Péntek, 2014. június 13. 08:12

A Freedom House jelentése Magyarország rosszabbul teljesít – legutolsó a kategóriájában A Freedom House szerint Magyarország kormányzásának több éve tartó hanyatlása jelenti a legmegrendítőbb emlékeztetőt arra, hogy a posztkommunista Európában a demokratizálódás se nem teljes, se nem visszafordíthatatlan. A Freedom House nemzetközi jogvédő szervezet legújabb, Nations in Transit 2014 (Nemzetek átalakulóban 2014) című, a közép-európai és a balkáni országokat, valamint a volt szovjet tagállamokat vizsgáló jelentése szerint a demokrácia helyzete Szlovéniában a legjobb. A sor végén Türkmenisztán és Üzbegisztán áll. A jelentés leszögezi, hogy Oroszország vezető szerepet játszik a posztszovjet befolyásolási övezet demokráciájának évtizedes hanyatlásában.

A washingtoni központú nemzetközi jogvédő szervezet értékelése 29 országra terjed ki és 2013-ra vonatkozik. A FH hét szempontból vizsgálta a demokrácia helyzetét az érintett országokban, a legjobb teljesítményt 1, a legrosszabbat pedig 7 ponttal értékelve. A legjobb eredményt a vizsgált térségből Szlovénia érte el 1,93 ponttal, a legrosszabbat pedig Türkmenisztán és Üzbegisztán 6,93 ponttal.

Magyarország továbbra is a legfelső kategóriába tartozik, azaz megszilárdult demokrácia, és az összesítésben 2,96 pontot kapott. A tavalyi eredményéhez képest azonban 0,07 pontot rontott, és ezzel kategóriájában, a „megszilárdult demokráciák” között (nyolc ország tartozik ide, mind EU-tagállam) továbbra is az utolsó helyen áll.

A Freedom House jelentésében leszögezi: ha nem lesznek mindezt ellensúlyozó javulások, akkor a jó kormányzás, a választási folyamat, a médiaszabadság, a civil társadalom helyzete, az igazságügy függetlensége illetve a korrupció terén bármiféle további romlás már jövőre kiejti Magyarországot a „megszilárdult demokráciák” kategóriájából.

A Freedom House szerint Magyarország kormányzásának több éve tartó hanyatlása jelenti a legmegrendítőbb emlékeztetőt arra, hogy a posztkommunista Európában a demokratizálódás se nem teljes, se nem visszafordíthatatlan. A jelentés emlékeztet arra is, hogy 2013 végére Magyarország demokratikus jelzőszáma egy teljes ponttal rosszabb az 1-7-es skálán, mint 2004-ben volt, az ország EU-csatlakozásakor.

Magyarországnál az országos szintű demokratikus kormányzást az FH 3,75 pontra, a választási folyamatot és civil társadalom megítélését pedig egyaránt 2,25 pontra értékelte. A FH szerint a magyar médiafüggetlenség 3,5, a helyi szintű demokratikus kormányzás 2,75, az igazságügyi keretrendszer és annak függetlensége 2,5, a korrupció állapota pedig 3,75 ponttal értékelhető.

Az FH értékelése szerint a korrupció súlyosbodott a térség uniós tagállamaiban, Magyarország mellett Bulgária, Csehország, Lengyelország és Szlovénia kapott rosszabb osztályzatot – írja az MTI.

A független média területén a gazdasági és politikai nyomás hatására Észtországban, Litvániában és Csehországban tapasztalható visszaesés. Az egyetlen vizsgált térségbeli EU-tagállam, ahol a Freedom House szerint általános javulás tapasztalható, Románia, ahol a 2012-ben az elnök elleni alkotmányos vádemelési kísérlet és politikai válság után rendeződtek a viszonyok.

„A kormány növelte befolyását a többi közintézmény felett, a kormányon belül a hatalom azonban a miniszterelnök kezében összpontosul. Bírálói egy olyan modellről beszélnek, amely szerint a Fideszt 1993 óta vezető Orbán nem csak a párthoz hű embereket, de személyes barátait is kinevezi független állami szervezetek vezető pozícióiba” – olvasható a Magyarországra vonatkozó részletes értékelésben.

A Freedom House szerint „a kormánykoalíció 2013-ban ténylegesen befejezte a független állami intézmények átvételét az alkotmánybíróság újabb tagjainak kinevezésével és Matolcsy György volt nemzetgazdasági miniszternek a Magyar Nemzeti Bank élére történt kinevezésével.”

Az eurázsiai térség vizsgált országai kapcsán az értékelés rámutat: 2013-ban az oroszországi rendszer mintaként szolgált a tekintélyelvű országok vezetői számára.

„A 2013-ban történtek arról tanúskodnak, hogy az orosz rendszer például szolgál más tekintélyelvű vezetők számára, még az olyan államokban is, amelyeknek a vezetői az intézményesített kegyetlenségben és türelmetlenségben túlhaladták orosz kollégáikat” – írta Sylvana Habdank-Kolaczkowska projektigazgató.

„Tíz évvel ezelőtt még minden öt ember közül egy élt megszilárdult tekintélyelvű rendszerben Eurázsiában, mára viszont ötből majdnem négy, és a tendencia egyre gyorsul” – olvasható.

A FH a 2013-ban vizsgált 29 országból 13-at tekint demokráciának, tízet tekintélyelvű rendszernek, hatot pedig átmeneti szakaszban lévő rendszernek.