2013. október.26.  Népszava

Magyarország GDP-arányos adósságrátája három év alatt több mint 4 százalékponttal csökkent - közölte Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára tegnap. Az impozáns adattal csak egy gond van, hogy sajátos - a kormányzati célokat kiszolgáló - trükközés eredménye. A csökkenés valójában csak 0,7 százalék. A magánpénztári vagyon felhasználása nélkül hazánk is az adósságot növelő uniós országok csoportjába tartozna.

A második negyedévében 81,1 százalék volt Magyarország GDP-arányos adósságrátája - mondta Orbán Gábor. Az államtitkár az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adataira hivatkozott, ám elég sajátos, kormányzat szempontjából a kedvező tendenciát tükröző logikával. Orbán Gábor ugyanis egy kiugróan kedvezőtlen negyedévet, a 2010. évi másodikat vette figyelembe, amihez képest kétségtelenül valóban négy százalékos volt a csökkenés mértéke.

Ezzel szemben 2010 végén 81,8 százalékos adósságrátáról számoltak be a statisztikusok, így pedig már csak 0,7 százalékos volt a tényleges mérséklődés mértéke, ami a 3000 milliárd forintos magánpénztári vagyon elköltését figyelembe véve korántsem olyan dicséretes eredmény. Magyarországon kívül öt tagállamnak (Csehország, Németország, Litvánia, Lettország és Luxemburg) csökkent az államadóssága, sőt Orbán Gábor megemlítette, hogy Magyarország mellett Lettország az az állam, amely 2010 második negyedéve óta csökkenteni tudta adósságszintjét. Szavai szerint a közeljövőben a növekedési fordulat tovább fogja erősíteni a magyar államadósság-csökkenés tendenciáját.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. elmúlt heti - előzetes adatai szerint - viszont 22 201,1 milliárd forintot tett ki, a központi költségvetés adóssága, ami 1 481,0 milliárd forintos növekedést jelent a 2012. év végi adóssághoz képest. Joggal figyelmeztettek tehát a Portfolio.hu internetes portál elemzői arra, hogy "észnél kell lennie az államnak az őszi devizakötvény kibocsátásnál".

Ütemes az államkötvény kibocsátás

A mostani negyedévben 300 milliárd forinttal kevesebb forintalapú állampapírt bocsát ki mint amennyi lejár, aminek annak köszönhető, hogy az ÁKK jól ütemezte kibocsátási tervét. Ezt bizonyítja, hogy szeptember végéig 1200 milliárd forintnyi új állampapírral jelentek meg a piacon, ami az egész éves tervhez viszonyítva 77-79 százalékos, tehát arányosnak tekinthet. Küszöbön áll egy dollárkötvény kibocsátása, az ÁKK most a számára optimális időpontra vár, hogy a jegyzés megtörténhessen, ezzel együtt is valószínűnek látszik, hogy az idén év végi adósságállomány nem fogja meghaladni az egy évvel ezelőttit.

A bruttó adósságráta ugyanis annyira magas, hogy egy közepes méretű kötvényeladásból következő emelkedés már a tavaly év végi szintnél magasabbra tolná a mutatót. Hogy ez ne így legyen, azt az IMF-hitel előtörlesztése és az utolsó hónapok kötvénykibocsátásnak visszafogása is szolgálja. Igaz, az alaptörvényt még a növekvő államadóssággal sem sértenénk meg, mert a szakmailag pocsék adósságszabályunk annyira "gumiszerű". Így inkább politikai szempontból lenne kínos, ha az idén emelkedne az államadósság - vélik az elemzők.

A Standard & Poor’s (S&P) hitelminősítő éppen pénteken erősítette meg Magyarország „BB” adósminősítését, ugyanakkor nem változtatott a negatív kilátáson, ami azt jelenti, hogy akár további leminősítés is elképzelhető. Sőt az S&P úgy látja, hogy egyharmados esélye van Magyarország már jelenleg is bóvli adósminősítése további rontására. A hitelminősítő ezúttal sem feledkezik meg arról, hogy összefoglalójában megemlítse: az elmúlt években gyengült a fékek és ellensúlyok rendszere. Ugyanakkor elismerik, hogy a magyar költségvetési politika az elmúlt két évben jelentősen csökkentette az államháztartási szektor nettó hiteligényét, ugyanakkor ezt növekedési kilátások kárára tette. Szakértők szerint 2015-ig a minősítés feljavitására semmi esélyünk nincs.

A Balog Ádám MNB-alelnök és Palotai Dániel, a jegybank ügyvezető igazgatója által készített most megjelent tanulmány szerint összességében megállapítható, hogy a magyar gazdaságnak a válság előtti években mutatott erős külső forrásbevonásra épített növekedési modellje fenntarthatatlannak bizonyult. Vagyis hitet tesznek a jegybankárok a külföldről felvett hitelek ellen.

Bonta Miklós