Az utóbbi években véghezvitt szigorítások a nyugdíjrendszerben
beértek, a friss adatok alapján sikerült a férfiak esetében a
korcentrumot a kötelező korhatár fölé emelni, bár a nők kedvezményes
nyugdíjazása ezt a hatást részben ellensúlyozta. Tavaly nyugdíjra és
egyéb ellátásokra összesen a GDP közel 12 százalékát fizette ki az
ország. A fenntarthatóságot nehezíti hosszabb távon a társadalom
öregedése és az alacsony születésszám. Elgondolkodtató, hogy a KSH
adatai szerint az EU-s átlagnál a keresetekhez képest magasabb nyugdíjat
ad a rendszer, azonban a nyugdíjak vásárlóértéke merőben elmarad a
nemzetközi összehasonlításokhoz képest.
A magyar és a nemzetközi nyugdíjrendszerek szempontjából is kiemelt
jelentőséggel bír, hogy miként alakul a demográfiai helyzet, az egyik
meghatározó trend a várható élettartam fokozatos növekedése. A KSH
statisztikái alapján 1995-2012 között Magyarországon a 65 éves korban
várható élettartam a férfiaknál 12,2 évről 14,3 évre nőtt, míg a nők
esetében 16 évről 18,1 évre. Mivel az eurózóna átlagához képest
nagymértékben le vagyunk maradva, arra lehet számítani, hogy folytatódik
a tendencia. Ez maga után vonja azt a következtetést is, hogy a
nyugdíjak átlagos kifizetési ideje is megnő.
Pénzcentrum.hu
Kommentáld!