopóliumoknál" ömlik ki, erre "évente 3000 milliárdunk megy ki láthatóan és láthatatlanul". A miniszter írása szerint a "felesleges bürokrácián" évi 2000 milliárd úszik el, adókikerülésen ugyanennyi. Az "állami pazarlás" 600 milliárdjába kerül az országnak, az "államadósságra fizetett túl magas kamat" 500 milliárd pluszba. A magas munkanélküliség szerinte 200 milliárd extraköltséggel jár, a "túlzottan magas valutatartalék" 100 milliárdot tesz hozzá a számlához, és még egy százast az "állami korrupció".

Matolcsy szerint tehát túlzottan magas a devizatartalék, amin veszít az állam. Erről már Töröcskei István, az Államadósság Kezelő Központ vezetője is beszélt, aki szerint meg kell találni a tartalékok optimális szintjét. Matolcsy decemberben is beszélt a devizatartalék felhasználásának lehetőségéről, amit erősített egy fideszes képviselő is - ez azonban riasztóan hatott a piac számára, amely attól félt, hogy a kormány a növekedés felpörgetése céljából elköltené a jegybank számláin heverő pénzt egy részét. Mindez ráerősített a forint december végi, január eleji zuhanására, amikor 320 forint fölé került az euró árfolyama.

A nemzetgazdasági miniszter úgy látja, hogy a gazdasági kibontakozást gátolja, hogy a "tőke, hitel, állami garancia hiánya korlátozza a vállalkozásokat a munkahelyek teremtésében". A fogyasztást szerinte az erős középosztály hiánya, a belső piac szűkössége pedig a beruházásokat fogja vissza. "A hazai cégek bővülését" a külső piacra jutás gyengeségei nehezítik, folytatja a sort, miközben a belső monopóliumok itthon gátolják a cégek lehetőségeit. A gazdaságot ezen kívül "gúzsba köti" az árfolyam és az alapkamat mai szintje Matolcsy szerint.

Honnan jöhetne növekedés? - teszi fel a kérdést végül Matolcsy. "Az új technológiákból jöhet az új GDP kétharmada. A több munkát végzők révén. Az export bővüléséből. Az okos importhelyettesítésből. A magasabb hazai hozzáadott értékből. Az erősödő versenyképességből. A több beruházásból. Az emelkedő fogyasztásból" - sorolja a lehetséges válaszokat.

"Már minden elindult, de még jó sokáig kell öles léptekkel mennünk előre ahhoz, hogy célba érjünk" - fejezi be cikkét a miniszter.