Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#21)

Komoly összegre, akár 15 milliárd forintra is ráteheti a kezét a kormány, ha államosítja a bankoknál vezetett babakötvényszámlákat. A szándéknak már látni a jeleit, de még nehéz felmérni, mennyire radikálisak a kabinet tervei.

Mégis államosíthatja a kormány a babakötvényt, legalábbis ez valószínűsíthető egy múlt heti kormányhatározatból, amelyben Matolcsy Györgyöt megbízták, hogy kezdeményezze a babakötvényről szóló törvény módosítását. A nemzetgazdasági miniszternek úgy kell átírnia a törvényt, hogy a babakötvényhez nyitható számlát (az úgynevezett Start-értékpapírszámlát) csak a Magyar Államkincstár (MÁK) vezethesse.

Szombaton a Magyar Nemzet már arról írt, hogy a bankok helyett az állam fogja kezelni a babakötvényeket. Ezt egyébként már januárban is megírta a napilap, de akkor a Nemzetgazdasági Minisztérium cáfolta a hírt.

Nem kis összeg

Amennyiben a bankoknál lévő babakötvényszámlák visszakerülnének az államhoz, komoly összegre tenné rá a kezét a kormány. Ezeken a bankszámlákon ugyanis jelenleg körülbelül 15 milliárd forint heverhet, amiből 2024-ig egy forintot sem kell kifizetni. Ez komoly érvágás lenne a bankoknak, mert ez egy kedvezően hosszú forrás számukra, amit a lejáratig használhatnak. A CIB Bank becslése szerint – a jelenlegi szabályozás fenntartása esetén – az első babakötvények lejártáig körülbelül 180 milliárd forintra futhatna fel a bankszektorban forgatott összeg – írta a HVG január elején.

Az állam az utóbbi hat évben 27,5 milliárd forintot fektetett a bébikötvényekbe, amelyeknek eddig még a harmadát sem vitték át a szülők a bankokhoz, igaz, egyre nagyobb arányban éltek a lehetőséggel. Eddig több mint 565 ezer gyermek kapott babakötvényt, s közülük 147 ezernek nyitottak Start-számlát a szülők, akik ezzel több mint hétmilliárd forintot vittek át a kereskedelmi bankokhoz – tájékoztatta a HVG-t január végén az államkincstár. Szakértői becslések szerint a Start-számlák 7 milliárdos összege nagyjából megduplázódhatott a hozzátartozók kiegészítései és a hozamok jóvoltából. Így jön ki az a 15 milliárd, ami egy államosítással valószínűleg az államhoz kerülne.

Még elkerülhető az államosítás

Az azenpenzem.hu pénzügyi tanácsadó portál szerint ezen a ponton a kormány még el tudná kerülni a babakötvény teljes államosítását, és egyelőre nehéz megítélni, mennyire mélyreható változásokat akar elindíani a kabinet. A MÁK kizárólagos kezelési joga jelentheti a babakötvény totális állami kezelését, de a bankok megtarthatnák a már megszerzett ügyfélkörüket (ugyanis a határozat megjegyzi, hogy a változás a törvénymódosítás hatálybalépését követően nyitott számlákra vonatkozna).

A babák pénzére fáj a foga? Fotó: AP / Virginia Mayo

A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat emellett következetesen csak értékpapírszámlát emleget, amit az államkincstár kezelne. A „babakötvény” azonban nem csak ebből állhat. A törvény definíciója szerint a Start a számlavezető által a gyermek nevén vezetett értékpapírszámla, értékpapír-letéti számla, ügyfélszámla, illetőleg bankszámla.

Ebből a letéti számlát jelenleg is a kincstár vezeti, és ott bárki most is nyithat értékpapírszámlát. Az azenpenzem.hu tanácsadói szerint a kérdés ettől kezdve már csak az, hogy a bankszámla megmarad-e az átalakított rendszerben. Ha ugyanis megmarad, és továbbra is a pénzintézetek kezelhetik, akkor vélhetően az ott felhalmozott 15 milliárd forint körüli összeg sem kerül vissza az államhoz.

A kincstár jobban fizet

Eddig egyébként valószínűleg azok a gyermekek jártak jobban, akiknek a számláját a Magyar Államkincstárnál vezették a szülők és oda fizették a kiegészítéseiket. A kincstár ugyanis magasabb hozamot fizet ezekre a megtakarításokra, mint a bankok. A babakötvényre fizetett ötéves államkötvényhozam 2006 januárjában például évi 6,36 százalék volt, idén januárban viszont 8,38 százalék. A további befizetésekből további állampapírokat lehet vásárolni, ami az utóbbi időben 8 és 10 százalék közötti hozamot jelent.

A bankok ezzel szemben csak évi 4–8 százalékos kamatokat fizetnek. A HVG januári gyűjtése szerint a legtöbb, 60 ezer ilyen számlát vezető OTP Bank például a jelenleg 7 százalékos jegybanki rátához igazítja a kamatát: ha egy szülő minden hónapban befizet legalább ötezer forintot, 6 százalékot kap. A többi bank súlya ehhez képest csekély: a havonta legalább kétezer forinttal gyarapodó Start-számlákra 7,5 százalékos kamatot adó CIB 14 ezer ilyen számlát tart, az 5-5 százalékot ígérő MKB és UniCredit pedig öt-, illetve négyezret. Nagyvonalúbbak a takarékszövetkezetek, közülük is kiugró a Jászszentlászlói Fókusz Takarék, amely most 10 százalékot kínál, de fizetett már 14 százalékot is.

Az állam azoknak a gyerekeknek a számláját gyarapítja a legbőkezűbben, akiknek a hozzátartozói legalább évi 60 ezer forintot fizetnek be, illetve akik valamilyen szempontból hátrányos helyzetűek, például tartósan betegek vagy intézetben nevelkednek. A szülők maximum évi 120 ezer forinttal hizlalhatják a Start-számla összegét, amelyet az állam a kiegészítés 10 százalékával, de maximum hatezer forinttal megtold. Vagyis az évi hatvanezer forint feletti szülői hozzájárulást már nem honorálja. (A végeredmény egyébként nem valami sok: egy évi 60 ezer forintos szülői befizetés mellett még évi tízszázalékos hozammal is csak 3,3 millió forinthoz juthatna a 18. évét betöltő gyermek.)

A kiemelten támogatandó gyermekek évente ennek a dupláját, 12 ezer forintot kaphatnak. Ráadásul őket 7 és 14 éves korukban újabb összegekkel, a hatályos törvény szerint alkalmanként 44 600 forinttal is segíti az állam, amely a babakötvényekre költött pénznek csaknem a felét, 13 milliárd forintot az ő javukra fizetett ki. Mivel azonban nekik további befizetés nem érkezik a számlájukra, egymillió forintjuk sem gyűlik össze 18 éves korukra, még 10 százalékos éves hozam m