Mesterházy Attila úgy gondolja, az elmúlt két évben bebizonyosodott, hogy Orbán Viktor kormánya embertelen, mert nem veszi emberszámba a munkásokat, a legnehezebb sorban élőket, azokat, akik szerinte az országot építik, és megfizetik a kabinet minden elrontott lépését.

Az MSZP elnök-frakcióvezetője pártja fővárosi majálisán, a Városligetben azt mondta, a munkásság még ma is létezik, bár sok ünnepelni valója jelenleg nincs. Ugyanakkor már "nemcsak a kohász, a szalag mellett álló ember a munkás, de a pizzafutár, a bolti eladó, a postás vagy a kórházi ápoló is". Minden egyes ember, aki csak a saját munkájából tartja el a családját; mindazok, akik félnek az állásuk elvesztésétől, akik állandó bizonytalanságban, hónapról hónapra élnek - tette hozzá a szocialista politikus. 

Kiemelte: az MSZP hatalomra kerülése esetén az első intézkedések között szerepelne a dolgozókat védő jogok megerősítése, és a szakszervezeti jogosítványok visszaadása a munka törvénykönyve megváltoztatásával.

Mesterházy Attila beszédében aláhúzta, úgy látják, a jelenlegi hatalom nem a dolgozókért, hanem ellenük küzd. Ezt támasztja alá szerinte az is, hogy a "tavalyi több ezer milliárdos megszorítás után, most újabb brutális, 700 milliárdos sarc elé nézünk". Mint mondta, az idén "minden egyes magyarra fejenként 70 ezer forint pluszteher jut, ha pedig csak a dolgozókat nézzük, akkor minden átlagos keresetű ember egyhavi fizetését veszi el Orbán Viktor".

Hangsúlyozta: "mára világos, hogy az Orbán-kormány az adóemelések kormánya, mert nem volt még egy olyan kabinet, amelyik ennyi adót vetett volna ki, ennyi terhet rakott volna az emberek vállára". Úgy fogalmazott, "ezek megadóztatják még az adófizetést is, (...) fizetni kell az átutalások után, és miközben az embereket betemetik a sárga csekkek, mit csinál a kormány? Megadóztatja a sárga csekket is". Az MSZP vezetője ezután megjegyezte: "ne legyen kétsége senkinek, az újabb megszorításokat és az újabb adókat nem Európa, nem a világ, nem valami külső ellenség kedvéért kell elviselnünk", sőt nem is az elmúlt nyolc év miatt, hanem "Orbán rossz kormányzása miatt".

Mesterházy Attila szerint mindezek alapján Orbán Viktor "új osztályharcot hirdetett, és ő akarja megszabni azt is, ki melyik osztályba tartozhat, és mennyit kaphat a közösből". "Ez nem politika, hanem politikai gengszterizmus", amely "az ő gyarapodásukhoz és hatmillió koldus országához vezet" - fogalmazott, hozzátéve, hogy mindez nem érdekli Orbán Viktort. "Vagyis nem ez érdekli: hanem a foci, (...) a felcsúti Maradona több mint 100 milliárdot költ a hobbijára!". Ez annak fényében is elgondolkoztató, hogy ennek az összegnek a felét akarják megspórolni a gyógyszertámogatásokon, mondván, nincs elég pénz - tette hozzá.

A szocialisták elnöke beszéde végén hangsúlyozta, hogy az MSZP a munkájukból élők pártja, őket akarja képviselni, védeni. Mint mondta, nem fogják tűrni a hatalmi önkényt, a kiszolgáltatottságot és a kizsákmányolást, és olyan országot akarnak, amelyben nagyobb biztonság, nagyobb szabadság és nagyobb jólét jut osztályrészül mindenkinek.

Horváth Csaba, az MSZP alelnöke, fővárosi frakcióvezetője beszédében azt mondta, a "Fidesz polgárháborút hirdetett saját népe ellen", és háborút visel mindenki ellen, aki nem pont ugyanazt gondolja, mint Orbán Viktor. Az ellenzéki politikus szerint az országnak százmillárdokba kerül ez a "narancsos zendülés". Ezután kitért az államfői poszt várományosára is, megjegyezve, hogy Schmitt Pál után "újabb automata aláírógépet, a pártkatona Áder Jánost küldik a Sándor-palotába".

A Demokratikus Koalíció is majálisozott szintén a Városligetben - MTI Fotó: Kallos Bea

Az MSZP a Városliget Nagyrét nevű területén tartja majálisát. A rendezvény szervezői reggeltől több tucat sátorral várták az érdeklődőket, akik a párt vezető politikusaival is találkozhattak. Az MSZP-agóra feliratú sátrakban például délelőtt Hiller István, Kovács László és Kiss Péter tartott előadást egy időben, egymástól néhány méterre, egyenként mintegy tucatnyi hallgatóság előtt. Délben az MSZP politikusai futballoztak a Népszava csapatával, délután pedig Dopeman és Somló Tamás lép fel a rendezvény nagyszínpadán.

