Vajon miért pezsdül fel az élet ilyenkor a fagyos szőlőhegyeken Európa-szerte, holott január közepén sem metszeni, sem kapálni nem lehet? Lehet, hogy egy kósza népi etimológia az alapja egy kontinensen átívelő népszokásnak? Horror az Ibériai-félszigeten, látogatás egy párizsi zeneszerzőnél és borospincék minden mennyiségben – Szent Vince emléknapján.

Ha szeretjük a jó bort, nézzünk gyorsan a hőmérőre – Vince napja, január 22. ugyanis fontos időjósló nap a szőlősgazdáknak. Ha fagypont feletti hőmérséklet van, olvad a hó, süt a nap, akkor a hagyomány szerint jó bortermés várható. Ellenkező esetben azonban rossz év vár a bortermelőkre. A regulának több megfogalmazása is ismert.

Hogyha szépen fénylik Vince, megtelik borral a pince.

Ha (meg)csordul Vince, tele lesz a pince.

Ha fénylik Vince, tele lesz a pince.

Ha megcseppen Vince, megtelik a pince.

Fénylik? Csordul? 
(Forrás: Wikimedia Commons / richard noyes / CC BY-SA 2.0)

Amellett azonban, hogy élénken figyelik a szőlőtulajdonosok az időjárást ezen a napon, még számos mást is tehetnek a jó termés érdekében. Egyes helyeken ezen a napon lemetszettek egy vesszőt a szőlőről, s ezt az úgynevezett vincevesszőt a szobában vízbe állították. Abból, hogy mikor és hogyan hajtott ki bent a melegben a vessző, a következő évi termés minőségét és mennyiségét jósolták meg. Másutt megöntözték a szőlőskert sarkait borral, vagy hurkát, kis gömböcöt aggattak a karókra – mindezt abban a reményben, hogy így nagyszerű termés lesz. Akármit is tettek azonban a gazdák, mindenképpen ki kellett menni a szőlőhegyre, lehetőleg cimborákkal, és iszogatni egy kicsit. Vajon hogy kapcsolódott össze Szent Vince emléknapja a szőlőműveléssel?

Január 22-én az egyház egy spanyol szentre emlékezik. Szent Vince születésének körülményei nem egészen tisztázottak. Míg a legtöbb helyen az észak-spanyolországi Huesca városát jelölik meg születése helyéül, aspanyol Wikipédia szerint az is elképzelhető, hogy a Huescától mintegy 70 kilométerre délre fekvő Zaragozában látta meg a napvilágot – valamikor a 3. század második felében. Abban egyetértenek a források, hogy a fiú az egyház szolgálatába állt és a zaragozai püspök, a későbbi Szent Valér hitvalló diakónusa lett.

Arról, hogy mi történt Szent Valérral, meglehetősen ellentmondásos információkat találunk. Egyesek szerint Vincével egy időbenvértanúhalált halt, mások szerintszáműzetésre ítélték: egy, a mai Barbastro városának közelében található Enet nevű helyen élt 315-ig.

A szépen prédikáló diakónus az utolsó nagy keresztényüldözés áldozata lett. A keresztények utáni hajtóvadászat Diocletianus és Maximianus császárok uralkodásának idején, 303-ban kezdődött. Vincét feltehetőleg 304-ben, Valenciában érte utol végzete. A fiatal papot válogatott kínzásoknak tették ki. Többek között őt is rostélyon sütögették, mint majdnem fél évszázaddal korábban az ugyancsak spanyol születésű Szent Lőrincet. Alegdurvább beszámolók szerint a sütögetés előtt Vincét többek között keresztre feszítették, megkorbácsolták, húsát feltépték és megnyúzták. További sanyargatások után végül Vince mártírhalált halt.

Szent Vince egy 16. századi festményen
(Forrás: Wikimedia Commons )

A testet azonban nem engedték eltemetni, hanem kidobták a szántóföldre, hogy a kutyák vagy a keselyűk takarítsák el maradványait. Ezt azonban egy nagy madár – varjú vagy sas – megakadályozta, így a holttestet inkább zsákba varrták és a Turia folyóba vetették, mely a tengerbe sodorta. A víz azonban kidobta magából Szent Vince maradványait, s így végül feltehetően Valencia külterületén temették el. Mások szerint a tenger a tetemet egészen a Gibraltári-szorosig, pontosan a mai Szent Vince-fokig (Cabo de São Vicente) vitte, ahol síremlékét varjak őrizték. Végül a szent maradványait Lisszabonba szállították, a Santa Maria Maior katedrálisba. A mártírhalált halt szent egy ruhadarabját (stóláját vagy tunikáját) sokáig Franciországban őrizték, s itt a takácsok már a 13. században védelmezőjüknek tekintették a szentet.

Szent Vince a patrónusa a portugál fővárosnak, Lisszabonnak, a spanyolországi Valenciának és a Madeira szigetén található São Vicente községnek. Emellett a szőlőművesek és az ecetkészítők, valamint a takácsok védőszentje.

Röviden ennyit tudunk Szent Vincéről – sehol egy szőlőszem vagy egy boroshordó. Pedig elsősorban Franciaországban, de másutt is erős kapcsolatot tételeznek fel Szent Vince és a szőlő között. Amerikában mégszőlőfajtát is neveztek el róla. A szent és a növény közti kapcsolatot a legtöbben magának a Vince névnek tudják be. Azt feltételezik, hogy hajdanában a latin vinum ’bor’ szóból származó francia vin ’bor’ tövet vélték fedezni a névben – tehát népi etimológiáról van szó. A Vince név valójában avincere ’győzni, nyerni’ latin szóhoz köthető, csakúgy, mint a Viktor, Viktória’győző, győztes’ nevek. Maga a Vince a latin Vincentinus ’győztes’ név rövidülése.

