1. A foonds című osztrák gazdasági portál Magyarország gazdasági helyszínként veszít a vonzerejéből című jelentése

A megkérdezettek 31 százaléka tervezi, hogy csökkenti a magyarországi termelését. Tizenhét százalék a forgalmazást akarja visszafogni. Egy ország vonzereje szempontjából a döntő tényezők a jogbiztonság, a politikai stabilitás és a korrupció hiánya.

Magyarország az osztrák közepes vállalkozások körében erősen veszít a vonzerejéből a restriktív légkör miatt. Ezzel szemben egyre népszerűbbé válik a beruházások szempontjából Csehország és Lengyelország. Az osztrák gazdaság igen differenciáltan értékeli Kelet-Európát, de továbbra is érdekes gazdasági helyszínként és felvevő piacként. Mindez a GCI Management egyik tanulmányából derül ki, amelyhez 100 közepes osztrák vállalat értékelte kelet-európai üzletmenetét.

Az osztrák vállalatok változatlanul Magyarországon vannak a legnagyobb mértékben jelen. Ám az elmúlt három évben az Orbán-kormány nacionalista meghatározottságú gazdaságpolitikája miatt az ország nagyon sokat vesztett az osztrák vállalkozók jóindulatából. A megkérdezettek 31 százaléka tervezi, hogy csökkenti a magyarországi termelését. Tizenhét százalék a forgalmazást akarja visszafogni. A tanulmányt a 2013-as Ipari Kongresszuson mutatták be. A GCI Management az osztrák vállalatokat támogatja, hogy terjeszkedni tudjanak a kelet-európai térségben.

Egy ország vonzereje szempontjából a döntő tényezők a jogbiztonság, a politikai stabilitás és a korrupció hiánya. Kevésbé fontosnak tartják, mennyire vonzóak az adóterhek és a költségek. Ebből a megközelítésből Csehország és Lengyelország profitál, amely az első három kategóriában vezető helyet foglal el.

Ukrajna és Oroszország kevésbé népszerű helyszínként, de az osztrák vállalkozók jövendő felvevő piacként nagyon kedvezően értékelik őket. A megkérdezettek közül 32 tervezi a forgalmazás bővítését Oroszországban, 20 százalék Ukrajnában. A beruházások szempontjából kedvező értékelést kaptak olyan nagy piacok is, mint Románia vagy a térséggel határos Törökország. Összességében Ausztria vállalatai egészséges derűlátást mutattak Kelet-Európát illetően. Az egyes országokra vonatkozó kivonulási terveket más országokban tervezett expanzió kompenzálja.

(hj)

2. A Világbank éves értékelése: Magyarország visszacsúszott

Kedden délelőtt-délután számos hírportál beszámolt a Világbank éves jelentéséről (amely múlt hét elején jött ki, az Origo be is számolt róla, az MTI viszont nem), amely az egy főre jutó nemzeti jövedelem (GNI) alapján sorolja be – több év változásaira figyelemmel – az egyes országokat. Magyarország lecsúszása a GNI-listán – értsd: elszegényedése – szorosan összefügg azzal, hogy az ország gazdasága egyre kevésbé versenyképes.

Az Origo Dél-Amerika is elhúz mellettünk című keddi cikkében azt írja: „Egy kategóriával visszaléptette Magyarországot a Világbank a nemzeti jövedelem alapján rangsoroló jelentésében. Egy helyben toporgunk, már nemcsak a balti államok, de Venezuela is gazdagabb, mint mi.” „…beszédes, hogy az egy évvel korábbi listához képest 13 ország ugrott egy lépcsőt, kettő pedig lejjebb csúszott, és az utóbbiak egyike éppen Magyarország, amely a magas jövedelmű kategóriából lépett vissza egyet. Itt 4086-tól 12 615 dollárig szóródik az egy főre eső GNI nagysága, így többek között Türkmenisztánnal, Namíbiával, Irakkal és Botswanával vagyunk egy csoportban.” „Szlovákia, Csehország vagy pláne Szlovénia már rég előttünk áll, de újabban ott találjuk Litvániát, Lettországot, Lengyelországot, Chilét, Uruguayt, Venezuelát, Oroszországot, sőt Egyenlítői-Guineát is. Ezen államok mindegyikét magunk mögött tudhattuk még 2008-ban is.” [Vagyis abban az évben, amikor a magyar gazdaság a Fidesz szerint összeomlott, és csak az ő 2010-től kezdődő kormányzásuk mentette meg a végső bukástól – a szerk.] „Magyarország az utóbbi három évben a legjobb esetben is egy helyben toporog. Az egy főre eső éves bruttó nemzeti jövedelem a 2009-es 12 980 dollárról (megközelítőleg 3 millió forint) előbb 12 860-ra, majd az idén egy még nagyobb eséssel 12 390-re (2,7 millió forintra) csökkent, aminél legutóbb 2007-ben volt alacsonyabb a mutató.”

