A plázastop bizottság által elbírált 28 felmentési kérelemből az összes külföldi tulajdonú vállalkozásét visszadobták

Népszabadság/archív - Bócsi Krisztián

Tény, hogy a stagnáló piac ra ráfér egy kis erősítés. Az azonban kérdéses, hogy a kiskereskedelmi válságadó kivezetése önmagában mennyiben járulhat hozzá a fogyasztás növekedéséhez. A KSH-árindexekből nem igazán lehet egyértelműen kimutatni, de az ágazat ismerői szerint nem kétséges, hogy a piac nagyjai áthárították a fogyasztókra a válságadókat. Ahogy az adók bevezetése után is csak nüansznyi változásokat érzékeltek a vásárlók az árakban, úgy a kivezetés után sem várható olyan mértékű árváltozás, ami önmagában növelné a fogyasztást.

A kiskereskedelmi válságadó kivezetése inkább azzal magyarázható, hogy a viszonylag kisebb – 2010-ben 30 milliárd forintnyi – adóbevételhez képest aránytalanul nagy támadási felületet kínált magának a kormány. Mára ugyanis a kabinet jóformán összes, kiskereskedelmet érintő döntését – plázastop, Erzsébet-utalvány, trafiktörvény – górcső alá vette az unió.

A kivezetésben az is szerepet játszhatott, hogy a válságadón bukott itteni multinacionális cégek „ugrottak” a kormány bármilyen, az ágazatot érintő döntésére.

A másik vélhető ok, amit Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára is felemleget: ugyan a válságadó java részét a multiknak kellett kifizetniük, az komoly megterhelést jelenthetett éppenséggel a kormány által védeni kívánt középvállalatoknak is. Könnyen lehet, hogy ők kisebb tőkeerejük miatt legalább ugyanúgy megsínylették a sarcot, mint az árbevételük két százalékát – lényegében teljes profitjukat – leadózó multinacionális cégek, amelyeknek ugyanakkor az eszközök széles tárháza állt rendelkezésükre ahhoz, hogy az adó hatását tompítsák.

Némileg ellentmondásnak tűnik, hogy miközben Matolcsy a fogyasztás bővítésének a szándékáról beszél, addig éppenséggel a piaci versenyt – és ilyenformán az árversenyt – gyengíti. Márpedig úgy fest, a kabinet a hazai tulajdonú kiskereskedőket kívánja megóvni a külföldi tulajdonú vállalkozások versenyétől.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) lapunknak elküldött összesítéséből kiderül, hogy az eddig a plázastop bizottság által elbírált 28 felmentési kérelemből az összes külföldi tulajdonú vállalkozásét visszadobták. A 16 felmentésre javasolt beruházás mind hazai tulajdonú – pontosabban a cégbírósági iratokban csak magyar tulajdonos található. Mint ismeretes, a 300 négyzetméternél nagyobb eladóterű kiskereskedelmi beruházásokra 2013 végéig érvényes építési moratórium alól egy tárcaközi bizottság javaslatára csak Matolcsy György adhat felmentést.

A nyilvános indok nélkül elutasított 12 beruházás felét külföldi cégek indították volna. Az elutasított beruházások között egy Keszthelyre tervezett Metro és két, Albertirsára és Fótra szánt Penny Market van.