Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#56)

Immár nemcsak európai viszonylatban számít perifériának Magyarország, hanem Kelet-Európában sem számít igazi célországnak a működőtőke szempontjából. És ezt már nem csak bizonyos számsorok igazolnak, hanem a befektetők érzete is ennek megfelelő - derül ki a téma egyik legnagyobb átfogó vizsgálatából.

Megkopott Budapest és egész Magyarország varázsa befektetői szempontból, és sok jóra az elkövetkező időszakban sem számíthatunk. Ezzel ugyan eddig is tisztában lehettek a folyamatokat elfogulatlanul szemlélők, ám egy nagy presztízsű rangsorban nemhogy hátrébb szorultak a magyar városok és régiók, hanem egyenesen lekerültek a listákról. A Financial Times által immár hagyományosan kétévente készülő European Cities and Regions of the Future, 2012/2013-as kiadványában az idén egyetlen egy helyen találunk magyar várost.

A lecsúszott Budapest

 

Fotó: kormany.hu

Miközben két évvel ezelőtt Budapestet még a huszonötödik legvonzóbb befektetési környezetű jelentős európai városnak találták a rangsor készítői, az idén a magyar fővárost nem találjuk az első 25-ben. (Megjegyzendő, hogy a megelőző, két évvel ezelőtti, 2008-2009-es listán Budapest a 47. volt, ám akkor még ötvenes volt a rangsor, most ilyet nem tettek közzé, így nem tudjuk, hogy befért-e a főváros az első európai ötvenbe vagy sem.) Mindenestre az idei első huszonötben – amelyet ismét, és immár harmadszor London vezet – a térségünket még Prága és Varsó képviseli, a maga 20., illetve 21. helyezésével.

Budapestet egyetlen rangsorban tűnik fel az összesen 63 listát felvonultató kiadványban: a kelet-európai városokat az összes vizsgált mutató alapján sorrendbe állító top 10-es befektetési környezetet rangsoroló listán a nyolcadik – amire szintúgy nem lehetünk túlságosan büszkék. Nem csak azért, mert az elmúlt két év alatt sikerült idáig lecsúszni a 3. helyről, hanem azért sem, mert olyan városok előztek be, mint Bukarest, Szófia és Brno – azok mellett, amelyek a mellékelt táblázatunkban is szerepelnek.

Lecsúszott városok és régiók

Az összesített listák a befektetők számára legfontosabbnak tartott szempontok alapján készülnek. Olyan területeket vizsgálnak, mint például, hogy az üzleti környezet mennyire befektetőbarát, a befektetések milyen mértékben költséghatékonyak (beleértve a munkaerő minőségét és árát). Vagy hogy milyen a külföldi működőtőke beruházásokat segítő stratégia, milyen az infrastruktúra és az életminőség. Tehát olyan szempontokat is górcső alá vesz a független bírálóbizottság, amelyek alapján saját megítélésünk szerint nem állunk rosszul (infrastruktúra, életminőség).

2010	TOP 10 K-Európa	2012	Top 10 K-Európa
Helyezés	Város	Helyezés	Város
1.	Bukarest	1.	Moszkva
2.	Varsó	2.	Prága
3.	Budapest	3.	Varsó
4.	Prága	4.	Szentpétervár
5.	Pozsony	8.	Budapest

Budapest mellett ezúttal sem szerepel magyarországi régió vagy más magyar város a listákon. Pedig ezek nemcsak ún. jelentős városokat rangsorolnak, hanem még további három méret szerinti kategóriában is eredményt hirdetnek ( nagy-, kis-, és mikrovárosok). A két évvel ezelőtti rangsorban amúgy két magyarországi város is jól szerepelt: a külföldi tőkeberuházások megvalósulását célzó stratégia (FDI) alapján Miskolc a 4., Debrecen pedig az 5. legjobb minősítést kapta Kelet-Európában a nagyvárosok kategóriájában. Most egyik várossal sem találkozunk a listákon. Ugyanez elmondható a régiókról: most egy magyar sincs a rangsorokban. Pedig 2010-ben Kelet-Európa legjobb FDI-stratégiával rendelkező térsége Észak-Alföld lett, s két régiónk is felkerült a legversenyképesebb kelet-európai top 10-es listára: Közép-Magyarország a 3., míg a Közép-Dunántúl a 10. helyezést érte el.

Nem jön a külföldi tőke

 

Fotó: kormany.hu

Tulajdonképpen sok újat nem mondanak ezek a listák: nap mint nap szembesülhetünk azzal, hogy az elmúlt egy-két évben jócskán leromlott Magyarország befektetői megítélése. Ez tükröződik a külföldi tőke beáramlási adatokban is: a tavalyi éves teljesítmény ugyan majd csak a hónap végén válik ismertté (amikor megjelenik a folyó fizetési mérlegstatisztika), ám a 2010-esés a 2011 első kilenc havi adatai nem adnak okot nagy derűlátásra. Ezek ugyanis jelentős visszaesésről tanúskodnak. Nem szólva arról, hogy még a kormányzati nyilatkozatok sem kecsegtetnek túlságosan sok jóval: a nemzetgazdasági tárca illetékes helyettes államtitkára, Hidvéghi Balázs például többször is jelezte, hogy 2011-re mintegy egy milliárd euró FDI-egyenleget várnak csupán. Ez messze elmarad az elmúlt tíz év átlagától, még úgy is, hogy 2010 is már elég rossz év volt.

A borúlátókat cáfolandó előszeretettel hivatkoznak a kormányzat részéről arra, hogy mekkora volumenű beruházások zajlanak jelenleg is Magyarországon, példaként emlegetve a többi között a Mercedes kecskeméti gyárát, az Audi és General Motors új befektetéseit. Ezek azonban nem az elmúlt időszakban megszületett döntések eredményeként jöttek létre, miként az Orbán Viktor kormányfő által az elmúlt időszakban előszeretettel látogatott beruházások sem, melyek külföldi befektetéseknek köszönhetően teremtenek új munkahelyeket. A jelenleg zajló tárgyalások majd csak később hozhatnak eredményt. Vagyis hogy ennek köszönhetően pontosan mennyi külföldi működőtőke áramlik be az országba, és ez hány munkahelyet teremt. Legutóbb például szintén Hidvéghi Balázs osztotta meg a Figyelővel, hogy a 7 projekt esetében születhet pozitív döntés már 2012-ben, melyek eredményeként a következő években 4 570 új, közvetlen munkahely jöhet létre. Ezek a beruházások 537,6 millió euró tőkét mozgathatnak meg: jellemzően a járműiparban, a vegyiparban, valamint az elektronika és a szolgáltatások területén. Kérdés, mi valósul meg ezekből.