Más célra kell a Mexikói úti ingatlan? Kétmillió forintból is folytatható lenne a tanítás, ha a főváros akarná.

Évek óta ismert, hogy a középiskolának is helyt adó épület (Lajta-ház) felújítása még nem fejeződött be, a szakközépiskolai oktatás azonban nem 200 millióból, hanem egy tanterem kialakításával, mindössze kétmillió forintból is folytatható lenne, ha a főváros akarná. A fenntartó mindezek ellenére érdemben nem is tárgyalt erről az intézménnyel, az illetékesek – figyelmen kívül hagyva a gyermekek érdekeit – eldöntötték, hogy megszüntetik a szakközépiskolát. A középiskola működéséhez szükséges infrastruktúra jelentős része most is rendelkezésre áll, hisz három évfolyam már működik, még kettőt kéne csupán beindítani, egyet az idén ősszel, a másikat pedig jövőre. Az iskola vezetése tudomásul vette, hogy a nehéz gazdasági helyzet miatt a Lajta-ház rekonstrukciója csúszik, épp ezért is nem 200 milliót, csupán 2 millió forintot kért az új évfolyam elindításához szükséges tanterem kialakításához - reagált a Városháza közleményére a MEOSZ.

Mint írták: "A Mexikói úti mozgásjavító iskola rekonstrukcióját 2003-ban szavazta meg fővárosi közgyűlés, a képviselők többsége, politikai hovatartozástól függetlenül támogatta a döntést. Az első ütem 2007-2011 között készült el 3,5 milliárd forintból, már 2005-ben tudott volt azonban, hogy a Lajta-ház felújítására csak egy második ütemben kerülhet sor. Ez részlegesen meg is történt három évvel ezelőtt, a munkálatok azonban forráshiány miatt nem fejeződtek be.

A felújításokról a fővárosi önkormányzat oktatási és beruházási osztálya mindvégig tudott, az iskola több alkalommal is ütemezési terveket tett le a fennmaradó munkálatokkal és a középiskolai oktatás folytatásával kapcsolatban, nem igaz tehát, hogy az önkormányzat csak nemrég értesült a még szükséges beruházásokról. A Lajta-házban jelenleg 11 osztályteremben folyik oktatás, de ott találhatók többek között az egész iskolát kiszolgáló számítástechnikai és a nyelvi szaktantermek, a logopédiai fejlesztő, a könyvtár, az ügyeleti szoba, az orvosi rendelő, három mozgásterápiás tornaterem, a speciális eszközkölcsönző valamint a nevelőtestületek szobája is. A szakközépiskola megszüntetésével tehát a főváros nem spórol meg működési költséget, ezért is érthetetlen, miért ragaszkodik hozzá.

Az önkormányzat hétfői közleményében kiemelte, hogy az intézmény fejlesztését jelenleg is támogatja egy két épületrészt összekötő fedett folyosó megépítésével. Ez örvendetes, de ennek a gyermekek biztonsága érdekében már évekkel ezelőtt meg kellett volna épülnie, katasztrófavédelmi okokból.

A hétfői közleményben az önkormányzat ismételten a Petrik Lajos és Neumann János szakközépiskolákat javasolta megoldásként, ezek azonban megközelítőleg sem tudnak olyan színvonalú ellátást, fejlesztést nyújtani a súlyos mozgássérült gyermekeknek, mint a mozgásjavító, és nem is alkalmasak arra, hogy nagyobb létszámban fogadjanak ilyen diákokat. Az is csak papíron igaz, hogy ezekben is több szakmacsoportból választhatnak a mozgáskorlátozott diákok, a gyakorlatban csak informatikát tudnak tanulni. A főváros állításával ellentétben a Neumann János szakközépiskola kifejezetten messze van a Mexikói úttól, ráadásul rosszul és csak részlegesen lett akadálymentesítve. Ezzel szemben a mozgásjavító iskolában egy helyen folyik az oktatás, a fejlesztés, a különböző terápiák és ott található a diákotthon is.

A MEOSZ nem tudja, hogy mi a főváros valódi célja a nemzetközileg is elismert mozgásjavító szakközépiskolájának megszüntetésével. Más célokra szeretné használni az ingatlant vagy csak a súlyos mozgáskorlátozott gyerekek továbbtanulását nem tartja elég fontosnak, netán nem is érti, hogy vannak olyan súlyos sérültek, akik fokozott gondoskodásra szorulnak tanulmányaik alatt? Bárhogy is legyen, a Szövetség és a szülők arra kérik a főpolgármestert és az oktatást felügyelő minisztert, hogy fontolják meg és változtassák meg a döntést! - áll a közleményben.

Az eredeti közlemény és a Magyar Szolidaritási Mozgalom tiltakozása

2013-01-09 12:37 Forrás: MEOSZ