Az LMP szerint a fiataloknak kell szentelni a munka ünnepét; a párt majálisán tartott sajtótájékoztatón Csiba Katalin szóvivő és Szél Bernadett képviselő a fiatalok problémáira igyekezett felhívni a figyelmet.

Az LMP úgy látja, hogy a munka ünnepén nincs mit ünnepelni, mert kétéves csúcsra ért a munkanélküliség, a fiatalok 25 százalékának nincs munkája, és egyre többen vándorolnak a megélhetés miatt külföldre - jelentette ki Csiba Katalin. Azzal kell szembesülniük, hogy nagyon alacsony bérekért, de a munkaszerződésükben rögzítettnél jóval hosszabb munkaidőben foglalkoztatják őket - tette hozzá.

Szavai szerint a „cserben hagyott fiatalok" nem tudnak családalapításban és gyermekvállalásban gondolkodni, mert instabil gazdasági és jogi környezetben kell dolgozniuk. Kitért arra is, hogy a hivatalos adatok szerint százezer magyar ment külföldre munkát vállalni, de ez a szám szerinte ennél jóval nagyobb. Hozzátette, nem az az igazi tragédia, hogy ha a fiatalok külföldre mennek, hanem az, hogy nincs olyan környezet, amely vissza tudná csalni őket.

Szél Bernadett is azt hangsúlyozta, hogy a fiatalok nem mernek családot alapítani, mert nincsen biztos munkahelyük, és nem tudják, hogy mi vár rájuk két-három év múlva. Szavai szerint a kormány „rossz lóra tett", amikor a munkavállalói jogok gyengítésével akarta megerősíteni a munkaerőpiacot, mert ez a módszer eddig sehol máshol sem működött.

Kitért arra is, hogy miközben a kormány arra hivatkozik, hogy 2010-hez képest 2011-ben 47 ezer fővel többen dolgoztak, addig a nem támogatott munkahelyek piacán 18 százalékos volt a csökkenés.

A Jobbik a Hajógyári szigeten majálisozott - MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Gaskó István szerint nincs mit ünnepelni az idei május elsején. A Liga Szakszervezetek elnöke a városligeti Május 1.-emlékkőnél tartott keddi beszédében hangsúlyozta: nagyon sok gondjuk van ma a magyar munkavállalóknak, szociális és gazdasági helyzetük egyaránt romlott. 

Az "Európa mi vagyunk" mottóval rendezett eseményen Gaskó István elmondta: sok olyan esemény volt Magyarország 2004-es uniós csatlakozás óta, amely indokolttá, időszerűvé teszi ennek az üzenetnek a hirdetését. Példaként említette az uniós zászlóégetést, valamint azt, hogy a kormány azt híreszteli, "az Európai Unió vezetése egy vidéki kóceráj vezetésére sem biztos, hogy alkalmas".

Ennek a folyamatnak megálljt kell parancsolni! - hangsúlyozta a Liga elnöke. Gaskó István azt mondta: a magyar emberek az Európai Unió (EU) részének tekintik magukat, és "azt szeretnénk, ha a politikai elit (...), beleértve a parlamenten kívüli pártokat is, lényegesen nagyobb tisztelettel fordulnának a magyar társadalom akarata és vágyai irányába, és a saját hibáikat nem az Európai Unióra próbálnák ráhárítani", illetve nem "hergelnék" az EU ellen a magyar társadalmat.

A Liga Szakszervezetek tiltakozik azon intézkedések ellen, amelyek az egészségbiztosítás privatizációját jelentették volna, ellenzik a kormány- és köztisztviselők indoklás nélküli felmondását lehetővé tevő törvényt, az egykulcsos személyijövedelemadó-rendszer bevezetését, valamint a sztrájktörvény olyan módosítását, amely korlátozza a sztrájkjog gyakorlását - fejtette ki Gaskó István.

Hozzátette, hogy ellenzik a magánnyugdíj-pénztárak "lenyúlását", valamint a munka törvénykönyvének (Mt.) olyan átalakítását is, amely hátrányt okoz a munkavállalóknak, megnehezíti az életüket. Gaskó István szólt arról is, hogy nem fogadják el a rendvédelemben működő szakszervezetek működésének ellehetetlenítését, a korkedvezményes nyugdíjak megvonását.

"Úgy látjuk, hogy a mindenkori hatalom kevésbé törődik az európai értékekkel mint a magyar állampolgárok" - összegzett Gaskó István, majd kiemelte: arra szeretnék felhívni a hatalom figyelmet, hogy "Európa mi vagyunk", és hogy ennek megfelelően építse a magyar társadalom jövőjét, mert minden más irány téves.

A Liga ifjúsági tagozatának tagjai a városligeti emlékkő melletti területre kitűzték az uniós tagállamok zászlóit, majd - egyebek mellett - "társadalmi igazságosság", "szociális párbeszéd", "érdekegyeztetés", "egyenlő munkáért egyenlő bért", "tisztes munka", "sztrájkjog" feliratú transzparensekkel járták körbe azokat, végül pedig megformázták az "Európa mi vagyunk" mottót.