A szőlő vére
(Forrás: Wikimedia Commons / Naotake Murayama / CC BY 2.0)

Vincent d’Indy (1851–1931) párizsi születésű zeneszerző volt. Társaival ő alapította aSchola Cantorum de Paris zeneiskolát, melynek egyik első igazgatója is volt. Az iskolában elsősorban a gregorián dallamokat és a 16-17. század dalait oktatták. D’Indy 1875-ben szimfóniát komponált Hunyadi János tiszteletére (Op. 5).

A népi etimológiáknak két változatát is sikerült fellelnünk. Mindkettő a Vince név francia megfelelőjéhez, aVincenthez kötődik. Ennek kiejtése magyaros átírással leginkább [venszan] formában adható vissza. Olvasóink azonban meg is hallgathatják a név franciás kiejtését, Vincent D’Indy francia zeneszerző nevében. A Vincent névhez hasonlóan kell kiejteni a franciában a vin ’bor’ és a cent ’száz’ szavak sorát is. Ez lehetett az alapja annak, hogy egyesek szerint a nevet ’százszoros bor’-nak értelmezték. Mások szerint a Vincentnévben a vin ’bor’ és a sang ’vér’ szavak összetételét hallották bele, és a ’szőlő vére’-ként értelmezték. Ennek az lenne a magyarázata, hogy ha a nedvkeringés beindulása után lemetszünk egy szőlővesszőt, kibuggyan a „szőlő vére”.

Szőlővessző nincs?
(Forrás: Wikimedia Commons / 4028mdk09 / CC BY-SA 3.0)

Létezik nyelvészkedéstől mentes magyarázat is Szent Vince és a szőlő, pontosabban a szőlőmetszés kapcsolatára. A történet szerint Vince egyszer szamarával haladt az úton, s megállt a szőlőben dolgozó munkásokkal beszélgetni. Közben a szamara lelegelte néhány tőkéről a vesszőket. Később a szőlőben dolgozók észrevették, hogy a szamár által megrágott töveken sokkal dúsabb a termés, így ezután tél végén ők is levágták a szőlővesszőket. Így találta fel Szent Vince szamara a metszést, mely máig az egyik legfontosabb munka a szőlőkben.

A hazai szőlőskerteket sem kerülte el a népi etimologizálás. Bármilyen csábító is azt gondolnunk, hogy a magyar vincellér ’szakképzett szőlőmunkás’ szó Szent Vince nevéből ered, nem ez a helyzet. A magyar nyelv történet-etimológiai szótára szerint a szó nyugati szomszédainktól került hozzánk. A bajor-osztrák weinzierl ’szőlőmunkás’ szó végső soron a latin vinitor ’szőlőmunkás’ szóból ered. Tehát a vincellér szó valóban rokonságban áll a latin vin ’bor’ szóval – ellentétben Vincével. A Nyitra környéki palócoknál a weinzierl szó pedig népetimológiával vincúrra magyarosodott.

Pivo
(Forrás: Wikimedia Commons / Politikaner / CC BY-SA 3.0)

A pincér szót a nyelvújítás korában képezték apince szóból, német mintára (Keller ’pince’ >Kellner ’pincér’).

A vincellér szó eleje meglehetősen hasonlít pince szavunkra. Így nem meglepő, hogy Vas megyébenpincellér alakban is feljegyezték a borospince körül szorgoskodó munkás megnevezését (újabbnépetimológia). Az viszont feltehetően sokakat meglep, hogy a 14. század óta adatolható pince szónak egy egészen más italhoz van köze. Ez ugyanis a szláv pivo ’sör’ származéka. Az átvett alak valószínűleg *pivnica lehetett, melynek eredeti jelentése ’sörraktár’ volt.

A vincellér szó több ormányosbogár nevében is megjelenik. A szőlő károsítói közé tartozik a hamvas vincellérbogár (Otiorhynchus ligustici).Más, hasonló fajok is a szőlőmunkás nevét viselik, bár nem fogyasztják a szőlő levelét. Ide tartozik a barázdáshátú vincellérbogár (O. sulcatus), akallóvincellér vagy aranypikkelyes gyalogormányos (O. fullo) és aszamócavincellér vagy apró gyalogormányos (O. ovatus).

Hamvas vincellérbogár
(Forrás: Wikimedia Commons / Siga / GNU-FDL 1.2)

Már csak egy kérdés vár tisztázásra. Hogy kezdődhetett Szent Vince tisztelete Magyarországon, oly távol Valenciától, Lisszabontól és Franciaországtól? A kérdésre biztos választ nem tudunk adni. Annyi bizonyos, hogy Vince alakja már az I. István által, feltehetően 1031-ben készíttetett miseruhán, a későbbi koronázási paláston is feltűnik. A szent közép-európai tisztelete feltehetőleg Boroszlóból (Wrocław, Lengyelország) indult el, ahová ereklyéiből is került. Az itteni Szent Vince templomot az 1500-as években szentelték Szent Vincének. Magyarországon Zaragozai Szent Vince templomot ugyan nem kapott – de a szőlősgazdák itt is élénken figyelik az időjárást január 22-én, egy pohár borral a kezükben.