Furcsa szó az öngondoskodás egy óriásra nőtt jóléti államban, ahol az áfa 27, az összes nyugdíjjárulék 34 százalék és nyugdíjat is külön biztosok védik a karvalytőkétől. Mégis rengetegen érzik fontosnak, hogy megtakarítsanak jövőjükre. Az állam viszont itt is jelen van, gyengéden vezeti kezünket és tereli megtakarításainkat az a hosszú évek alatt formálódott támogatási rendszerrel. Olyan érzése van ilyenkor az embernek, hogy ez legalább egy esély arra, hogy visszakapjon valamit abból, amit befizetett az országunk javára.

Az 1996-ban létrejött egészségpénztárak sikere vagy az egészségügyi ellátás fricskája, vagy csak annak a jele, hogy mennyire könnyen és hamar felismerik az emberek az adójóváírásokban rejlő lehetőségeket. Jelenleg taglétszámuk már majdnem eléri az 1 milliót, sőt az egészségpénztáron keresztül szolgáltatásra jogosultak száma megközelíti a 2 millió főt is, azaz a magyar lakosság közel 20 százalékát. Az éves viszonylatban igénybe vett szolgáltatások értéke több mint 50 milliárd forint valamint az elmúlt évek alatt az egészségpénztárak által felhalmozott összvagyon is meghaladja az 50 milliárd forintot.

Jellemzően a pénztárakat 3 csoportba sorolhatjuk funkcióik szerint. Az első csoportba a munkáltatók által létrehozott, a második csoportba a banki és biztosítói hátterű, míg a harmadik kategóriába a szolgáltatók csoportja által alapított non profit szervezetek sorolódnak.Az egyéni befizetések esetében önkéntes pénztári megtakarításokkal egyező mértékű, maximum 20 százalékos SZJA jóváírás jár az egészségpénztári számlára. Munkáltatói Cafeteria befizetés esetében a maximális limit ugyanakkor a minimálbér 30 százaléka, 2011 januárjától pedig minden munkáltatói befizetés plusz 19,04 százalékos adóval terhelt.

A tartós Bbfektetési számla (tbsz) inkább egy befektetési forma, mintsem szó szerinti öngondoskodási lehetőség. Nincs állami támogatás sem, de hosszútávon megszabadulhatunk a 16 százalékos adókötelezettségtől, ami egyébként a befektetéseinket terheli. Hasonló célt szolgálhatnak a befektetési célú életbiztosítások, bár ez már nem 5 (tbsz), hanem 10 év után nyújtanak teljes adómentességet.

Elemzés: van felesleges 25 ezred, fektesd be adómentesen >> Kattints!<<

Elemzés: bukta helyett kaszálj: csábító bónuszok az életbiztosításokban >> Kattints!<<

Az Öngondoskodási Munkacsoport vezetője Gergely Károly szerint a befektetési életbiztosításokat nagyban terhelő kezdő járulékos költségek miatt a szakma indokoltan gondolja úgy, hogy kisebb állami támogatás jár ezen befektetési formának.

Elérkeztünk tényleges nyugdíjcélú megtakarításokhoz, az önkéntes nyugdíjpénztár (önyp), nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) és a viszonylag még ritka foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató (fnysz). Mindhárom megtakarítási forma elsődleges célja az öregkori ellátás biztosítása, a már befizetett 34 százalékos járulék kiegészítése. Az összes kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítás esetén jár a kamatadó mentesség, a nyesz és az önypesetén szja kedvezmény is igénybe vehető, önyp-nél még Cafeterian belüli kedvezményes adózás is van, ez a kedvezmény él a fnysz esetében is.

A megtakarítási célunk meghatározása után a táblázatokat áttekintve eldönthetjük, hogy melyik megtakarítási forma a legkedvezőbb számunkra. Figyeljünk a befektetések időtávjára és a befizetések gyakoriságára, ezek alapján tervezzük meg, hogy milyen eszközöket választunk jövőnk megalapozására, vagy a legnagyobb adókedvezmény elérése érdekében. A nyugdíjcélú megtakarításoknál általában a nyugdíjba vonulás időpontja a megtakarítási időszak vége, önyp-hez már 10 év várakozási idő után is hozzáférhetünk. A befektetési célú tbsz és biztosítás esetén érdemes a teljes adókedvezmény megszerzéséig szükséges idővel számolni