És nem a Világbanké az egyetlen lista, amely a magyar visszaesést megállapítja.

„Két szervezet ad ki évről évre versenyképességi rangsort, amelyeket sok apró mutatóból állítanak össze. Magyarország az IMD 2013-as listáján az 50. helyre esett vissza a tavalyi 45-ről, többek között azért, mert Oroszország, Kolumbia és Ukrajna is leelőzte, és az először vizsgált Lettország a 41. helyen kezdett. A Világgazdasági Fórum 2012–2013-as rangsorában pedig Magyarország a 48-ról a 60. helyre esett úgy, hogy Mauritius, Kazahsztán, Costa Rica és Azerbajdzsán is előzött”, írja az Origo.

3. Két közlemény a világbanki értékeléshez

Magyarország jobban teljesít? - A Demokratikus Koalíció közleménye

Már érzékelhető az unortodox gazdaságpolitika, a Fidesz jogbiztonságra fittyet hányó országlásának eredménye. A bruttó nemzeti jövedelem alapján számítva két ország szegényedett jelentősen egy év alatt: Magyarország és Dél-Szudán. A Világbank éves jelentése négy kategóriába sorolja az országokat és csak az említett két ország került tavaly óta alacsonyabba: Magyarország a magas jövedelműből a közepesen magasba, Dél-Szudán pedig a közepesen alacsony jövedelműből az alacsonyba.

„Az EU sikertelen tagországai ítélkeznek egy sikeres fölött” – mondta Orbán Viktor Strasbourgban, a Tavares-jelentés vitájában. A sikertelen tagországok közé nyilván nemcsak a régóta a magas jövedelmi kategóriába tartozó nyugati országokat sorolta, de a közepesen magasból egy év alatt magas jövedelművé vált Lettországot és Litvániát, továbbá a rangsorban a sikeres Magyarországot megelőző Szlovákiát, Csehországot, Szlovéniát, Lengyelországot és Horvátországot is. Az eredmény egyúttal azt is világosan jelzi, hogy ahol a Tavares-jelentés által a magyar kormányon számonkért európai értékeket nem tartják tiszteletben, onnan menekül a tőke, az ország pedig szegényedik.

„Magyarország jobban teljesít!” – olvasható minden harmadik óriásplakáton. A kérdés csak az, kinél. Az említett rangsorban az EU tagországai közül csak Románia és Bulgária maradt mögöttünk, de tavaly óta a magas jövedelmű kategóriába emelkedett, és ezzel megelőzte hazánkat Oroszország is.

Molnár Csaba
Demokratikus Koalíció

Az Együtt-PM közleménye: Orbán a Világbank szerint is szegénységbe taszítja Magyarországot

A Világbank néhány napja közzétette a 2012–2013-as bruttó nemzeti jövedelem alapján (GNI) elkészített besorolását. Ennek értelmében az egész világon csak Dél-Szudán és Magyarország lett szegényebb. Az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért felszólítja a kormányt, hogy azonnal állítsa le szegényellenes ámokfutást, és vezesse vissza az országot a megérdemelt fejlődési pályára.

A jelentés szerint Magyarország tavaly visszacsúszott a magas jövedelmű országok közül a közepesen magas jövedelmű országok sorába. Ezekkel a mutatókkal uniós szinten, de még a régióban is az utolsók között kullogunk.

Az Orbán–Simicska-rezsim lenyúlja az emberektől a trafikokat, a földet, a patikákat és a takarékszövetkezeteket, és miközben csak a saját haverjainak osztogat, egy maffia-kormányzással szegénységbe taszította az ország nagy részét.

Az Együtt-PM szerint, azonnali és gyökeres gazdaság- és társadalompolitikai fordulatra van szükség. A választási szövetség ezért megszűnteti a szegényeket sújtó egykulcsos adót, bevezeti a garantált minimumjövedelmet, és a megbélyegző jelenlegi közmunkarendszer helyett egy valós munkahelyteremtő programot indít, amely hosszú távon biztosítja a vidéken és szegénységben élőknek is a megélhetést. Az álláskeresési járadékot 90 napról 9 hónapra emeljük, és igazságosabbá tesszük a családi adókedvezményt.

Szabó Tímea országgyűlési képviselő
a PM társelnöke, az Együtt-PM

(mzs)