"Meggyőződésünk, hogy a szegénység ellen Magyarországon a családok terheinek csökkentésével, segély helyett munka biztosításával, a bérek és a nyugdíjak megőrzésével lehet küzdeni. Az elmúlt három év intézkedéseit tekintve hazánk ezeken a területeken egyértelműen jobban teljesít" - jelentette ki sajtótájékoztatóján Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője 2013. október 17-én a szegénység elleni küzdelem világnapján.
Mi nem feltétlenül osztjuk a Fidesz szóvivőjének optimizmusát a szegénység elleni küzdelem terén. Korábban már több alkalommalfoglalkoztunk a szegénység magyarországi alakulásával. A gyermekszegénységről szóló blogunkban már írtuk, hogy a kormányzat által korábban hangoztatott cél, az alulról nyitott, széles középosztály helyett polarizációt figyelhetünk meg a társadalom felső és alsóbb rétegei között.
A Tárki egy korábbi kutatása alapján a válság óta (2009 és 2012 között) jelentősen nőtt a relatív jövedelmi szegénységben élők aránya. Most pedig a KSH adta ki a szegénység mértékével és kiterjedtségével kapcsolatoskiadványát, amely szintén lesújtó állapotokat mutat. Csak ízelítőül: a háztartások háromnegyedének nincs fedezete váratlan kiadásokra, 32 százaléknak pedig kétnaponta nem futotta húsra.
Annak ellenére, hogy Magyarország már kétségtelenül jobban teljesít minden tekintetben, a teljes népesség egyharmadát, közel 3,2 millió embert érintett a relatív jövedelmi szegénység, vagy a társadalmi kirekesztettség. Ezen belül mély szegénységben közel félmillióan éltek 2011-ben - derül ki a KSH friss kiadványából.
Az olyan intézkedések, mint a családi adókedvezmény kiterjesztése vagy a rezsicsökkentés nem fogják ezeket a folyamatokat megfordítani. Az előbbit eddig csak olyan a családokban tudták teljesen kihasználni, ahol mindkét szülő az átlagnál jobban keres, és a mostani kiterjesztés sem fog segíteni sokaknak. De a rezsicsökkentés sem jelent sokat a háztartások azon 15 százalékában, ahol bevallásuk szerint nem tudták megfelelően fűteni a lakásukat.
Kommentáld!