Matolcsy: az EU-tagállamok kétharmada kiállt a nemzeti érdek mellett

Ennek értelmében 2013 január elsejétől felfüggesztenek a kohéziós támogatások lehetőségéből 495 millió eurónyit, azaz mintegy 29 százalékot. Az ülés utáni tájékoztatón elhangzott: az Unió késlekedés nélkül feloldja a tiltást, amikor Magyarország bemutatja a szükséges intézkedéseket a hiány csökkentésére és fenntartható pályára állítására. Erre június 22-ig kapott időt Magyarország.

Olli Rehn uniós biztos közölte: idén a GDP 0,5 százalékát kitevő kiigazítást tartanak szükségesnek, jövőre pedig pótlólagos intézkedéseket is várnak.
A kiigazításokra az ülésen erős elkötelezettséget ígért Matolcsy György - hangzott el a tájékoztatón.

Elfogadták az Európai Bizottságnak a már ismert javaslatait is arról, hogy milyen mértékű és típusú intézkedéseket tartanak szükségesnek, hogy a strukturális hiányt leszorítsa Magyarország.

Matolcsy György szerint a magyar nemzeti érdekek és az európai uniós értékek szempontjából egyaránt ésszerű megoldás született kedden Brüsszelben, az EU-tagországok pénzügyminisztereinek értekezletén a Magyarországgal kapcsolatos kezdeményezésekről. A miniszter szerint a döntéssel megszűnt az országgal szembeni kettős mérce.

"Első ízben tapasztaltam miniszterként, hogy az EU-tagállamok legalább kétharmada kiállt Magyarország nemzeti érdekei mellett" - fogalmazott Matolcsy György. Hozzátette: az ésszerű megoldás megszüntette a Magyarországgal szemben sokak által alkalmazott kettős mércét is.

Úgy vélte, az ülésen elismerték azokat az eredményeket, amelyeket Magyarország az államadósság csökkentésében, a szigorú költségvetési politikában, az EU-átlag fölötti gazdasági növekedésben és a bővülő foglalkoztatásban elért.

Az uniós országok pénzügyminiszterei keddi brüsszeli tanácskozásának napirendjén szerepelt az Európai Bizottság azon javaslata, hogy a jövő év elejétől fagyasszák be a Magyarországot megillető kohéziós - felzárkóztatási - támogatás egy részét, mert az ország nem teljesítette maradéktalanul a túlzott mértékű deficit lefaragására tett korábbi vállalását.

A tanácskozásra érkezve Maria Fekter újságírók előtt úgy vélekedett, hogy kétlépcsős megközelítés lenne helyes Magyarország esetében, tehát büntető intézkedésről csak akkor kellene dönteni, ha a magyarok nem teszik meg időben a szükséges lépéseket.

Az osztrák pénzügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy az előző napon az eurózóna pénzügyminiszterei a magas deficitet felhalmozó Spanyolország esetében nem a büntetés mellett foglaltak állást, hanem több lehetőséget hagytak Madridnak a kiigazításra.

Az Európai Bizottság szóvivője a testület szokásos napi sajtótájékoztatóján visszautasította azt a feltételezést, hogy a végrehajtó szerv nem egyforma szigorral kezelné a tagállamokat.

Amadeu Altafaj Tardio leszögezte: minden tagállammal ugyanazon normák alapján bánnak, következetesen alkalmazzák a túlzott deficitre vonatkozó szabályokat. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországot már többször ajánlásokban figyelmeztették a hiány leszorításának fontosságára, és a korrekciós határidőt 2011-ben határozták meg, míg Spanyolország esetében későbbi határidőt tűztek ki az uniós deficithatár elérésére.