A nemzetgazdasági miniszter a keleti nyitással turbózná fel a külkereskedelemet, ezzel növelné a GDP-t kétszeresére. A Magyarországnál kisebb Ausztria 300 milliárd eurós, a kicsit nagyobb Bajorország pedig 450 milliárd eurós GDP-vel rendelkezik - hozott példákat. Az Országgyűlés elfogadta az Eximbankról és a Magyar Exporthitel Biztosítóról szóló törvénymódosítást.

A magyar kormány 2025-re megkétszerezné a jelenlegi 100 milliárd eurós bruttó hazai összterméket (GDP), amihez háromszorosára kell növelni az ország külkereskedelmi forgalmát - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter hétfőn, a Magyar Export-Import Bankot (Eximbank) és a Magyar Exporthitel Biztosítót (MEHIB) érintő törvénymódosítás záróvitájában.

A miniszter júliusban még 2025-2030-ra datálta a magyar GDP reménybeli megkétszerezését. Akkor úgy fogalmazott: 5-6 százalékos éves növekedési ütem elegendő ennek eléréséhez. "Ez ma a képzelet játékának tűnik."

A tárcavezető mai beszéde szerint a külkereskedelmi forgalom fellendítésének része a keleti nyitás, továbbá fontos eleme az említett két cég szabályozásának átalakítása is. Mint mondta, azért sem tartja lehetetlennek a magyar gazdaság teljesítményének megduplázását, mert a Magyarországnál kisebb lélekszámú Ausztria 300 milliárd eurós, a kicsit nagyobb Bajorország pedig 450 milliárd eurós GDP-vel rendelkezik.

A képviselők a miniszteri zárszót követően 269 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 37 nem ellenében és 12 tartózkodással fogadta el a szóban forgó előterjesztést.

Eximbank: kizárólagos állami tulajdon

A jogszabály-változtatás könnyíti az Eximbank forrásbevonási lehetőségét, emellett kiszélesíti az állami kezességgel végezhető tevékenységét. Az indoklás utal arra, hogy az Eximbanknál a tulajdonosi jogok gyakorlására a külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért felelős minisztert jelölték ki. Emellett a bankhoz fűződő kormányzati érdekek indokolttá tették a közvetlen állami tulajdon kizárólagosságát.

A törvényjavaslat szerint a tulajdonosi jogok gyakorlójának az Eximbankkal szembeni egyik legfőbb elvárása az, hogy növelje üzleti aktivitását, elsősorban az exportáló kis- és középvállalkozások finanszírozási forrásokhoz juttatása révén. Az előterjesztés a hatékony forrásbevonás elősegítését célozza.

A módosítás annak is megadja a lehetőségét, hogy az Eximbank a hazai beszállítók tevékenységét, illetve az exportcélú befektetéséket is finanszírozza. Emellett a banknak lehetővé teszi, hogy a hazai beszállítók ilyen ügyeleteivel kapcsolatban pénzügyi, valamint kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat is nyújtson.

A zárószavazás előtt a kormány által beadott módosító javaslat szerint az Eximbank forrásszerzésének elősegítése érdekében az árfolyamváltozásokkal összefüggő kockázatok kiküszöbölése céljából az Eximbank által devizában elfogadott betétek és igénybe vett hitelek, devizában felvett kölcsönök, devizában kibocsátott kötvények állományát a Magyar Nemzeti Bank által a szerződéskötéskor, illetve a kötvénykibocsátás napján közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Az így számított állományra vonatkozik az a szabály, hogy az év egyetlen napján sem haladhatja meg az adott évre vonatkozó éves költségvetési törvényben felső határként megszabott összeget.

Ezzel kapcsolatos az a másik, szombaton benyújtott fideszes képviselői indítvány, amely megemelné 320 milliárd forintról 1200 milliárd forintra az Eximbank ez évi forrásbevonási lehetőségét az idei költségvetésben. A módosítás az Eximbank által a költségvetés terhére vállalt export-import ügyletek garanciaállományának felső korlátját a jelenlegi kétszeresére, 80 milliárd forintra növelné.

A hétfőn elfogadott előterjesztés MFB-re vonatkozó része szerint az OECD-n kívüli országban székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény, amelyben az állam, területi közigazgatási szervezet vagy helyi hatóság külön-külön vagy együtt többségi részesedéssel rendelkezik, az MFB részére a PSZÁF engedélye és magyarországi fióktelep létesítése nélkül is nyújthat hitelt.